A poliuretán (PUR vagy PU) ragasztó igen sokoldalúan alkalmazható, ennek köszönhetően kedvelt ragasztótípus. Hogy pontosan mi az a poliuretán ragasztó, milyen típusai léteznek és mikor érdemes alkalmazni? Íme, a legfontosabb tudnivalók.

A poliuretán

A poliuretán egy gyűjtőnév, ami olyan anyagokat foglal magába, amelyeket uretán, vagyis karbamát kötések fognak össze. A szerteágazóan alkalmazható polimer anyag típusától függően eltérő tulajdonságokkal rendelkezhet, ennek köszönhetően megállja a helyét például az építőiparban, a bútorgyártásban, a gépjárműgyártásban is. Különféle formákban kapható, vannak például bevonatok, habok és ragasztók is. Nézzük, mit kell tudni a poliuretán ragasztóról!

A poliuretán ragasztó

A poliuretán ragasztó szintetikus, gyanta alapú ragasztó, aminek jellemzője, hogy akkor kezd keményedni, vagyis akkor indul be a kémiai reakció, ha vízzel érintkezik. Ahogy felvittük a ragasztót a felületre, elkezd tágulni, majd pedig a felesleget egy késsel egyszerűen el lehet távolítani. A végső szilárd állapot, a tartós kötés eléréséhez akár 1 órára is szükség lehet, ezért szorosan rögzíteni kell az összeillesztett anyagokat.

Az ilyen típusú ragasztót +15 Celsius-fok feletti hőmérsékletben lehet használni, ha ennél hidegebben próbálkozunk, akkor megváltozhatnak a ragasztó tulajdonságai. Érdemes tudni, hogy a poliuretán antiszeptikus hatású, ami azt jelenti, hogy megakadályozza a penész és a gombák elszaporodását.

Ismerjük meg a poliuretán ragasztó előnyeit!

Különböző anyagok összekötésére is alkalmas

A ragasztótípus egyik hatalmas előnye, hogy eltérő anyagok összetapasztására is alkalmas. Lehet szó fáról, műanyagról, fémről vagy egyéb más anyagról, a poliuretán ragasztó stabil kötést biztosít.

Vízálló és vízzáró

Bár a kikeményedéshez nedvesség szükséges, azt követően, hogy a ragasztó megkötött, már nem tesz kárt benne a víz, a csapadék. Ez egy roppant előnyös tulajdonság, aminek köszönhetően kültéri alkalmazása is lehetséges, sőt, akár réskitöltő tömítőanyagként is megállja a helyét.

Praktikus

A ragasztó jellegzetessége, hogy nem egyszerre keményedik meg, hanem nagyjából 20 perc kell ahhoz, hogy érezhető legyen a folyamat. Ez előny, hiszen ebben az időintervallumban még lehetőség van az anyagok mozgatására, a helyes pozíció, beállítás megtalálására. Összességében egyébként 1 óra kell a végleges kötés kialakulásához, ezzel a hosszú kötési idővel mindig számoljunk, amikor a ragasztót alkalmazzuk.

Kíméletes

A poliuretán ragasztó nem károsítja az anyagok felületét, nem hagy nyomot, nem púposodik fel. Ennek köszönhetően akár parketták, fa padlók lerakásánál is bátran lehet használni.

Időjárásálló

Az ellenállóság egy igen fontos tulajdonság, márpedig ebben a poliuretán ragasztó élen jár. Ellenáll a fagynak, légálló, hőálló, bírja a szélsőséges hőmérsékletet, az olyan anyagokat, mint a benzin, az olaj.

Milyen esetekben alkalmazható?

Ahogyan írtuk, a poliuretán ragasztó meglehetősen sokoldalú. Ragaszthatunk vele kerámiát, kőlapokat, márványt, porcelánt, mozaikokat, javíthatunk vele medencéket, csónakokat, gyerekjátékokat. Alkalmas PVC élek, panelek rögzítésére bútorokon vagy az ablakon.

Használják a szendvicspanelek gyártásakor, mesterséges fű és gumiszőnyegek rögzítéséhez. Kiváló választás, ha különféle elemeket, például fagerendát, lábazati egységeket, ereszt vagy műanyagot kell összeilleszteni. Bútorok restaurálásánál, cipőjavításnál, padlólerakásnál, autótömítéseknél jó szolgálatot tehet.

A ragasztó szerkezete

A poliuretán ragasztó 10-15 elemből áll, ezek aránya határozza meg a ragasztó végső tulajdonságait, például a viszkozitást, a tapadást, a kikeményedési sebességet. Különféle színezékekkel érik el, hogy az egyes felhasználási területekhez tartozó ragasztók más-más színűek legyenek, például borostyánszínű és barna a fa ragasztó, míg fekete vagy szürke a fém ragasztó.

A poliuretán ragasztó típusai

Alapvetően kétféle poliuretán ragasztót különböztetünk meg: vannak az egy komponensű és a két komponensű ragasztók. Mit kell tudni róluk?

