A termékek biztonságos szállítása vagy otthoni projektek megvalósítása során a megfelelő anyagok és eszközök kiválasztása elengedhetetlen. Az egyik ilyen kulcsfontosságú eszköz, amely nem csak praktikus, de sokoldalú is, a poliészter szalag. Ebben a blogposztban összefoglaltuk, hogy mit kell tudni a poliészter szalagról!

A poliészter szalag az öntapadó szalagok egyik kiváló változata, amely számos alkalmazási területen kiemelkedően hasznos. Legyen szó csomagolásról, rögzítésről vagy kreatív projektekről, a poliészter szalag sokféle feladatban segíthet.

Mi az a poliészter szalag?

A poliészter szalag egy erős és tartós anyag, ami a poliészternek köszönhetően kiváló szakítószilárdságú. Számos előnnyel rendelkezik, ezek közé tartozik a szakítószilárdság mellett, a hosszú élettartam és a korrózióállóság is. Ellenáll a nedvességnek és a hőnek is, ami ideálissá teszi a használatát kültéri és nehezen kezelhető körülmények között is.

Poliészter vs. polipropilén szalag: melyik a jobb választás?

Az egyik gyakran felmerülő kérdés az, hogy a poliészter szalagok vagy a polipropilén szalagok jobbak. Mindkét anyag rendkívül hasznos, de eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

A poliészter szalagok erősek és tartósak, így ideális választásnak bizonyulnak a nehéz és hosszú távú rögzítési feladatok esetén. Ugyanakkor a polipropilén szalagok könnyedén használhatók, kedvező áruk miatt.

A választás a konkrét felhasználási területtől és az elvárásoktól is függ. Amennyiben hosszú távú tartósságra van szükség, a poliészter szalag a jobb választás. Azok számára pedig, akik gyakran cserélik a rögzítést vagy könnyű csomagolási megoldásokat keresnek, a polipropilén szalag ajánlott.

A poliészter szalagok típusai

A poliészter szalagoknak számos különböző típusa létezik. Van például egyoldalas és kétoldalas is, illetve létezik akrillal, gumival, szilikonnal bevont változat is. Ezek igen ellenállók a nedvességgel, a vegyi anyagokkal, az olajokkal szemben.

Előnyös tulajdonságaink köszönhetően jól használhatók ragasztásra, maszkolásra, szigetelésre, előszeretettel alkalmazzák őket például elektromos szigetelésre, de akár kompozit kötésvédelemre is.

Az egyoldalas szalagok egy vékony fóliarétegből, illetve egy ragasztóanyagból állnak. Kiválóan tapadnak az üvegre, a műgyantára, de akár a fémre is. A ragasztók térhálósításához és a megfelelő tapadás kialakításához oxigénre vagy hőre van szükség.

A kétoldalas poliészterszalagok ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkeznek, azzal a különbséggel, hogy a hordozóanyag mindkét oldala ragasztóanyaggal ellátott.

Poliészter pántoló szalagok

Léteznek úgynevezett poliészter pántoló szalagok is, amik igen strapabírók és könnyen kezelhetők. Ezek a pántolószalagok az acél szalagokkal vetekednek egyes tulajdonságok tekintetében. Sokkal szilárdabbak, mint a polipropilén szalagok, a csomag vagy a rakomány pántolását egyszerűen el lehet végezni a segítségükkel. A végtelenítés pántkapcsok használatával oldható meg. Ezek a pántszalagok költséghatékonyak, nem okoznak sérülést a pántolt felületen, ellenállnak a külső hatásoknak és még nyomtatni is lehet a felületükre.

A pántszalag többféle típusban kapható, nézzük ezeket:

• Kompozit szalag: alapja a poliészter fonal polipropilén bevonattal. Viszonylag merev, így könnyű vele dolgozni.
• Hot-melt szalag: poliészter szalag, amit hot-melt ragasztóval láttak el.
• Szőtt pántszalag: poliészter fonalból áll, amit hossz és keresztirányú struktúrában szőttek.

