Az építőiparban és más iparágakban gyakran használt eszköz a flex, más néven sarokcsiszoló. Ez egy elektromos kisgép, amelyhez különböző vágókorongok és csiszolótárcsák csatlakoztathatók. Kiválóan alkalmas különböző anyagok vágására, darabolására, csiszolására, tisztítására. Legyen szó fémlemezekről, fémcsövekről, fémrudakról, a flex előtt nincsen akadály. Az ügyes kis gép egyik legfontosabb alkatrésze a vágókorong, amely a kívánt vágást és megmunkálást teszi lehetővé. Ebben a blogposztban röviden összefoglaljuk, hogy mit kell tudni a sarokcsiszolóról és azt is, hogy a vágókorong flexhez miért kötelező kelléke minden szerszámosládának.

Mi az a flex?

A flex vagy sarokcsiszoló egy elektromos kisgép, amelyet különböző tárcsák, korongok csatlakoztatásával lehet használni. A sarokcsiszoló népszerűsége annak köszönhető, hogy rendkívül sokoldalú.

Bár a neve arra utalhat, hogy a sarkok csiszolására lett tervezve, valójában sok más feladatra is kiválóan alkalmas. Vágási, csiszolási és polírozási feladatok mellett használható például falhornyok kialakítására is elektromos vezetékek számára. Az eszköz kiválóan alkalmas fa, fém, műanyag, kerámia, térkő, beton és más anyagok vágására és megmunkálására is, a megfelelő korongok kiválasztásával.

A sarokcsiszolóval való munkavégzésnél biztonsági intézkedésekre is szükség van. A védőfelszerelés használata ajánlott, és a munkadarabot megfelelően rögzíteni kell. Fontos a fogantyú alkalmazása, és a védőszemüveg viselése is ajánlott a forgácsok, szilánkok elleni védelem érdekében.

Milyen korongok léteznek a flexhez?

A flexhez számos különböző típusú korong létezik, amelyeket az adott feladatnak megfelelően választhatunk ki. Néhány közülük a következő:

Csiszolókorongok

Ez a leggyakrabban használt korongtípus a flexhez. Alkalmazhatók csiszolásra, felületek tisztítására, vágások tisztítására vagy fém munkadarabok előkészítésére a hegesztést megelőzően. A csiszolókorongok keménységét és simaságát szemcsékkel mérik, és a szemcseméret alapján választhatók ki a megfelelő korongok.

Vágókorongok

A vágókorongok vékonyabbak és a fémek pontosabb vágásához használatosak. Ezek a korongok speciális kialakításuknak köszönhetően biztosítják a precíz és hatékony vágást.

Lamellás korongok

Ezek a korongok utómunkálatokhoz használatosak, a csiszolókoronghoz képest finomabb megmunkálásnak engednek teret. Segítségükkel karcolásokat, sérüléseket és marásokat lehet eltávolítani, valamint fémfelületeket visszafényesíteni.

Drótkorongok

Ahogy a neve is utal rá, a drótkorongok legfontosabb szereplője a drót, amit egy kör alakú koronghoz rögzítenek hozzá. Különféle méretek és formák közül lehet választani attól függően, hogy pontosan mire is szeretnénk használni a korongot. A vékonyabb változatok például finomabb kidolgozást tesznek lehetővé, míg a vastagabbak, amelyek durvább sörtével rendelkeznek, igen gyors és hatékony munkavégzést engednek.

Gyémánt vágókorongok

A gyémánt keménységének köszönhetően kiváló anyag a vágáshoz. Ezek a vágókorongok vágóperemmel rendelkeznek, ami segíti magát a vágás folyamatát. Alapelv, hogy minél nagyobb ez a perem, annál jobban bírja a tárcsa, annál tartósabb. Lényeges, hogy a gyémánt vágókorongokkal nedves vágási és száraz vágási munkákat is el lehet végezni. Sokoldalúan használhatók, akár a gránitot is meg lehet munkálni ezekkel a korongokkal.

Polírozópárnák

A polírozópárnákkal az anyag fényesítését lehet elvégezni, miután befejeztük a munkát. Ezekkel igen finoman lehet csiszolni, aminek eredményeképpen az anyag fényes lesz. Fontos tudnivaló, hogy a polírozáshoz megfelelő fordulatszám kell, így nem minden sarokcsiszolóval lehet polírozni is.

