A csiszológép egy roppant sokoldalú eszköz, amit előszeretettel használnak a különböző ágazatokban, de a kezünkbe kerülhet otthon is, akár felújítás, karbantartás, építkezés vagy barkácsolás során is. Nem árt tehát tisztában lenni a típusaival és a csiszológép használatával. Ebben a blogposztban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A csiszológép típusai

A csiszológépet többféle feladatra is be lehet fogni, hiszen egy felület tisztításában, simításában, felső rétegének eltávolításában is jó szolgálatot tehet a csiszológép használata. Különböző típusai vannak, attól függően kell választanunk ezek közül, hogy például mekkora a csiszolt felület, milyen a lecsiszolt anyag és mi a művelet célja.

A működésük alapján két fő típusról beszélhetünk a kézi csiszológépek esetében, léteznek tehát: lap- és szalagcsiszolók. A lapcsiszolók, vagy más néven kör/négyzet alakú csiszolók, amelyek a meghatározott alakzatban csiszolnak. A csiszolólapot, csavarral vagy tépőzárral rögzítik, ennek segítségével végzik a csiszolást. A másik nagy kategóriát a szalagcsiszolók alkotják, ezek lényege, hogy a csiszolószalagot ékszíj módjára helyezik fel és ezt mozgatják körbe.

Vegyük sorra, hogy a két fő kategórián belül milyen típusok léteznek!

Szalagcsiszoló

A szalagcsiszoló kiválóan alkalmas arra, hogy nagyobb felületeket tisztítsunk meg, például megszabaduljunk a vastagabb festékrétegtől vagy éppen a nagy egyenetlenségeket felszámoljuk. Arra azonban nem alkalmas, hogy finomabb munkákat végezzünk vele, eldolgozzuk például a sarkoka vagy a széleket.

Rezgőcsiszoló

Az úgynevezett vibrációs csiszoló rezgő mozgást végez. A talpa négyzet alakú és a sarokcsiszolóhoz hasonlóan ez nagyobb felületek rétegeinek eltávolítására használható. A kettő között a különbség, hogy a rezgőcsiszoló lassabban szedi le a felső réteget, ezért leginkább olyan esetekben alkalmazzák, amikor csak a felszíni rétegeket kell eltávolítani.

Excenteres csiszoló

Az excenteres csiszoló forgó-rezgő mozgást végez egyszerre. Vannak olyan típusai, amelyek oldalirányba rezgetnek és olyanok is, amelyek a tengely körül forgatnak. A csiszolófelület formája lehet korong és négyzet is, ezzel lehet a nagyobb felületről eltávolítani a rétegeket. Amiben más, mint az előzőek, hogy íves és gömbölyű formákkal is boldogul.

Multicsiszoló

A multicsiszoló egy hibrid, ami a nagy felületre és a kis felületre alkalmas típusok között helyezkedik el. A talpuknak van szélesebb része, de csúcsban végződik, aminek köszönhetően a nehezen elérhető helyek és a sarkok, élek csiszolására is használható.

Deltacsiszoló

A deltacsiszoló feje, ahogy a neve is mutatja, háromszög formájú, amivel apróbb munkákat, élek, sarkok csiszolását is el lehet végezni. Mivel a finom munkához tervezték, ezért kicsi a csiszolófelületet, így a nagy területeken ne ezt a típust alkalmazzuk.

Milyen szempontokat kell még átgondolni a csiszológép kiválasztásakor?

A megfelelő csiszológép kiválasztásakor az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen anyagot szeretnénk csiszolni és ehhez az anyaghoz milyen szemcséjű korong ajánlott. A szemcseméretnek megfelelően szerencsés ha tudjuk változtatni a rezgésszámot és a fordulatszámot.

Érdemes olyan gépet választani, amit kényelmesen tudunk fogni, az ergonómiai kialakítása megfelelő és van olyan funkciója, amely a port elszívja. Igénytől függően választhatunk kábeles és akkumulátoros csiszolót is, előbbi esetben ügyeljünk arra, hogy jó legyen a kábelvezetés is.