A pántszalagok különféle méretekben érhetők el, illetve eltérő tekercsek közül is választhatunk. Például a standard hot-melt szalag esetén 9-35 mm-es mérettel, illetve 76 mm-es belső átmérőjű papír csévével lehet számolni.

Felhasználási területek

A poliészter szalagok sokféle területen alkalmazhatók így az ipari környezetben, de háztartásokban is. Otthoni környezetben a poliészter szalagok előnyösek, mivel könnyen kezelhetők és sokoldalúak. Ideálisak javítási munkákhoz, csomagoláshoz és kisebb projektekhez, ahol rögzítésre van szükség. Az iparban a poliészter szalagokat széles körben használják így a csomagolásban, raktározás területén, vagy például a szállításban.

A Flanker hivatalos 3M partnerként megbízható ellátója a nyomdaipari, munkavédelmi, csiszolástechnikai, ipari ragasztástechnikai szereplőknek. Kattints, és nézz körül a webkatalógusunkban!

A csiszológép egy roppant sokoldalú eszköz, amit előszeretettel használnak a különböző ágazatokban, de a kezünkbe kerülhet otthon is, akár felújítás, karbantartás, építkezés vagy barkácsolás során is. Nem árt tehát tisztában lenni a típusaival és a csiszológép használatával. Ebben a blogposztban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A csiszológép típusai

A csiszológépet többféle feladatra is be lehet fogni, hiszen egy felület tisztításában, simításában, felső rétegének eltávolításában is jó szolgálatot tehet a csiszológép használata. Különböző típusai vannak, attól függően kell választanunk ezek közül, hogy például mekkora a csiszolt felület, milyen a lecsiszolt anyag és mi a művelet célja.

A működésük alapján két fő típusról beszélhetünk a kézi csiszológépek esetében, léteznek tehát: lap- és szalagcsiszolók. A lapcsiszolók, vagy más néven kör/négyzet alakú csiszolók, amelyek a meghatározott alakzatban csiszolnak. A csiszolólapot, csavarral vagy tépőzárral rögzítik, ennek segítségével végzik a csiszolást. A másik nagy kategóriát a szalagcsiszolók alkotják, ezek lényege, hogy a csiszolószalagot ékszíj módjára helyezik fel és ezt mozgatják körbe.

Vegyük sorra, hogy a két fő kategórián belül milyen típusok léteznek!

Szalagcsiszoló

A szalagcsiszoló kiválóan alkalmas arra, hogy nagyobb felületeket tisztítsunk meg, például megszabaduljunk a vastagabb festékrétegtől vagy éppen a nagy egyenetlenségeket felszámoljuk. Arra azonban nem alkalmas, hogy finomabb munkákat végezzünk vele, eldolgozzuk például a sarkoka vagy a széleket.

Rezgőcsiszoló

Az úgynevezett vibrációs csiszoló rezgő mozgást végez. A talpa négyzet alakú és a sarokcsiszolóhoz hasonlóan ez nagyobb felületek rétegeinek eltávolítására használható. A kettő között a különbség, hogy a rezgőcsiszoló lassabban szedi le a felső réteget, ezért leginkább olyan esetekben alkalmazzák, amikor csak a felszíni rétegeket kell eltávolítani.

Excenteres csiszoló

Az excenteres csiszoló forgó-rezgő mozgást végez egyszerre. Vannak olyan típusai, amelyek oldalirányba rezgetnek és olyanok is, amelyek a tengely körül forgatnak. A csiszolófelület formája lehet korong és négyzet is, ezzel lehet a nagyobb felületről eltávolítani a rétegeket. Amiben más, mint az előzőek, hogy íves és gömbölyű formákkal is boldogul.

Multicsiszoló

A multicsiszoló egy hibrid, ami a nagy felületre és a kis felületre alkalmas típusok között helyezkedik el. A talpuknak van szélesebb része, de csúcsban végződik, aminek köszönhetően a nehezen elérhető helyek és a sarkok, élek csiszolására is használható.

