Kicsi, de erős, mint a bors. A 3M kétoldalú ragasztójára keresve sem találhatnánk jellemzőbb szólást. Ez a termékcsoport ugyanis azzal az ígérettel készült, hogy bármilyen felületen jól megtapad, és akár két különböző anyagot is biztonsággal, hosszabb időre is összeragaszthatunk vele.

Mi a 3M kétoldalú ragasztók lényege?

A kétoldalú ragasztók egyedülálló tulajdonsága – amely már az elnevezésükben is tetten érhető – az, hogy szalag mindkét oldalán nyomásérzékeny ragasztó található, lehetővé téve két felület összeragasztását a közöttük lévő szalag segítségével. A ragasztót megtartó hordozó a vékony fóliától kezdve a milliméter töredékéig terjedhet, de lehet ennél lényegesebben vastagabb is. Ezek a termékek mindkét oldalukon készülhetnek ugyanazzal a ragasztóval, de akár különböző ragasztókkal is, hogy megfeleljenek az egymástól eltérő felületek kötési követelményeinek.

Előnyök

Az ilyen ragasztók kompakt méretűek, (a Scotch márka például híres a csigaformában feltekert kinézetéről), egyszerűen összeragaszthatók velük egymástól különböző felületű anyagok, az összeragasztott anyagokat megvédik a nedvességtől is. Ha a lehető leggyorsabban kell két felületet összetapasztani, ez a legjobb, azonnal bevethető megoldás.

A vastagabb változat

Alapvetően két csoportra oszthatók a kétoldalú ragasztók. Az első családba a vastagabbak tartoznak bele, ilyen például a 3M™ VHB™ szalag, amely ipari felhasználású ragasztó. A 3M VHB szalagot akrilhab felhasználásával hozzák létre, amely viszkoelasztikus, azaz nagyon rugalmas, de képes megtartani szilárdsági tulajdonságait, miközben bármilyen tárgyhoz hatékonyan illeszkedik.

Az akrilhab energiát elnyelő és stresszoldó tulajdonságai lehetővé teszik, hogy tökéletesen illeszkedjen bármilyen felületre, és akár mozoghasson is azzal az elemmel, amelyhez kapcsolódik. Ezen kívül hihetetlenül tartós tapadást biztosít minden felületen, de rugalmassági tulajdonságaival kombinálva képes elnyelni minden ütést, így statikus és dinamikus műveletekhez egyaránt tökéletes. Ebben a ragasztószalagban erős ragasztókeverék található, ezért valósítható meg az erős és hosszabb ideig tartó hatása.

Felhasználási területe igen változatos.
A szállításban, a járművek oldalán ellenállnak a szélsőséges hidegnek és melegnek, dacolnak a nedvességgel és az UV-val, és a rögzítésben jobb megoldást jelentenek, mint például a szegecsek és csavarok. De a vastagabb kétoldalú ragasztókat megtaláljuk építkezésben, ahol a szalagok tartósan odaragasztják az egyik aljzatot a másikra. Elektronikai alkalmazásuk – például a nagyfelbontású televíziók gyártásánál – azt bizonyítja, hogy a legmagasabb követelményeknek is megfelelnek, de készülékekben is előfordulnak szinte „láthatatlan” ragasztóként.

A 3M kétoldalú ragasztó vékonyabb fajtái

A vékony ragasztás lehetővé teszi, hogy a formatervezés során sem legyenek láthatóak ormótlan kötőelemek, mégis, ipari szilárdságú kötések jöjjenek létre. Attól viszont, hogy vékonyak, még nagyon is kimagasló a teljesítményük, ezért is használják ezeket a fajtákat az elektronikában, az autó belső terének kialakításában, a grafikákban vagy például a nagyobb igénybevételre tervezett sportfelszerelésekben.

Akad itt olyan típusa – ilyen a 3M™ 100MP nagyteljesítményű akril ragasztó – amelyet 149 Celsius-fokos üzemi hőmérsékletre tervezték, és például rendkívüli teljesítményű alkalmazásokban használják, többek közt repülőgépes jégmentesítő csizmákban és villámvédelmi rendszerekben.

A kétoldalú ragasztók hétköznapi felhasználása

Ha elszakadunk az ipari csarnokok, üzemek világától, egy átlagos lakás sem nélkülözheti a kétoldalú ragasztókat. A tartós padlóburkolat kialakításánál ugyanolyan hasznosak lehetnek, mint például padlószőnyeg burkolásánál, szigetelés, fűtőszőnyeg beépítésénél, de egészen érdekes gyakorlatokat is ismerünk. Ilyen az, amikor tapétára cégtáblát rögzített valaki, és a kétoldalú ragasztó (alatta egy kis habszivaccsal megtámogatva) lett az üdvözítő megoldás.

Profi felújítók, építők szerint az ilyen ragasztók eltávolításánál arra kell figyelni, hogy eltávolításukkor a szalag a felülettel maximum hegyesszöget zárjon be. Ez lassú, türelmes babramunkának tűnhet, de csak e paraméter betartása mellett lehet elkerülni, hogy a falon kellemetlen, oda nem illő darabok maradjanak.
 
Az elmúlt 40 évben a 3M mintegy 7 620 000 kilométernyi vastagabb kétoldalas ragasztószalag gyártását mutathatja fel. Ez nagy fegyvertény, és a cég szakértelmét, tapasztalatát bizonyítja. Emellett több más termék is színesíti palettáját: fekete, fehér, színes, átlátszó ragasztók, de spray, vízálló és univerzális célú darabok is megtalálhatók kínálatában, amely a kültéri és beltéri használatot tekintve igen széles választékot jelent.