A csiszológép használata

A csiszolás során a két legfontosabb tényező a sebesség és a finomság. A szerszám motorjának fordulatszámát a legtöbb készüléknél lehet szabályozni: a rezgőcsiszolónál a rezgésszámot, a szalagcsiszolónál a szalag forgási sebességét tudjuk ezzel változtatni.

A csiszolás egy folyamat, ami azt jelenti, hogy először a durvább csiszolóval kell kezdeni és szépen lassan haladni a finomabb felé. A durvább csiszolópapírhoz használjunk alacsonyabb fordulatszámot, a finomabbnál pedig magasabbat. Különösen ügyeljünk arra, hogy a nagy sebesség miatt a fa felület ne égjen meg!

Fontos tudni, hogy a csiszolópapíron szereplő érték, amit legtöbbször P-vel jelölnek, a szemcsék finomságát adja meg. Azt jelenti, hogy adott egységnyi területen, mennyi szemcse található. Vagyis, minél nagyobb számot látunk a papíron, annál finomabb csiszolásra alkalmas. A fém és a fa csiszolásánál a durvább munkákat 40-es és 60-as papírral végezzük, a közepeset 80-100-assal, az ennél magasabb számúval pedig készre csiszolhatjuk a felületet.

Excenteres csiszoló esetén vásároljunk olyan papírt, ami tépőzáras és lyukasztott, így sokkal könnyebb a dolgunk. Amennyiben asztalos munkát végzünk, akkor a praktikum azt diktálja, hogy béleljük alá a szalagot, így a bélelt szalaggal elkerülhető, hogy a csiszológép által hagyott csíkok meglátszódjanak a felületen. Amennyiben a külső íveket csiszoljuk, akkor pedig próbáljuk ki, hogy szorítókkal oldalra fordítva rögzítjük a gépet a munkaasztal széléhez.

Kattints, és nézz körül a Flanker kínálatában, csiszológépek és tartozékok széles választékával várunk!

Legyen szó építkezésről vagy felújításról a munkafolyamatok során a fő alapanyagok mellett számos apróságnak tűnő elemre is szükség lehet, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő végeredmény érdekében. Ebben a blogposztban egy ilyen kicsi, de annál fontosabb anyagot mutatunk be, az üvegszövet szalagot, ami nélkülözhetetlen a gipszkarton lapok illesztésénél az apróbb hézagok és lyukak hézagolásához. Nézzük, mit kell tudni róla!

Mi az az üvegszálas hézagerősítő szalag?

Az üvegszálas szalagot a gipszkarton elemek hézagerősítésére használják, illetve a lyukak és a repedések megerősítésére. Az illesztések és a rések összetapasztása esetén igen hatékony megoldás. Jellemzője, hogy nagyon nagy a szakító szilárdsága, így hosszú élettartamot és biztos tartást tesz lehetővé, és akár poros felületen is kiválóan megtapad.

A hézagerősítő szalagok lehetnek öntapadósak, készülhetnek üvegszálakból és akár papírból is.

Az üvegszövet szalag, ahogy a neve is mutatja, üveg szalagokból készül, amik igen erősek és tartósak. Ellenállnak a vegyi hatásoknak, az extrém hőmérsékletnek és a korróziónak is. A legtöbb esetben valamilyen más anyag, például ragasztó vagy műgyanta segítségével rögzítik, amellyel még inkább fokozzák a tartósságát.

A felhasználása igen sokféle lehet. Leginkább az építőiparban alkalmazzák vakolatok megerősítésére, gipszkartonozás során, a repedések javítására. Használják ezen túlmenően az autók, hajók és a repülőgépek gyártásánál is, ezzel teszik még ellenállóbbá a járműveket. A nagy szilárdság különösen fontos szempont lehet a sporteszközöknél is, ezért nem meglepő, hogy például biciklik, horgászbotok és gördeszkák megerősítésére is szolgál, sőt az üvegszalagot előszeretettel alkalmazzák a különféle művészeti ágazatokban is, például szobrok készítése során is.