Vágókorong flexhez: a legfontosabb tudnivalók

A vágókorongok különféle anyagok vágására alkalmasak. Jellemzőjük, hogy a művelet során hőt adnak le, ami azt jelenti, hogy gondoskodni kell a megfelelő hűtésről.

A vágókorong flexhez három változatban érhető el: standard változatai 19-22% ipari gyémántszemcsét tartalmaznak, léteznek úgynevezett economy és premium típusok is. Az economy esetén a gyémántszemcsék 10-15%-ot tesznek ki, a premium vágókorongoknál 25-30%.a gyémántszemcse.

Lényeges tudni, hogy a vágólapok szegmenseinek kialakítása függ attól, hogy milyen anyagon fogják használni. Ha kizárólag az adott anyagon, akkor tudják elérni a legnagyobb vágási sebességet és a leghosszabb élettartamot. Ennek megfelelően létezik például gránitvágó, márványvágó, betonvágó, téglavágó is.

A vágótárcsákat különféle módokon lehet használni: vannak azok a típusok, amik vizes tárcsák, léteznek száraz tárcsák és úgynevezett vizes-száraz tárcsák is, amik vegyes használatot tesznek lehetővé.

Fontos fogalom a szegmens magasság, ez az, ami a használat során szépen lassan elkopik. Ez azt jelenti, hogy végül már nem lesz alkalmas arra, hogy elvégezze a vágási munkálatokat. Ugyanilyen lényeges a szegmens szélesség is, ami a hordozótárcsa vastagsága. Alapszabály, hogy a motor teljesítményét a szegmens szélességével arányosan kell megválasztani. Ha túlságosan vékony, akkor a vágókorong sokkal könnyebben megsérül.

A korongok mérete összefüggésben van a sarokcsiszoló fordulatszámával. A kisebbek ugyanis magasabb fordulaton a leghatékonyabbak, ez lehet akár 10-15 ezer fordulat/perc, míg a nagyobbak esetén az alacsonyabb fordulat javasolt, például 2800 fordulat/perc.

Ipari eszközök, szerszámok, alkatrészek széles választékát kínálja a Flanker. Kattints, és nézz körül a webkatalógusunkban!

A szalagkábel többvezetékes, párhuzamos kábel, amely kis helyet foglal, ennek ellenére mégis nagy átvitelre képes. Mit kell tudni a szalagkábelekről és azok felhasználásáról? Ennek jártunk utána ebben a blogposztunkban!

Mi az a szalagkábel?

A szalagkábelben több, párhuzamosan futó vezeték, erezet található, ennek köszönhetően igen hatékony átvitelre képes. Kis helyet foglal és meglehetősen rugalmas, így nem csoda, hogy ekkora népszerűségnek örvend és ilyen széles körben alkalmazzák. Tipikus felhasználási területe a számítógépipar: fontos szerepet játszik például az alkatrészek összekötésében. Általában a merevlemez, optikai meghajtó és más eszközök csatlakoztatására használják. A szalagkábel hosszabb, mint más típusú adatkábelek és lapos, csík kialakítású, így nagyobb adatátviteli sebességgel rendelkezik.

A szalagkábel tehát több szál vezetékből áll, amelyek körül védőburkolat található. A vezetékek jellemzően nem védettek, mivel nem kell ellenállniuk a külső elektromos hatásoknak. Ha azonban az adatátviteli kábel valamilyen pólusú (pólus van például az USB-kábelben vagy a hálózati kábelben), akkor ezeket jól jelölik az adott kábelre nyomtatott szimbólumokkal.

Milyen előnyei vannak a szalagkábelnek?

A szalagkábel a többi adatátviteli kábelhez képest számos előnnyel bír. Vegyük sorra ezek közül a legfontosabbakat:

• Nagyobb adatátviteli sebesség: a szalagkábel általában nagyobb adatátviteli sebességgel rendelkezik, mint más típusú adatkábelek.
• Csatlakozó több eszközhöz: lehetővé teszi több eszköz (például merevlemez, optikai meghajtó stb.) csatlakoztatását az alaplapra. Ez előnyös lehet azok számára, akiknek nagy adattároló kapacitásra van szükségük.
• Több szabvány támogatása: Támogatja az ATA, az IDE, az SCSI és más adattároló interfészeket, ami azt jelenti, hogy számos eszközzel kompatibilis lehet.
• Költséghatékonyság: Általában olcsóbb, mint más típusú adatkábelek, amely előnyös lehet azok számára, akik szeretnének spórolni és lefaragni a költségekből.