Deltacsiszoló

A deltacsiszoló feje, ahogy a neve is mutatja, háromszög formájú, amivel apróbb munkákat, élek, sarkok csiszolását is el lehet végezni. Mivel a finom munkához tervezték, ezért kicsi a csiszolófelületet, így a nagy területeken ne ezt a típust alkalmazzuk.

Milyen szempontokat kell még átgondolni a csiszológép kiválasztásakor?

A megfelelő csiszológép kiválasztásakor az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen anyagot szeretnénk csiszolni és ehhez az anyaghoz milyen szemcséjű korong ajánlott. A szemcseméretnek megfelelően szerencsés ha tudjuk változtatni a rezgésszámot és a fordulatszámot.

Érdemes olyan gépet választani, amit kényelmesen tudunk fogni, az ergonómiai kialakítása megfelelő és van olyan funkciója, amely a port elszívja. Igénytől függően választhatunk kábeles és akkumulátoros csiszolót is, előbbi esetben ügyeljünk arra, hogy jó legyen a kábelvezetés is.

A csiszológép használata

A csiszolás során a két legfontosabb tényező a sebesség és a finomság. A szerszám motorjának fordulatszámát a legtöbb készüléknél lehet szabályozni: a rezgőcsiszolónál a rezgésszámot, a szalagcsiszolónál a szalag forgási sebességét tudjuk ezzel változtatni.

A csiszolás egy folyamat, ami azt jelenti, hogy először a durvább csiszolóval kell kezdeni és szépen lassan haladni a finomabb felé. A durvább csiszolópapírhoz használjunk alacsonyabb fordulatszámot, a finomabbnál pedig magasabbat. Különösen ügyeljünk arra, hogy a nagy sebesség miatt a fa felület ne égjen meg!

Fontos tudni, hogy a csiszolópapíron szereplő érték, amit legtöbbször P-vel jelölnek, a szemcsék finomságát adja meg. Azt jelenti, hogy adott egységnyi területen, mennyi szemcse található. Vagyis, minél nagyobb számot látunk a papíron, annál finomabb csiszolásra alkalmas. A fém és a fa csiszolásánál a durvább munkákat 40-es és 60-as papírral végezzük, a közepeset 80-100-assal, az ennél magasabb számúval pedig készre csiszolhatjuk a felületet.

Excenteres csiszoló esetén vásároljunk olyan papírt, ami tépőzáras és lyukasztott, így sokkal könnyebb a dolgunk. Amennyiben asztalos munkát végzünk, akkor a praktikum azt diktálja, hogy béleljük alá a szalagot, így a bélelt szalaggal elkerülhető, hogy a csiszológép által hagyott csíkok meglátszódjanak a felületen. Amennyiben a külső íveket csiszoljuk, akkor pedig próbáljuk ki, hogy szorítókkal oldalra fordítva rögzítjük a gépet a munkaasztal széléhez.

Kattints, és nézz körül a Flanker kínálatában, csiszológépek és tartozékok széles választékával várunk!

A pillanatragasztó a mindennapi életünk része. Ha valami eltörik, megreped, akkor automatikusan nyúlunk érte, ami érthető, hiszen igen praktikus megoldás, gyorsan orvosolja a problémát. Ebben a blogposztban bemutatjuk, hogy mi is az a pillanatragasztó, hogy működik és hogyan kell használni.

Mi az a pillanatragasztó?

A pillanatragasztó egy olyan ragasztó típus, ami kémiai úton fejti ki hatását. Az anyagot érő nedvességnek köszönhetően polimerizálódva alakul ki a stabil kötés az összeérő felületek között.

Az ilyen típusú ragasztókkal olyan anyagokat lehet összetapasztani, mint a bőr, a fa, a parafa, a gumi és a műanyag. Vannak például olyan pillanatragasztók, amelyek kifejezetten műanyaghoz és gumihoz vannak, de léteznek általánosan használható megoldások is. Jól alkalmazhatók kis felületen, de akár nagyobb részeken is.