Az üvegszálas szalagokat széles választékban lehet kapni. Különféle vastagságúak és méretűek lehetnek attól függően, hogy hol és milyen helyzetben használják fel őket.

Az üvegszövet szalag használata

Az üvegszövet szalag használata igényel némi gyakorlatot, de nem kell tőle megijedni. A hézagoló anyagot fel kell hordani, majd még frissen, amíg el nem kezdett száradni, könnyedén bele lehet simítani a szalagot. Ha ez megtörtént, akkor megvárjuk, amíg a felület megszárad. Száradást követően speciális csiszolórács használatával a glettelt felületet átcsiszoljuk. Ezt különösen nagy óvatossággal kell elvégezni, mivel megsérthetjük a hézagerősítőt.

Az üvegszövet szalag előnyei

Az üvegszövet szalag megannyi előnnyel rendelkezik, nem csoda, hogy előszeretettel alkalmazzák a szakemberek. Ismerjük meg ezeket az előnyöket!

Jól tapad

A hatékonyság szempontjából nagyon lényeges, hogy a szalag milyen könnyen tapad meg a hézagoló anyagban. A speciális szerkezetnek köszönhetően ezek a típusú szalagok kifejezetten jól tapadnak, így könnyű velük dolgozni.

Véd a repedésektől

A repedések az anyag sajátosságaiból adódóan könnyedén kialakulhatnak, ezért a lehető legtöbb eszközzel kell védekezni a kialakulásuk ellen. Amennyiben az üvegszövet szalagot a hézagoló anyagokkal együtt használjuk, akkor elejét vehetjük a hézagok, repedések kialakulásának.

Sokoldalúan alkalmazható

Az üvegszövet szalagot azért kedvelik, mert sokoldalúan alkalmazható. A fentiekben már említett felhasználási területeken kívül, akár speciális helyzetekben is kiváló választásnak bizonyulhatnak, például tűzgátló szerkezetekhez.

A Flanker már több mint 20 éve van jelen a hazai piacon. Profi megoldásokat kínál a nyomda- és papíripar, a csomagolástechnika, az autó- és gépjárműipar, az elektronikai gyártás, a bútorgyártás szereplőinek. Magas minőségű termékekkel látjuk el ügyfeleinket, akik szívesen térnek vissza hozzánk.

Kattints, és nézz körül a webkatalógusunkban!

A termékek szállítása jellemzően dobozokban történik, nem mindegy azonban, hogy miként zárják le a dobozt. Ha ugyanis ez a mozzanat nem elég professzionális, akkor szállítás során az áru megsérülhet, ez pedig kelletlenség a megrendelőnek és anyagi kár a cégnek. A dobozzáró gép ezt a kulcsfontosságú mozdulatot automatizálja. Nézzük hogyan!

A csomagolástechnika egy meglehetősen színes terület, ami óriási változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A webshopok számának növekedésével és az online vásárlás előtérbe kerülésével a gyorsaság egyre inkább fontosabb, szerencsére azonban nem a biztonság rovására.

Az innovációknak köszönhetően a csomagolás ma már összetett rendszerek segítségével lehet még hatékonyabb. A dobozok összeállítását a dobozfelállító gép kezdi meg, így a dolgozóknak csupán a megtöltésre kell koncentrálni, már ha ez nem automatizáltan történik. Ha az áru a dobozba került, akkor a dobozzáró gép zárja le, a kész csomagok pedig egy szalagon juthatnak el a raktárba.

Mi az a dobozzáró gép?

A dobozzáró gépbe a dobozt a dolgozók behelyezik, felkerül a ragasztószalag, a gép rásimítja, majd pedig jöhet a következő csomag. Köszönhetően annak, hogy a zárás automatizáltan történik, a csomagolás minősége garantálható. A dobozzárógépek tartós és kevés karbantartást igénylő megoldást jelentenek, ha csomagolásról van szó. A Flanker kínálatában többféle dobozzáró is elérhető, például a 3M-MaticTM 7000A 3PH 380/415V dobozzáró gép ACCUGLIDE 2+2IN, vagy éppen a 3M-Matic™ 8000A 1PH 220/240V dobozzáró gép ACCUGLIDE 2+2IN.