Összességében a szalagkábel egy hatékony és megbízható adatkábel, amelyet széles körben használnak számítógépekben és más elektronikus eszközökben.

A szalagkábelek típusai

Alapvetően két fő típusa van a szalagkábeleknek: az ATA és a SCSI. Az ATA (Advanced Technology Attachment) szalagkábel az egyik legelterjedtebb típus, és leggyakrabban merevlemezek, optikai meghajtók és más adattároló eszközök alaplapra csatlakoztatására használják. Az ATA szalagkábeleknek két változata van: az 40 vezetékes és az 80 vezetékes, attól függően, hogy milyen sebességgel szeretnének továbbítani az adatokat.

Az SCSI (Small Computer System Interface) szalagkábeleket általában nagyobb adattároló eszközök, például merevlemezek vagy szalagos meghajtók csatlakoztatására használják, és gyakran professzionális és ipari keretek között alkalmazzák. Az SCSI szalagkábelek nagyobb adatátviteli sebességgel rendelkeznek, és több eszköz csatlakozására is lehetőséget adnak, mint az ATA szalagkábelek.

Az ATA és az SCSI szalagkábeleknek is léteznek különböző típusai, vannak egyenes és L-alakú csatlakozókkal rendelkező kábelek, illetve hosszabb és rövidebb változatok is.

Többféle szalagkábel létezik, van például 14 utas (17,91mmx30m), 16 utas (20,45mmx30m), 24 utas (30,61mmx30m) és így tovább.

A színkódolás

A fordított kapcsolás megakadályozása érdekében a szalagkábeleken színkódok vannak. Ennek segítségével egyszerűbb a kábelek, a csatlakozó azonosítása, könnyebb a telepítés és biztosabb munka végezhető. Az adatkábel színkódjai eltérnek attól függően, hogy milyen típusú adatkábelről van szó, de a leggyakrabban használt színek a következők: piros (áramerő), kék (parancs), zöld (adat), fehér (visszajelzés) és sárga (szinkronizáció).

Fontos megjegyezni, hogy a színkódok nem minden esetben szabványosak, így eltérhetnek más gyártók kábeleinek színkódjaitól.

A szalagkábel felhasználása

A szalagkábelt több ágazatban is alkalmazzák, az elektronika ipartól kezdve egészen az autóiparig. Használja a számítástechnika több elektronikai eszköz összekötésére, az alaplap és például az optikai meghajtó, hangkártya közötti adatátvitel biztosítására, alkalmazzák a hang- és videófelvételek, a hangzás és a képminőség javítására, médiafájlok mozgatására, átvitelére, autó elektronikai rendszerek összeköttetésére, illetve nem utolsó sorban használják az automatizált gyártási folyamatokban, a tesztelési és mérési eszközökön és az ipari robotokon is.

Szalagkábelek a Flankernél

A Flanker kínálatában többféle típusú és kiszerelésű szalagkábel is elérhető. Van például 3M 3801/40 szalagkábel kör keresztmetszetű erezettel, 3M kör erezetű, árnyékolt/köpenyes sodrott szalagkábel HF659/26 és 3M szalagkábel 3365/16SF is 30,48m tekercsen. A szalagkábelek közötti kapcsolat kialakítására pedig speciális szalagkábel csatlakozó használata javasolt.

A fóliázás kiváló megoldás arra, hogy alacsony költségek mellett, gyorsan alakítsuk át a különféle tárgyak, bútorok, autók, üvegfelületek megjelenését. Lényege, hogy egy nagyon vékony réteget, a fóliát visszük fel a felületre, ennek köszönhetően változik a megjelenés és még a külső hatások ellen is védelmet nyújt bizonyos mértékben. Nézzük, milyen fóliázó szerszámokat érdemes használni és hogy néz ki a folyamat lépésről lépésre!

