A csiszolás általában a nem kedvelt tevékenységek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy meg lehetne úszni. Nagy kosszal járó tevékenység, amelynek célja a felületi egyenetlenségek eltávolítása. Nem mindegy azonban, hogy milyen anyaghoz mit használunk és ezt pontosan hogyan tesszük. Nézzük, mik a csiszolóanyagok tulajdonságai és mit kell tudni róluk!
A csiszolás fontosságáról
A csiszolás egy olyan forgácsoló folyamat, amely során a felületi egyenetlenség eltüntethető, ennek köszönhetően javul a felület minősége így az felhasználható lesz a legkülönbözőbb célokra. A csiszolást végezhetjük kézzel vagy csiszológép segítségével is, a lényeg azonban minden esetben maga a csiszoló anyag.
Csiszolásra minden ágazatban szükség lehet, különösen ott, ahol a fém, a fa és az üveg használata kiemelten fontos. A csiszoláshoz megfelelő szaktudás szükséges, hiszen nem mindegy, hogy milyen anyagot mivel és milyen módon próbálunk megcsiszolni. Ez azért is van így, mivel ma már, a technológia fejlődésének köszönhetően, a különféle anyagokhoz speciális csiszolólapokat, korongokat lehet vásárolni, így biztosítható, hogy a csiszolás minősége megfelelő legyen és az anyagban ne essen kár.
Nem elég azonban a megfelelő csiszolóanyagot megválasztani, ügyelni kell a csiszolási nyomásra, a forgácsolási sebességre, az előtolási sebességre is a megfelelő eredmény érdekében.
A csiszolóanyagok tulajdonságai felépítésük
A csiszolóanyagok tulajdonságai meghatározzák, hogy milyen esetekben használhatók. Felépítésük roppant egyszerű, általában van egy hordozóanyag, egy kötőanyag és a csiszolószemcsék. Vegyük sorra ezeket!
A hordozóanyag
A hordozóanyag feladata, hogy alapot adjon a szemcséknek, éppen ezért lényeges, hogy jól bírja a különféle mechanikai hatásokat, a húzást, a hajlítást, a folyamatosan ismétlődő és dinamikus mozgást. Jellemzően az alábbi anyagokat választják hordozóanyagnak:
- papír, amit a g/m2 alapján jelölhetnek A, B, C, D és E betűkkel,
- szövet, amit X, XF, YX, J és JF betűkkel jelölnek,
- vulkánfíber, ami a vastagság alapján lehet V8 és V6 jelölésű,
- fólia.
A papír hordozók népszerűségüket annak köszönhetik, hogy igen kedvező árfekvésűek, viszont nem annyira strapaírók, ezért leginkább sík csiszolásnál használják őket. A szövet alátétek erősebbek, mint a papír, ezért jól alkalmazhatók olyan folyamatoknál, mint a leválasztó csiszolás vagy a profilcsiszolás csiszolószalagok segítségével. A vulkánfíber, vagy fiber anyag alapja a pamut és a cellulózszálak. Ezt a típust csak és kizárólag fibertárcsák esetén alkalmazzák. Végül a fólia egy vékony poliészter réteg, amit a legcélszerűbb akkor használni, ha a finomcsiszolás tárcsákkal vagy szalagokkal történik.
A kötőanyag
A kötőanyag biztosítja, hogy minden csiszolószemcse hozzátapadjon a hordozóanyag felületéhez és ne váljon le onnan. Tehát kellő szilárdságot kell biztosítania, mégis engednie kell a szemcsék rugalmas mozgását. Erre a célra a leginkább alkalmas anyag a műgyanta, előfordul azonban az is, hogy állati bőrenyvet használnak kötőanyagként.
A csiszolószemcse
A csiszolószemcsék többféle anyagból készülhetnek, így például kiváló alapanyag lehet a korund, a cirkon-korund, a kerámia, a szilícium-karbid és a gyémánt is. A következőkben bemutatjuk, hogy melyik szemcsefajta milyen anyagok megmunkálására alkalmas:
- Ruby: ez egy természetes anyagból készült csiszolószemcse, aminek a keménységi fokozata a Mohs-skálán 7-7,5. Leginkább kézi csiszolásra és a faanyagok megmunkálására alkalmas.
- Smirgel: ez már egy keményebb (7,5-9), de ugyanúgy természetes eredetű szemcse, mint a Ruby. Színesfémek és nemesfémek csiszolásához használják.
- Cikron-korund: a cikron-korund egy szintetikus anyag, aminek a keménységi fokozata 9. Ásványok, CK-lapok (cementkötésű forgács lap), acél csiszolására használják.
- Barna-korund: szintén szintetikus anyag a barna-korund, aminek az előzőhöz hasonlóan a keménységi foka 9. Fémek csiszolására a legalkalmasabb.
- Félnemes korund: a korundok táborát erősítve egy szintetikus anyagról van szó, amit fa és fém csiszolására használnak.
- Fehér-korund: a fehér-korund keménységi foka 9,4, így fa, festék és lakk csiszolása során alkalmazzák.
- Szilícium-karbid: a 9,3-9,7 keménységi fokú szilícium-karbid széleskörűen használható, alkalmas üveg, kő és MDF csiszolására is.
- Gyémánt: a legerősebb keménységi fokozatú csiszolószemcse anyaga gyémánt, ami akár az üveg, a márvány és a kerámia csiszolására is alkalmas.
Az sem mindegy, hogy a szemcsék hogyan helyezkednek el a hordozófelületen, vagyis, hogy milyen a szemcse eloszlás. Nyitott szórás esetén a szemcsék ritkábban helyezkednek el, ennek köszönhetően a csiszolás során keletkezett por átmenetileg meg tud ülni a szemcsék között, ami azért előnyös, mert így a por nem marad a felületen. A zárt szórás esetén a szemcsék sűrűbben helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy több is van belőlük, így több a vágóél is. Míg a nyitott szórású csiszolóanyagok a puhább anyagok megmunkálásához, a zárt szórásúak a keményebbekhez ajánlottak.
A szemcse finomság jele a P. Minél nagyobb ez az érték, annál kisebb és finomabb a szemcse. A folyamat során tehát érdemes egy durvább szemcséjűvel előcsiszolni, majd jöhet egy köztes értékű, végül pedig a finiseléshez egy finom szemcséjű csiszolót alkalmazni.
A csiszolóeszköz kivitele a felhasználás függvényében változik. Van például csiszolószivacs, csiszolószalag, csiszolópapír, csiszolótekercs és a gépekhez használatos csiszolókorong is.