A dobozzáró gép előnye, hogy rugalmasan igazítható a dobozok méretéhez, sőt, ma már vannak olyan dobozzárók is, amik automatikus módon felismerik a doboz paramétereit és ez alapján végzik el a beállításokat.

A dobozok lezárása többféle dobozzáróval is lehetséges. Vannak kézi tapadószalag felhordók, félautomata alul-felül záró gépek manuális, illetve automata beállítással, léteznek félautomata dobozfelállító és töltőállomások, illetve automata dobozfelállítású, alul-felül is ragasztó dobozzáró berendezések.

A dobozzáró gép működése szempontjából lényeges kérdés, hogy milyen szalaggal történik a doboz lezárása. Itt számos típusból lehet válogatni, van például barna, átlátszó, papír és természetesen különböző méretekben is kaphatók. Nézd meg, milyen dobozzáró szalagok vannak a Flanker kínálatában!

Milyen szempontokat kell végiggondolni a dobozzáró gép kiválasztásakor?

A megfelelő dobozzáró gép kiválasztása nem is olyan egyszerű feladat. Vegyük sorra, milyen kérdéseket érdemes végiggondolni a döntés előtt!

• Milyen a doboz típusa? Mik a paraméterei? Mi az anyaga? Karton? Hullámpapír?
• Minden doboz egyforma méretű vagy különbözőek a méretek?
• Hogyan történik a doboz zárása? Automata lesz a fülek behajtása? Milyen széles ragasztószalagra van szükség és lesz-e átlapolás?
• Mekkora kapacitásra van szükség? Mi a teljesítmény szintjével kapcsolatos elvárás? Mennyi dobozt kell majd naponta lezárni?
• Mit tartalmaz a doboz? Mekkora terhelésnek lesz kitéve a dobozzáró gép?
• Milyen egyéb igények vannak? Egy meglévő rendszerbe illeszkedik-e be?

Milyen esetekben célszerű ilyen gépet használni?

Vannak olyan esetek, amikor a dobozzáró gép jelentősen megkönnyítheti és felgyorsíthatja a csomagolás folyamatát. Ilyenek például a webáruház üzemeltetők, a gyártók, akiknek biztonságosan kell becsomagolni a termékeiket a lehető legrövidebb idő alatt.

Milyen előnyei vannak a dobozzáró gépnek?

A dobozzáró gépek legnagyobb előnye a gyorsaság, a hatékony működés. Egy félautomata géppel 5 perc alatt annyi dobozt lehet lezárni, mint kézi erővel 30 perc alatt. Ebből logikusan következik, hogy jelentősen, akár harmadával megnöveli a csomagolási kapacitást. A működése egyszerű és gyors, mindössze be kell kapcsolni és készen is áll a munkára. Segítségével a felhasznált tapadószalagok mennyiségét lehet optimalizálni és ezáltal csökkenteni a költségeken.

Milyen egy szakszerű, jó dobozzáró gép?

A modern dobozzáró gépekkel szemben az alábbi követelményeket állíthatjuk:

• Praktikus: a jó dobozzáró gép könnyedén variálható, építhető jobbos és balos kivitelben is, moduljai cserélhetők.
• Biztonságos: a megfelelő minőségű gép felépítése egyszerű, kevés alkatrész alkotja, ez azt is jelenti, hogy kevés karbantartást igényel így az állási idő minimális. A működése a biztonság tekintetében nem kifogásolható a hatékony termelés és az üzemelés szempontjából is.
• Bővíthető: a modern dobozzáró gépek könnyedén bővíthetők más modulokkal az igényeknek megfelelően.

Az online vásárlás előretörésével a megfelelő csomagolás kérdése is felértékelődik. A minőségi dobozzáró gép alkalmazásával azonban biztosak lehetünk abban, hogy a feladott csomag sérülés nélkül ér célba.

