A tömítés hétköznapi tevékenységnek tűnik egészen addig, amíg elénk nem tárul a tömítőanyagok gazdag, változatos kínálata. Ebből a ragasztóanyagokkal teli univerzumból ezúttal az akril ragasztó lehetőségeivel ismerkedhetünk meg.
Az akril ragasztók olyan kémiai eljárással készülnek, melynek köszönhetően erős szilárdságot és gyors tapadást tesznek lehetővé. Különösen jó szolgálatot tesznek eltérő felületű munkadarabok, például műanyag, alumínium, acél és olajos fémfelület összeillesztésénél. Szerkezetüknél fogva jobban ellenállnak a szélsőséges időjárási körülményeknek, ütés- és öregedésállóak. Egy- és kétkomponensű változatban is használatosak. Nagy előnyük például a szilikonból készült társaikhoz képest, hogy utólag bármilyen festékkel átfesthetőek, amelyek rajta is maradnak a tömítőanyagok felületén.
A biztonságosabb munkakörnyezet kialakítása érdekében választhatók már nem gyúlékony termékek is, ilyen akril ragasztó a kétkomponensű 3M™ Scotch-Weld™ DP810 is, amely egyben alacsonyabb szaghatása miatt komfortosabb megoldás. Hasonló nevű és felhasználási célú, de más kiszerelésű termék a 48,5 milliliteres adagokat tartalmazó 3M™ Scotch-Weld™ DP810, alacsony szagú akril ragasztó is.
Az ehhez hasonló szerkezeti ragasztók egyik legfontosabb feladata, hogy a hegesztést, a csavarokat, csavarozást helyettesítsék. Ezzel megkönnyítik a munkát, és szó szerint rugalmasabb eljárásokat tesznek lehetővé. Míg a ponthegesztés hozzáértést, hosszabb gyakorlatot kíván, az akril ragasztók használata – például egy fürdőszobai fugázás – már egy kis kézügyességgel és odafigyeléssel elvégezhető. A csavarok elhagyása egy sor előnyt von maga után: a teljes kötési területen jobb lesz a terheléselosztás, nem kell lyukakat fúrni és így eltorzítani a felületet, könnyebb anyagokat használhatunk, és ez mind a munkaerő költségét, mind a munka idejét csökkenti, ráadásul egyedi kialakítást és szebb megjelenést tesz lehetővé.
Míg a piacon ma szinte minden akril szerkezeti ragasztó ugyanazt tartalmazza (aktív monomert), a végfelhasználónak valójában három nagy család áll rendelkezésére egymástól eltérő, különböző tulajdonságokkal:
Szakértők szerint az akril tömítő használatának elsősorban a belső térre kell korlátozódnia. Alkalmazása után körülbelül negyedórával a víz elpárolog az anyagából (ekkor úgy tűnhet, hogy például a fúgánál kicsit beesik a masszája), és egy védőréteg keletkezik a felületen, amelyre felvittük. Ez a vékony filmréteg nyújt védelmet a hő és az UV-sugárzás ellen. Mivel az akril hosszú időn át megőrzi rugalmasságát, akár csiszolható is – ideális olyan repedésekbe tölteni, amelyek enyhe deformációval rendelkeznek, hiszen könnyedén kitölti azokat, és olyan helyekre, résekbe is eljuthat, ahová más matériák nem képesek.
Apropó, rések: kevéssé táguló hézagszerűségeket kell keresni az akril esetében, a rugalmas parkettfugázókkal például parketták, padlók hasadékainak kitöltésére kiválóan alkalmasak: nem esnek ki a padlóból, jól bírják a padló, parketta igénybevételét, és lakkozástól függetlenül, előtte vagy utána is használhatók. A kinyomópisztolyból a résekbe juttatott akril néha „melléfolyik”, de ez könnyen letörölhető, eldolgozható egy erre alkalmas célszerszámmal.
Felvetődhet a kérdés: vajon mennyi idő kell az akril megszilárdulásához? A tapasztalat szerint ez a hőmérséklet és páratartalom függvénye. Érdemes szem előtt tartani, hogy általában körülbelül 5-35 fok között javasolt az akril ragasztó használata.
A felhasználás céljának, helyének ismeretében sokféle típusból választhatunk.
A folyékony akril ragasztók meglehetősen gyakoriak, ecsettel vagy nedves ruhával alkalmazhatók. A ragasztó felhordására használt tárgyakat alaposan meg kell tisztítani minden egyes használat előtt és után. A folyékony akril ragasztókat gyakran használják kárpitozásban, dekorációban és ácsmunkában.
Az akril ragasztók krém formájában a legelterjedtebbek, és kipréselhetők egy ragasztópisztolyból, vagy az anyagra kenhetők egy kefével. Az akril ragasztókrémek gyakorlatilag bármire használhatók, de leggyakrabban fa-, üveg-, fém- és vízálló tárgyakhoz veszik igénybe. Az akril ragasztókrémek ráadásul a folyékony akril ragasztókkal együtt is jól működnek, és általában két tárgy együttes „szendvicsezésére” szolgálnak.
A folyadékok és paszták mellett az akril ragasztók másik formája a szalag. Az ilyen ragasztószalagot gyakran használják ruházathoz és más szövetekkel kapcsolatos célokra. A szalag lehet egy-vagy kétoldalas is.
Jó terméktulajdonságuknak köszönhetően az akrilragasztók bámulatosan sokféle helyre jutottak el, szinte univerzális a felhasználásuk.
Bár ahogy írtuk, inkább beltérben javasolják, az akril ragasztók némely fajtája kint is megállja a helyét. Ha például reklámtáblák, különféle jelzések – jellemzően vékonyabb anyagok, például előkészített vagy előkészítetlen fémek, műanyagok – megkötése a cél, akkor máris helyben vagyunk, és a nem mindenhol kivitelezhető mechanikus rögzítést is elfelejthetjük.
A sporteszközök, például golfütők vagy a focikapuk hálóinak gyártása erőteljes, szilárd anyagok, például alumínium és acél ragasztásával jár. Ezeket a kötéseket használat közben rendkívüli stressz és kopás éri. Az akril ragasztók ezért jók, hiszen nagyfokú ütésállóságot biztosítanak, könnyedén megköthetik ezeket az anyagokat, valamint bármilyen kisebb, összetett alkatrészt korlátozás nélkül csatlakoztathatnak a sporteszközökhöz.
Az akril szerepéről sok mindent elmond, hogy még olyan, igen intenzív erőhatásokkal járó területen, mint a repülőgép gyártásában is fontos szerepet töltenek be – külső alkatrészek ragasztásához használatosak. De a hétköznapi életben az építőipar is gyakorta választja, például ablakkeretek összekötéséhez és tömítéséhez, hiszen az „elfújta a szél” mondat az akril esetében kizárható.