Milyen felületre kerülhet fólia?

A fóliázást előszeretettel használják olyan iparágakban, mint például a belsőépítészet, az autóipar és a nyomdaipar. A bútorfóliázás segítségével fafelületeknek új külsőt adnak anélkül, hogy az egész bútordarabot ki kellene cserélni. Például egy fényét vesztett fából készült szekrényt egy új bútorfólia bevonattal át lehet alakítani, így friss és modern megjelenést érhetünk el igen hatékonyan.

Az autóiparban a fóliázást arra használják, hogy megváltoztassák az autó színét anélkül, hogy le kellene festeni. A járműfóliázás népszerű lehetőség azok számára, akik szeretnék személyre szabni autójukat, elrejteni a karcolásokat és horpadásokat vagy éppen megvédeni az enyhe felszíni sérülésektől. A fóliázás kiváló marketingeszköz: sokan a járműfólia segítségével helyeznek el reklámüzeneteket a kocsin, így hoznak létre egy mozgó „reklámfelületet”. 

A fóliázást ablakokon, üvegfelületeken is használják. Akárcsak az autóknál, itt is lehet az üveg reklámhordozó, gondoljunk csak egy kirakatra, ebben az esetben az ablakfólia dekorációs elem. De kiváló választás akkor is, ha szeretnénk a belátást korlátozni. A belátásgátló ablakfóliának köszönhetően nem lesz sötét a térben, a bent tartózkodók kilátnak, viszont a kint lévők nem látják mi történik az ablak mögött. Az ablakfóliázást magunk is megcsinálhatjuk, főleg akkor, ha nem túl nagy felületről van szó.

A fóliázó szerszámok 

A fóliák felületre történő felviteléhez néhány eszközre lesz szükség. Vegyük sorra ezeket, és nézzük, mit kell tudni róluk!

A fólia

Először is szükséged lesz magára a fóliára. A fóliák különböző színekben és mintákban kaphatók: vannak egyszínűek, mintásak, vannak átlátszók és belátásgátlók. Széles a kínálat, így mindenki megtalálhatja a kedvére való fóliát.

Vágószalag

A fóliákat különféle kivitelben árulják, a legtöbbször hengerelve. Ez azt jelenti, hogy nekünk kell méretre vágni. A szalagtechnológiát azért fejlesztették ki, hogy kés nélkül lehessen elvágni a fóliát, elkerülve ezzel a szakadásokat és vágásokat, utóbbiak a penge következtében jelenhetnek meg. A vágószalag esetében egy nagyon erős szalag végzi a vágást, méghozzá egy hordozószalag segítségével.

Fóliavágó

Vannak olyan kések, amik valójában pengével ellátott eszközök, melyeket fóliavágásra fejlesztettek ki. Használatukkal rojtosodás nélkül vágható a fólia, a biztonsági penge pedig arról gondoskodik, hogy véletlenül se történhessen baleset.

Mérőeszköz

Ahogy írtuk, a legtöbb esetben a fóliát méretre kell vágni. Ehhez szükség lesz valamilyen mérőeszközre, például vonalzóra. Célszerű pontosan mérni, ellenkező esetben az eredmény nem olyan lesz, mint amire számítunk.

Simító

Miután kimértük, levágtuk a megfelelő méretű fóliát, jöhet a felragasztás! A felületre a fóliát simítóval vegyük fel. Ezek segítenek abban, hogy buborékmentes legyen a végeredmény. Használhatunk különböző méretű hengereket is, ezekkel ugyanilyen eredményt érhetünk el.

Fólialyukasztó toll

A legnagyobb igyekezet ellenére is maradhatnak légbuborékok. Ha nem szeretnénk ezekkel megbarátkozni, akkor használhatunk fólialyukasztó tollat, melyekkel egyszerűen eltávolíthatjuk a buborékokat.

A fóliázás menete

A fólia felrakás első lépéseként a felületet alaposan meg kell tisztítani. Gondoskodni kell a szennyeződések és a zsír, ujjlenyomatok eltávolításáról. Ez biztosítja, hogy a fólia megfelelően tudjon tapadni a felületre. Ezután a fóliát a felület méretére vágjuk a megfelelő eszközök segítségével. Kerüljük az olyan megoldásokat, mint az olló, a konyhában megtalálható kés, ezek nem megfelelő használata esetén ugyanis elszakadhat a fólia.