A poliuretán (PUR vagy PU) ragasztó igen sokoldalúan alkalmazható, ennek köszönhetően kedvelt ragasztótípus. Hogy pontosan mi az a poliuretán ragasztó, milyen típusai léteznek és mikor érdemes alkalmazni? Íme, a legfontosabb tudnivalók.

A poliuretán

A poliuretán egy gyűjtőnév, ami olyan anyagokat foglal magába, amelyeket uretán, vagyis karbamát kötések fognak össze. A szerteágazóan alkalmazható polimer anyag típusától függően eltérő tulajdonságokkal rendelkezhet, ennek köszönhetően megállja a helyét például az építőiparban, a bútorgyártásban, a gépjárműgyártásban is. Különféle formákban kapható, vannak például bevonatok, habok és ragasztók is. Nézzük, mit kell tudni a poliuretán ragasztóról!

A poliuretán ragasztó

A poliuretán ragasztó szintetikus, gyanta alapú ragasztó, aminek jellemzője, hogy akkor kezd keményedni, vagyis akkor indul be a kémiai reakció, ha vízzel érintkezik. Ahogy felvittük a ragasztót a felületre, elkezd tágulni, majd pedig a felesleget egy késsel egyszerűen el lehet távolítani. A végső szilárd állapot, a tartós kötés eléréséhez akár 1 órára is szükség lehet, ezért szorosan rögzíteni kell az összeillesztett anyagokat.

Az ilyen típusú ragasztót +15 Celsius-fok feletti hőmérsékletben lehet használni, ha ennél hidegebben próbálkozunk, akkor megváltozhatnak a ragasztó tulajdonságai. Érdemes tudni, hogy a poliuretán antiszeptikus hatású, ami azt jelenti, hogy megakadályozza a penész és a gombák elszaporodását.

Ismerjük meg a poliuretán ragasztó előnyeit!

Különböző anyagok összekötésére is alkalmas

A ragasztótípus egyik hatalmas előnye, hogy eltérő anyagok összetapasztására is alkalmas. Lehet szó fáról, műanyagról, fémről vagy egyéb más anyagról, a poliuretán ragasztó stabil kötést biztosít.

Vízálló és vízzáró

Bár a kikeményedéshez nedvesség szükséges, azt követően, hogy a ragasztó megkötött, már nem tesz kárt benne a víz, a csapadék. Ez egy roppant előnyös tulajdonság, aminek köszönhetően kültéri alkalmazása is lehetséges, sőt, akár réskitöltő tömítőanyagként is megállja a helyét.

Praktikus

A ragasztó jellegzetessége, hogy nem egyszerre keményedik meg, hanem nagyjából 20 perc kell ahhoz, hogy érezhető legyen a folyamat. Ez előny, hiszen ebben az időintervallumban még lehetőség van az anyagok mozgatására, a helyes pozíció, beállítás megtalálására. Összességében egyébként 1 óra kell a végleges kötés kialakulásához, ezzel a hosszú kötési idővel mindig számoljunk, amikor a ragasztót alkalmazzuk.

Kíméletes

A poliuretán ragasztó nem károsítja az anyagok felületét, nem hagy nyomot, nem púposodik fel. Ennek köszönhetően akár parketták, fa padlók lerakásánál is bátran lehet használni.

Időjárásálló

Az ellenállóság egy igen fontos tulajdonság, márpedig ebben a poliuretán ragasztó élen jár. Ellenáll a fagynak, légálló, hőálló, bírja a szélsőséges hőmérsékletet, az olyan anyagokat, mint a benzin, az olaj.

Milyen esetekben alkalmazható?

Ahogyan írtuk, a poliuretán ragasztó meglehetősen sokoldalú. Ragaszthatunk vele kerámiát, kőlapokat, márványt, porcelánt, mozaikokat, javíthatunk vele medencéket, csónakokat, gyerekjátékokat. Alkalmas PVC élek, panelek rögzítésére bútorokon vagy az ablakon.

