A sarokcsiszoló, vagy más néven flex egy igazi mindenes a műhelyben. Rengeteg kiegészítővel felszerelhető, ennek köszönhetően számos feladat elvégzésénél jó szolgálatot tehet, így például bevethető, csiszolás, vágás vagy polírozás esetén. Csiszolókorong flexhez számos változatban létezik, nézzük, melyiket mikor kell alkalmazni!
Mi alapján válassz sarokcsiszolót?
Volt egy idő Magyarországon, amikor a csaknem az összes sarokcsiszolót a német Flex gyártotta, ennek köszönhető, hogy itthon a köznapi nyelvben ezt a fajta csiszolót leginkább flexként emlegetik. A sarokcsiszoló, bár a neve arra utal, de nem alkalmas sarkok csiszolására. Az egyenes-csiszolók ellentéteként kapta ezt a nevet. Míg ugyanis az egyenes-csiszoló esetén a motor és a korong egy síkon van, addig a sarokcsiszoló esetén derékszögben. Ma már többféle változata is létezik, így nem árt tájékozódni a vásárlás előtt.
Alapvetően elmondható, hogy minél magasabb az eszköz fordulatszáma, annál erősebb. Ez az erő sokszor elengedhetetlen, olykor azonban, például a polírozás során túl sok. Ha gyakran találkozunk ilyen esetekkel, akkor érdemes inkább olyan csiszoló mellett dönteni, amelyen a fordulatszám szabályozható. Ezek ugyan valamivel drágábbak, ha azonban a nagy fordulat következtében a gép vagy az alapanyag megsérülhet, akkor nincs nagyon más választás.
A csiszológépek 150 mm tárcsaátmérő alatt egykezesek, az ennél nagyobb tárcsaátmérő fölött pedig kétkezesek. Ez összefügg azzal, hogy utóbbiak teljesítménye meglehetősen magas, így két kéz kell a biztonságos tartásukhoz.
Léteznek vezetékes és akkumulátoros csiszolók is. Értelemszerűen az akkumulátoros változatok sokkal nagyobb szabadságot engednek, könnyebb és kényelmesebb velük mozogni. Számolni kell azonban azzal, hogy a gyakori használat következtében az akkumulátorok idővel veszítenek kapacitásukból, így egyre rövidebb és rövidebb ideig bírják majd.
A flexek esetén a biztonságra különösen ügyelni kell. Éppen ezért, érdemes olyan modellt választani, amiben van lágyindítás. Ennek lényege, hogy ha bekapcsoljuk az eszközt, akkor az csak fokozatosan veszi fel a fordulatszámot, így sokkal biztonságosabb és az áramterhelés szempontjából is előnyösebb. Egyes típusokban túlterhelés-érzékelő is megtalálható, így ha a gép túlterhelődik, túlmelegedik, akkor automatikusan kikapcsol és csak akkor indítható el újra, ha lehűlt.
A típusok tekintetében végül arról kell ejteni néhány szót, hogy vannak kifejezetten barkács célú csiszolók és profi gépek is. Ezek árban és teljesítményben is eltérnek egymástól, nem mindegy ugyanis, hogy félévente egyszer kerül elő a sarokcsiszoló vagy naponta többször is kézbe kell fogni.
Csiszolókorong flexhez
A sarokcsiszoló korongot a készülékhez erősítve lehet tehát nekikezdeni a tervezett munkálatoknak. Csiszolókorong flexhez többféle változatban is létezik, a korongfajták attól függően változnak, hogy fa, fém, műanyag, kerámia, vas, térkő vagy beton megmunkálásához vagy éppen a polírozás folyamatához szeretnénk használni.
A csiszolóhoz járó alap tartozék a vágótárcsa és a csiszolótárcsa. Ezek átmérője és anyaga a megmunkálni kívánt anyag szerint változik, a vastagságuk azonban eltérhet ezen belül is. Míg a vágótárcsa 2,5-3 mm, addig a csiszolótárcsa 4-6 mm vastagságú. Általában színekkel jelölik, hogy melyik tárcsa mire való: a kék fém vágásra, a piros fém csiszolására, a zöld kő csiszolás esetén használható. Amennyiben műanyag tárcsával csiszolunk, érdemes különböző szemcseméretben beszerezhető csiszolóvásznakat, fíber lapokat is használni, amiket gumitárcsa kiegészítésével vagy pedig tépőzárral lehet rögzíteni. Ez a csiszolóvásznas korong, amely felhasználását szintén színek segítségével adták meg: a vörös alkalmas a fém és a fa, a szürke pedig a kő csiszolására.
Ma már léteznek úgynevezett gyémántszemcsés tárcsák is, amelyek új szintre emelik a vágás folyamatát, hiszen igen nagy teljesítményűek, kapacitás tekintetében remekül állják a sarat, és képesek akár a kő építőanyagok feldarabolására is.
A tárcsákon egyébként egy szám és olykor figyelmeztető feliratok is vannak. Ezekből meg lehet tudni, hogy mekkora a tárcsa külső átmérője, a vastagsága, a középfurat átmérője és a fordulatszám.
A flex használata
A flex használata nem ördöngösség, de van néhány alapszabály, amit mindenképpen érdemes betartani. Fontos például, hogy a gépezeten található védőburkot ne szedjük le, ezt ugyanis biztonsági célból szerelték rá: védi a felhasználót a vágás és egyéb veszélyes munkálatok esetén. Lényeges az is, hogy a sarokcsiszolót két kézzel fogjuk, az alapanyagot/munkadarabot pedig egy satu segítségével rögzítsük és ha gépünk fűrész funkciót tölt be, akkor mindenképp használjuk védőszemüveget is.
A csiszológép használatát sokan ott rontják el, különösen az eszköz fűrész funkciójának használata, vagyis a vágás esetén, hogy minden erejüket beleadva igyekeznek úrrá lenni az anyagon. Ez azonban nem a legjobb megoldás, hiszen így az alapanyag károsodhat, a korong pedig megsérülhet. Érdemes inkább hagyni, hogy a gép a saját súlyánál fogva tegye a dolgát és nem erőltetni semmit.
Kiegészítők sarokcsiszolóhoz
A sarokcsiszolókhoz ma már többféle kiegészítőt is lehet vásárolni. A csiszolókorong eltávolítását követően így könnyedén rögzíthető az új adapter. Létezik olyan kiegészítő, aminek köszönhetően a csiszoló körvágóvá, lyukfúróvá alakítható át, de akár kézifűrész is varázsolható belőle.