Hogyan fedezték fel a pillanatragasztót?

A pillanatragasztó felfedezése a második világháború mellékterméke. 1942-ben Dr. Harry Coover és kutatócsoportja célzókészülékek alapanyagául szolgáló műanyagot igyekeztek előállítani, ekkor hozták létre teljesen véletlenül a pillanatragasztót. Csaknem 10 év telt el ezt követően, amikor Coover, immáron a Kodak Research Labs kutatójaként Fred Joynerrel együttműködve ismét rábukkant a vegyületre. Végül 1958-ban dobták piacra, és ezzel a korszerű megoldással megváltoztatták az eddigi javítási gyakorlatokat.

Hogyan működik a pillanatragasztó?

Ha kémiai szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy a pillanatragasztó valójában egy akrilgyanta. A működési mechanizmusának alapja egy kémiai reakció: a környezet nedvességében lévő hidroxidionok hatására polimerizáció indul meg. Ezt a folyamatot úgy nevezik, hogy anionos polimerizáció.

Köszönhetően annak, hogy a cianoakrilát monomerek a víz hatására összekapcsolódnak, majd a láncok addig kapcsolódnak, ameddig a polimerlánc csak engedi, tartós és strapabíró műanyagháló tud létrejönni. Ez a műanyagháló felelős az extrém erős kötésért.

A pillanatragasztó típusai

Különféle szempontok alapján kategorizálhatjuk a pillanatragasztókat. A következőkben ezeket mutatjuk be!

Az állag

Nem minden pillanatragasztó egyforma állagú, a konzisztencia tekintetében eltéréseket tapasztalhatunk. Léteznek olyan pillanatragasztók, amelyek kifejezetten hígak, könnyen folynak, léteznek közepesen folyós változatok és olyanok is, amelyek egészen sűrű állagúak. Minél sűrűbb a ragasztó, annál inkább alkalmas a függőleges vagy majdnem függőleges felületek ragasztására. Ha ilyen sűrű ragasztóval van dolgunk, akkor azt minden esetben feltüntetik a csomagoláson. Készüljünk fel arra is, hogy ezek a gélszerű ragasztók sokkal nehezebben jönnek ki a tubusból.

A közepesen folyós ragasztók a leginkább elterjedtek, ezekkel könnyű dolgozni, de nem folynak el. A híg változatok képesek befolyni a kisebb résekbe, viszont leginkább csak a vízszintes felületeken használhatók, a függőlegeseken megfolyhatnak. Ha nagyon folyós ragasztóval van dolgunk, akkor érdemes lehet tűheggyel adagolni, így biztosan nem lesz majd probléma.

A réskitöltés

A ragasztók egyik fontos tulajdonsága a hézagkitöltő képesség. Jellemzően ez 0,15 és 0,25 mm között mozog. Vannak azonban olyan speciális töltőanyagok is, amelyekkel a pillanatragasztó réskitöltési képessége kitolható. Ebben az esetben a túl nagy résbe előbb a töltőanyagot kell benyomni, ezt követően pedig a pillanatragasztót, ami így az egész kitöltést összefogja egy nagyon stabil kötéssé alakítja át.

A hőállóság

A pillanatragasztók ellenállnak egy bizonyos szintig a magas hőmérsékeltnek is. Általánosságban elmondható, hogy 60-80 fokot még elbírnak ezek a termékek. Természetesen ebben az esetben is vannak speciális kivitelek. Léteznek olyan ragasztók is, amik -55 és +90 fok között is képesek ugyanolyan kötést kialakítani.

A kötés

A blogposztban leginkább a ciánakrilát alapú ragasztókról írunk, amelyek nedvesség hatására kötnek. Ez a kötés egyébként egyetlen perc alatt kialakul, a teljes hatás eléréséhez pedig 60 percre van szükség. A pillanatragasztók között vannak olyanok is, amelyek nem a nedvesség, hanem valamilyen más hatás, például UV vagy látható fény következtében szilárdulnak meg.