Használják a szendvicspanelek gyártásakor, mesterséges fű és gumiszőnyegek rögzítéséhez. Kiváló választás, ha különféle elemeket, például fagerendát, lábazati egységeket, ereszt vagy műanyagot kell összeilleszteni. Bútorok restaurálásánál, cipőjavításnál, padlólerakásnál, autótömítéseknél jó szolgálatot tehet.

A ragasztó szerkezete

A poliuretán ragasztó 10-15 elemből áll, ezek aránya határozza meg a ragasztó végső tulajdonságait, például a viszkozitást, a tapadást, a kikeményedési sebességet. Különféle színezékekkel érik el, hogy az egyes felhasználási területekhez tartozó ragasztók más-más színűek legyenek, például borostyánszínű és barna a fa ragasztó, míg fekete vagy szürke a fém ragasztó.

A poliuretán ragasztó típusai

Alapvetően kétféle poliuretán ragasztót különböztetünk meg: vannak az egy komponensű és a két komponensű ragasztók. Mit kell tudni róluk?

Az egy komponensű poliuretán ragasztó

Ezek a ragasztók jellemzően rugalmas kötést alakítanak ki, a gumira hasonlító ruganyos réteggel tapasztják össze a felületeket. Az egészségre kevésbé ártalmasak, mint más ilyen jellegű ragasztók, mivel kevesebb káros anyagot tartalmaznak.

Előnye, hogy környezetbarát megoldás, ami felfogja a rezgéseket, nem merev, hanem rugalmas köteléket hoz létre. A ragasztókat egyszerűen vissza lehet zárni, később újra használhatók. Ha véletlenül a bőrre jut belőle, akkor sem kell aggódni, könnyedén eltávolítható.

Ezekkel az egy komponensű ragasztókkal a háztartásokban is gyakran találkozhatunk, ezek használjuk a cipők javításához, faragasztáshoz. Könnyen használható, a polimerizáció beindulásához mindössze egy kis nedvességre van szükség, amit a levegő vagy pedig az anyag biztosít, amire felvisszük.

A két komponensű poliuretán ragasztó

Ez a típusú ragasztó két összetevőből áll, amelyek ha összeérnek, akkor beindul a kémiai reakció és kialakul a kötés. A két elemet külön csomagban kapjuk meg, használat előtt tehát ezeket össze kell keverni. Különösen ügyelni kell a helyes arányok betartására, mivel csak így lesz megfelelő az eredmény. Tehát a polimerizációt itt nem a nedvesség indítja be, hanem a másik komponens.

Lényeges tisztában lenni azzal, hogy a két komponensű ragasztók B komponense epoxigyantát tartalmaz, vagyis az egészségre is ártalmas lehet, például allergiás reakciót válthat ki.

Előszeretettel alkalmazzák a például padlólerakáskor, mivel a kisebb aljzatkülönbségeket is korrigálni lehet a ragasztóval. Gyorsan köt és nagyon erős tapadást hoz létre. Könnyű vele dolgozni és ár-érték tekintetében is jó választás.

A ragasztó használata

Egy komponensű ragasztó esetén az anyag használatra kész, a két komponensűnél azonban a munkát azzal kezdjük, hogy összekeverjük az összetevőket. Az anyagról érdemes eltávolítani a szennyeződéseket, a port, a zsírokat, majd vékony rétegben vinni fel a ragasztót. Ha pasztával dolgozunk, akkor használjunk az eloszlatáshoz spatulát.

Fontos, hogy a ragasztóréteg ne legyen túl vastag, tehát vékonyan kenjük fel az anyagot. Amennyiben porózus felülettel van dolgunk két réteget vigyünk fel, az első után néhány percet várjunk, majd ezt követően jöhet a következő réteg. Egy bizonyos ideig, nagyjából 20 percig, az anyagok még elmozdulhatnak, így ha megtaláltuk a helyes illesztést, akkor rögzítsük őket. Ha kialakult a kötés, akkor a felesleget egy késsel vágjuk le.

Ismerd meg a Flanker kínálatát, ahol a ragasztok széles kínálatából választhatsz!