A csomagolás az a szükséges jó, amely minden termékhez „jár”. A tömegtermelés, a gépek, az áruszállítás elterjedése óta ezt az igazságot a gyártás a magáévá tette, létrehozva egy teljesen új iparágat. Rövid bevezetés a csomagolástechnikába.

Miért van szükség csomagolástechnikára?

Először is, tulajdonképpen az áruk burkolatáról, fizikai formájáról van szó, illetve minden olyan eszközről, eljárásról, amellyel ezeket a burkolatokat létrehozzák. A csomagolás legfontosabb célja az adott termék minőségének megőrzése, az áru védelme a külső környezeti hatásokkal szemben (például mechanikai hatások, napsugárzás, páratartalom, nedvesség, hőmérséklet, levegő, fizikai és kémiai szennyeződések).

A csomagolástechnika tulajdonképpen egységbe foglal, vagyis az adott csomagolási formával olyan külalakot alakít ki a terméknek, amely egységes méretet jelent. Csak így biztosítható, hogy a végtermék egyrészt megfeleljen például a magyar vagy európai uniós előírásokban megkövetelt alapelveknek, illetve a későbbi disztribúciós, logisztikai folyamatot – a tárolást, a szállítást – támogassa.

A csomagolástechnika másik fontos feladata, hogy eladja a terméket: vonzó, korszerű megjelenéssel az adott termék célcsoportjának egyértelmű üzenetet küldjön. Ez a marketingfunkció egyre fontosabb, hiszen a legváratlanabb, elsőre szokatlannak tűnő termékek is rendre vonzó dizájnnal jelennek meg. Ma már sokkal nehezebb egy „csúnyábban” csomagolt, csak a funkcióját hirdető árut értékesíteni. A vizualitásra épülő kultúrában (Facebook, Instagram, Pinterest), a csomagolásnak is erős láttató szerepe van. 

A csomagolástechnika története

Bár már a középkorban a törökök elkezdték, a szűkebben értelmezett csomagolástechnika csak 1850-ben jelent meg, amikor már marketingfogásként használták a csomagolást. Ekkor a sűrített tejet azzal reklámozták, hogy mivel csomagolásban tartják, sokkal tisztább, sőt, a csomagolás azt sugallta, hogy a terméknek magas a minősége is. Innentől kezdve kerül egyre inkább reflektorfénybe a csomagolás, mely a terméknek immáron a lényegi tulajdonságát adja.

New Yorkban, 1907-ben jelent meg elsőként az az áruház, amely már kizárólag csomagolt árut kínált polcain. Különböző kutatások, kérdőívek, pszichológiai vizsgálatok bizonyították a csomagolás meghatározó szerepét abban, hogy a fogyasztó újból megveszi-e az adott terméket, vagy sem.
A csomagolás körüli kérdések – elsősorban a klímavédelem, az anyagpazarlás csökkentése miatt – jelenleg is nagyon fontosak, és lendületben tartják a csomagolóipar innovációját.

A csomagolások fajtái

Elképesztő az a változatosság, ami a csomagolásokat jellemzi. Nézzünk kicsit körül ezen a téren, lássuk, hogy milyen anyagok használata jöhet szóba!
Létezik szállítói csomagolás, amikor a védelmi funkció, a megfelelő szakítószilárdság az elsődleges cél. Itt a mozgatás és a tárolás megkönnyítése a lényeg. 

Nincsen csomagolás csomagolószerek nélkül. Idetartoznak a csomagolóanyagok (papír alapúak, például zsákok, lapos tasakok, talpas zacskók, dobozok, ládák). A fém alapú csomagolás is elterjedt: az acélból merev falú eszközt készítenek, például hordót, kannát, vödröt, konzervdobozt. Az alumínium ennél könnyebb, korrózióállóbb, korszerűbb anyagnak számít. Az üvegcsomagolásnál ampullákat, fiolákat, palackokat, konzervüvegeket gyártanak. A textilcsomagolás termékei: bála, zsák, táska, míg a fából készült csomagolás hordókat, konténereket és ládákat jelent.

Rendkívül elterjedt a műanyag csomagolás: ebben az esetben a hőre lágyuló fajtákat alkalmazzák, így könnyen megvalósítható az alakítás és a zárás. Hajlékony falú, 1 mm-nél vékonyabb csomagolóeszközöket (tasak, zacskó, zsák, fólia), és merev falú, egy milliméternél vastagabb (tubus, pohár, tálca, doboz, láda, hordó, palack, rekesz) típust alkalmaz a műanyag alapanyaggal dolgozó csomagolástechnika.

Egyetlen csomagolás sem lehet meg a kötelező jelölések nélkül. Ezek közé tartoznak például az összetevők felsorolásai, a nettó tömeg vagy térfogat, a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő vagy a gyártó, forgalmazó neve is.
A csomagolóipar természetesen egyre bővül. Kínálatában olyan eszközöket is megtalálhatók, mint például a légpárnás, simítózáras termékek, különféle fóliák, ragasztóapplikátorok, speciális felhasználású szalagok vagy éppen tisztítószerek. 

A csomagolástechnika jövője

Már most nagyon izgalmas fejlesztésekről kaphatunk hírt az iparágból. Például a műanyag kiváltására rostalapú csomagolószerekkel kísérleteznek, ezen kívül az intelligens csomagolás megjelenésével a csomagolás része lett az RFID-chip, amellyel könnyebb egy-egy áru útját nyomon követni. Végezetül a zöldtechnológia és a 3D nyomtatás az a két terület, ahonnan egyre több, érdekesebb innováció várható majd a jövőben.