A pillanatragasztó alkalmazása

A pillanatragasztót előszeretettel használjuk a mindennapokban. Igen sokoldalúan alkalmazható: megoldható vele az eltörött tárgyak javítása, ragasztása, de a törvényszéki orvostanban is bevetik az ujjlenyomatok felvételénél, sőt, a sebészek a sebek lezárására is használják a speciális változatait.

Jellemzője, hogy igen könnyen ragad a bőrhöz, ami annak köszönhető, hogy a bőr felületén lévő nedvesség hatására pillanatok alatt beindul a kötés folyamata. Nagy körültekintéssel és odafigyeléssel kell használni, mivel például a szembe kerülve összetapaszthatja a szemhéjat, a szempillákat. Használata során érdemes továbbá szellőztetni, az anyagból távozó pára ugyanis irritálhatja az orrnyálkahártyát, a torok felületét, a tüdőt és a szemet is.

Miután a pillanatragasztó réteget óvatosan a ragasztani kívánt felületre juttattuk kis felületen, az anyag elkezd megszilárdulni, eléri a rétegvastagságot és egy rideg, kemény kötés alakul ki. Ez azt is jelenti, hogy ha textil vagy hajlékony anyagról van szó, akkor nem elég a hagyományos pillanatragasztót választani, hanem speciális megoldásra lesz szükség. Egyes esetekben szükség lehet alapozó használatára is. Főleg ott nem érdemes ezt a lépést kihagyni, ahol alacsony felületi energiájú, nehezen ragasztható anyagokról van szó. Ilyen például a polipropilén, a polietilén és a PTFE. Ezekre a felületekre kell felhordani az alapozót, ami hamar megszárad, így előkészíthetjük a terepet a ragasztónak. 

Fontos, hogy a pillanatragasztó a pára hatására idővel a tubusban is megköt, éppen ezért célszerű 2-8 fokos hőmérsékleten tárolni. Ezt azonban sokan nem követik, így ha ritkán használjuk, akkor válasszunk inkább kisebb kiszerelést. A tárolás során ügyelni kell arra is, hogy sem a zárókupak sem a tubus ne legyen sérült.

A Flanker profi megoldást kínál minden olyan helyzetben, amikor alapanyagra, eszközökre, ipari kellékekre van szükség. Nézz körül a webkatalógusunkban!

A termékek szállítása jellemzően dobozokban történik, nem mindegy azonban, hogy miként zárják le a dobozt. Ha ugyanis ez a mozzanat nem elég professzionális, akkor szállítás során az áru megsérülhet, ez pedig kelletlenség a megrendelőnek és anyagi kár a cégnek. A dobozzáró gép ezt a kulcsfontosságú mozdulatot automatizálja. Nézzük hogyan!

A csomagolástechnika egy meglehetősen színes terület, ami óriási változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A webshopok számának növekedésével és az online vásárlás előtérbe kerülésével a gyorsaság egyre inkább fontosabb, szerencsére azonban nem a biztonság rovására.

Az innovációknak köszönhetően a csomagolás ma már összetett rendszerek segítségével lehet még hatékonyabb. A dobozok összeállítását a dobozfelállító gép kezdi meg, így a dolgozóknak csupán a megtöltésre kell koncentrálni, már ha ez nem automatizáltan történik. Ha az áru a dobozba került, akkor a dobozzáró gép zárja le, a kész csomagok pedig egy szalagon juthatnak el a raktárba.

Mi az a dobozzáró gép?

A dobozzáró gépbe a dobozt a dolgozók behelyezik, felkerül a ragasztószalag, a gép rásimítja, majd pedig jöhet a következő csomag. Köszönhetően annak, hogy a zárás automatizáltan történik, a csomagolás minősége garantálható. A dobozzárógépek tartós és kevés karbantartást igénylő megoldást jelentenek, ha csomagolásról van szó. A Flanker kínálatában többféle dobozzáró is elérhető, például a 3M-MaticTM 7000A 3PH 380/415V dobozzáró gép ACCUGLIDE 2+2IN, vagy éppen a 3M-Matic™ 8000A 1PH 220/240V dobozzáró gép ACCUGLIDE 2+2IN.