Ha van rá mód, akkor ne egyedül álljunk neki a fóliázásnak, hanem kérjünk segítséget, így könnyebb egyenesen elhelyezni a fóliát.

Ha tiszta a felület és méretre vágtuk a fóliát, akkor lassan és óvatosan helyezzük a felületre, és közben simítsuk és nyomjuk a felületre. Ehhez használjunk valamilyen lapos tárgyat, a legjobb ha simítót alkalmazunk. A fólia megfelelő elhelyezése után alaposan simítsuk át, hogy ne legyenek benne hólyagok és ráncok. Ügyeljünk arra, hogy eltűnjön minden légbuborék, a felület sima és egységes legyen.

A fólia előnye, hogy nemcsak felhelyezni egyszerű, hanem eltávolítani is. Ha szeretnénk újabb külsőt adni a felületnek mert meguntuk vagy a fólia megsérült, elhasználódott, akkor egyszerűen le tudjuk húzni a felületre. Ehhez kell keresnünk egy pontot ahol egy hegyes tárggyal a fólia alá tudunk nyúlni, majd ellentétes irányba húzva eltávolíthatjuk a fóliát. Óvatosan járjunk el, ügyeljünk arra, hogy ne sérüljön meg az alap felület.

A fólia használata gyors és egyszerű. Egyes esetekben mi magunk is nekifoghatunk, például egy kisebb bútorlap vagy ablakfelület fóliázásának, a legtöbb esetben azonban célszerű szakemberre bízni ezt a feladatok, aki megfelelő szaktudással és fóliázó szerszámokkal rendelkezik.

A Flanker kínálatában mindent megtalálsz, amire szükség lehet! Nézz körül a webkatalógusban!

A járműveket jellemzően rengeteg olyan hatás éri, melyek roncsolják, károsítják az állapotukat. A tulajdonos felelőssége, hogy mekkora gondot fordít arra, hogy az autó védve legyen az olyan környezeti tényezőktől mint az időjárás. Az autók egyik legnagyobb ellensége a korrózió. Ebben a blogbejegyzésben egy lehetséges védekezési módot mutatunk be, ez pedig az üregvédelem. Mit jelent az üregvédelem és miért jó döntés az üregvédő használata? Jöjjenek a részletek!

Miért kell védekezni a korrózió ellen?

Az autógyártók igyekeznek egyre biztonságosabb és kényelmesebb járműveket kínálni a vásárlóknak. Törekednek arra, hogy a járművek időtállók legyenek, így a gyártás során több lépésben védik a karosszériákat a korróziótól.

A karosszéria elemek fokozottan kitettek a korróziónak, mivel nagy részük acélból készül. A gyári korrózióvédő rétegek azonban idővel sérülhetnek, de az is előfordulhat, hogy a javítások során építenek be olyan elemeket, amelyeket nem láttak el a megfelelő védelemmel. Ilyen esetekben fontos az eredeti alváz- és üregvédelem, valamint zajvédelem helyreállítása.

Mi az az üregvédelem?

Az üregvédelem nem más, mint az autó védelme a korróziótól, a rozsdától. Ezek jellemzően a környezeti hatások következtében (például eső, havazás, sózás) alakulnak ki és jelentősen károsítják a karosszéria állapotát. A rozsda „megeszi” az anyagot, ami idővel megrepedezik, lyukak jelennek meg rajta, utat engedve a szennyeződéseknek, a víznek, a levegőnek, amik így még nagyobb károsodást tudnak okozni.

Az üregvédő spray-k, anyagok használatával azonban a kisebb hézagokat, lyukakat, az elemek üregeit, a hegesztett varratokat ki lehet tölteni egy erre a célra kifejlesztett anyaggal, ami nem hagyja, hogy a roncsoló folyamatok elindulhassanak a fém alkatrészek esetében. Rendszeres használatával jelentősen növelhető az autó élettartama, megőrizhető az állapota, ennek köszönhetően pedig az értéke sem csökken annyira rohamosan.