A dobozzáró gép előnye, hogy rugalmasan igazítható a dobozok méretéhez, sőt, ma már vannak olyan dobozzárók is, amik automatikus módon felismerik a doboz paramétereit és ez alapján végzik el a beállításokat.

A dobozok lezárása többféle dobozzáróval is lehetséges. Vannak kézi tapadószalag felhordók, félautomata alul-felül záró gépek manuális, illetve automata beállítással, léteznek félautomata dobozfelállító és töltőállomások, illetve automata dobozfelállítású, alul-felül is ragasztó dobozzáró berendezések.

A dobozzáró gép működése szempontjából lényeges kérdés, hogy milyen szalaggal történik a doboz lezárása. Itt számos típusból lehet válogatni, van például barna, átlátszó, papír és természetesen különböző méretekben is kaphatók. Nézd meg, milyen dobozzáró szalagok vannak a Flanker kínálatában!

Milyen szempontokat kell végiggondolni a dobozzáró gép kiválasztásakor?

A megfelelő dobozzáró gép kiválasztása nem is olyan egyszerű feladat. Vegyük sorra, milyen kérdéseket érdemes végiggondolni a döntés előtt!

• Milyen a doboz típusa? Mik a paraméterei? Mi az anyaga? Karton? Hullámpapír?
• Minden doboz egyforma méretű vagy különbözőek a méretek?
• Hogyan történik a doboz zárása? Automata lesz a fülek behajtása? Milyen széles ragasztószalagra van szükség és lesz-e átlapolás?
• Mekkora kapacitásra van szükség? Mi a teljesítmény szintjével kapcsolatos elvárás? Mennyi dobozt kell majd naponta lezárni?
• Mit tartalmaz a doboz? Mekkora terhelésnek lesz kitéve a dobozzáró gép?
• Milyen egyéb igények vannak? Egy meglévő rendszerbe illeszkedik-e be?

Milyen esetekben célszerű ilyen gépet használni?

Vannak olyan esetek, amikor a dobozzáró gép jelentősen megkönnyítheti és felgyorsíthatja a csomagolás folyamatát. Ilyenek például a webáruház üzemeltetők, a gyártók, akiknek biztonságosan kell becsomagolni a termékeiket a lehető legrövidebb idő alatt.

Milyen előnyei vannak a dobozzáró gépnek?

A dobozzáró gépek legnagyobb előnye a gyorsaság, a hatékony működés. Egy félautomata géppel 5 perc alatt annyi dobozt lehet lezárni, mint kézi erővel 30 perc alatt. Ebből logikusan következik, hogy jelentősen, akár harmadával megnöveli a csomagolási kapacitást. A működése egyszerű és gyors, mindössze be kell kapcsolni és készen is áll a munkára. Segítségével a felhasznált tapadószalagok mennyiségét lehet optimalizálni és ezáltal csökkenteni a költségeken.

Milyen egy szakszerű, jó dobozzáró gép?

A modern dobozzáró gépekkel szemben az alábbi követelményeket állíthatjuk:

• Praktikus: a jó dobozzáró gép könnyedén variálható, építhető jobbos és balos kivitelben is, moduljai cserélhetők.
• Biztonságos: a megfelelő minőségű gép felépítése egyszerű, kevés alkatrész alkotja, ez azt is jelenti, hogy kevés karbantartást igényel így az állási idő minimális. A működése a biztonság tekintetében nem kifogásolható a hatékony termelés és az üzemelés szempontjából is.
• Bővíthető: a modern dobozzáró gépek könnyedén bővíthetők más modulokkal az igényeknek megfelelően.

Az online vásárlás előretörésével a megfelelő csomagolás kérdése is felértékelődik. A minőségi dobozzáró gép alkalmazásával azonban biztosak lehetünk abban, hogy a feladott csomag sérülés nélkül ér célba.