Az üregvédő anyagok típusai

Alapvetően két fő típusa létezik: az alapozókat még a festék felhordása előtt alkalmazzák, de léteznek olyan folyadékok, bevonó rétegek is, amiket már a lefestett felületre visznek fel. Az alapozók a felülethez tapadva akadályozzák meg az oxidációt. Ezek jellemzően színtelenek vagy fekete színűek és üregvédő spray formájában lehet őket megvásárolni.

Léteznek üregvédő folyadékok és por állagú anyagok is, előbbieket ecsettel, szórópisztollyal viszik fel a belső alkatrészekre, utóbbiakat pedig festékfúvók segítségével. A következőkben bemutatjuk, hogy hogy működik az üregvédő használata!

Az üregvédő használata

Az üregvédelem folyamata a következő lépésekből áll: előkészítés, tisztítás, felületkezelés és az üregvédő anyag felhordása. Az előkészítés során először le kell takarni azokat a felületeket, amelyekre nem szeretnénk ha jutna az anyagból. Ezzel megóvhatjuk a felületeket a szennyeződéstől. Ezután a karosszériát meg kell tisztítani. A tisztítás és mosás egy aprólékos folyamat, amely során eltávolítjuk a szennyeződéseket és a rozsdát és előkészítjük a felületet. Ha például egy új alkatrész került be az autóba, akkor értelemszerűen a rozsdát nem kell eltávolítani, az alapos tisztítást azonban így sem ússzuk meg.

Az üregvédő anyag felhordása előtt a felületet elő kell készíteni. Ehhez használhatunk korróziógátló alapozót, amely kémiai réteget képez a felhordott felületen, és segít megelőzni a rozsdát. Ha ez megtörtént, akkor jöhet az üregvédő használata, az anyag felhordása. Ehhez célszerű ecsetet vagy üregvédő sprayt használni, ezekkel gyorsan és hatékonyan lehet dolgozni. Az üregvédő anyag száradási ideje függ az alkalmazott típustól, de általában 24 órát érdemes szánni a teljes száradásra. A felhordás többféle módon történet, ez javában függ a kiszereléstől és attól is, hogy milyen felületre visszük fel az anyagokat. Léteznek például olyan applikátorok, amelyek segítségével a nehezen elérhető részeket is lehet kezelni.

Milyen előnyei vannak az üregvédelemnek?

Az üregvédelem egy olyan eljárás, amellyel megelőzhető a korrózió. Vegyük sorra, milyen előnyei vannak és miért nem szabad kihagyni ezt a lépést!

Az alvázvédelem, a korrózióvédelem, az üregvédelem segítségével a jármű állapota megőrizhető. A kezelések következtében az autó élettartama jelentősen megnövekedhet. Véd a káros hatásoktól, melyek elősegítik a rozsda kialakulását és a rozsdásodás elterjedését. Mivel az autó állapota megőrizhető, így csökkenthető a javítási költségek és az értékvesztés is. Arról nem is beszélve, hogy a korrodált felület nem túl esztétikus, ha azonban védekezünk ellene, akkor sokáig szép maradhat a karosszéria.

Az üregvédelem megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell és ha szükséges, akkor el kell végezni a karbantartást is. Az időnként elvégzett vizuális ellenőrzés segít abban, hogy időben észrevegyük az esetleges sérüléseket, és a korrodált részeket. A legjobb időpont az üregvédelem ellenőrzésére az autó szokásos karbantartási időszaka, amikor az autó szervizben van. A szemrevételezés során az alvázat, valamint az ajtókat, a sárvédőket, a lökhárítókat és az ablakkereteket kell megvizsgálni. Érdemes különös figyelmet fordítani a korrózióra és az esetleges sérülésekre.

Ha az ellenőrzés során károsodást veszünk észre, akkor azonnal orvosolni kell a problémát, ezek ugyanis általában a korrodált területek és a repedések kialakulásához vezetnek, amik további korróziós sérüléseket eredményezhetnek. Célszerű szakember segítségét kérni, ha javításra van szükség. Ő elvégzi a sérült részek cseréjét, javítását, tisztítását és gondoskodik a megfelelő üregvédelemről is.

Autóipari kelléket keresel? Nézz körül a Flanker webkatalógusában és válogass a termékeink között!