Az egy komponensű poliuretán ragasztó

Ezek a ragasztók jellemzően rugalmas kötést alakítanak ki, a gumira hasonlító ruganyos réteggel tapasztják össze a felületeket. Az egészségre kevésbé ártalmasak, mint más ilyen jellegű ragasztók, mivel kevesebb káros anyagot tartalmaznak.

Előnye, hogy környezetbarát megoldás, ami felfogja a rezgéseket, nem merev, hanem rugalmas köteléket hoz létre. A ragasztókat egyszerűen vissza lehet zárni, később újra használhatók. Ha véletlenül a bőrre jut belőle, akkor sem kell aggódni, könnyedén eltávolítható.

Ezekkel az egy komponensű ragasztókkal a háztartásokban is gyakran találkozhatunk, ezek használjuk a cipők javításához, faragasztáshoz. Könnyen használható, a polimerizáció beindulásához mindössze egy kis nedvességre van szükség, amit a levegő vagy pedig az anyag biztosít, amire felvisszük.

A két komponensű poliuretán ragasztó

Ez a típusú ragasztó két összetevőből áll, amelyek ha összeérnek, akkor beindul a kémiai reakció és kialakul a kötés. A két elemet külön csomagban kapjuk meg, használat előtt tehát ezeket össze kell keverni. Különösen ügyelni kell a helyes arányok betartására, mivel csak így lesz megfelelő az eredmény. Tehát a polimerizációt itt nem a nedvesség indítja be, hanem a másik komponens.

Lényeges tisztában lenni azzal, hogy a két komponensű ragasztók B komponense epoxigyantát tartalmaz, vagyis az egészségre is ártalmas lehet, például allergiás reakciót válthat ki.

Előszeretettel alkalmazzák a például padlólerakáskor, mivel a kisebb aljzatkülönbségeket is korrigálni lehet a ragasztóval. Gyorsan köt és nagyon erős tapadást hoz létre. Könnyű vele dolgozni és ár-érték tekintetében is jó választás.

A ragasztó használata

Egy komponensű ragasztó esetén az anyag használatra kész, a két komponensűnél azonban a munkát azzal kezdjük, hogy összekeverjük az összetevőket. Az anyagról érdemes eltávolítani a szennyeződéseket, a port, a zsírokat, majd vékony rétegben vinni fel a ragasztót. Ha pasztával dolgozunk, akkor használjunk az eloszlatáshoz spatulát.

Fontos, hogy a ragasztóréteg ne legyen túl vastag, tehát vékonyan kenjük fel az anyagot. Amennyiben porózus felülettel van dolgunk két réteget vigyünk fel, az első után néhány percet várjunk, majd ezt követően jöhet a következő réteg. Egy bizonyos ideig, nagyjából 20 percig, az anyagok még elmozdulhatnak, így ha megtaláltuk a helyes illesztést, akkor rögzítsük őket. Ha kialakult a kötés, akkor a felesleget egy késsel vágjuk le.

Ismerd meg a Flanker kínálatát, ahol a ragasztok széles kínálatából választhatsz!

Az építőiparban és más iparágakban gyakran használt eszköz a flex, más néven sarokcsiszoló. Ez egy elektromos kisgép, amelyhez különböző vágókorongok és csiszolótárcsák csatlakoztathatók. Kiválóan alkalmas különböző anyagok vágására, darabolására, csiszolására, tisztítására. Legyen szó fémlemezekről, fémcsövekről, fémrudakról, a flex előtt nincsen akadály. Az ügyes kis gép egyik legfontosabb alkatrésze a vágókorong, amely a kívánt vágást és megmunkálást teszi lehetővé. Ebben a blogposztban röviden összefoglaljuk, hogy mit kell tudni a sarokcsiszolóról és azt is, hogy a vágókorong flexhez miért kötelező kelléke minden szerszámosládának.

Mi az a flex?

A flex vagy sarokcsiszoló egy elektromos kisgép, amelyet különböző tárcsák, korongok csatlakoztatásával lehet használni. A sarokcsiszoló népszerűsége annak köszönhető, hogy rendkívül sokoldalú.

Bár a neve arra utalhat, hogy a sarkok csiszolására lett tervezve, valójában sok más feladatra is kiválóan alkalmas. Vágási, csiszolási és polírozási feladatok mellett használható például falhornyok kialakítására is elektromos vezetékek számára. Az eszköz kiválóan alkalmas fa, fém, műanyag, kerámia, térkő, beton és más anyagok vágására és megmunkálására is, a megfelelő korongok kiválasztásával.

A sarokcsiszolóval való munkavégzésnél biztonsági intézkedésekre is szükség van. A védőfelszerelés használata ajánlott, és a munkadarabot megfelelően rögzíteni kell. Fontos a fogantyú alkalmazása, és a védőszemüveg viselése is ajánlott a forgácsok, szilánkok elleni védelem érdekében.

Milyen korongok léteznek a flexhez?

A flexhez számos különböző típusú korong létezik, amelyeket az adott feladatnak megfelelően választhatunk ki. Néhány közülük a következő:

Csiszolókorongok

Ez a leggyakrabban használt korongtípus a flexhez. Alkalmazhatók csiszolásra, felületek tisztítására, vágások tisztítására vagy fém munkadarabok előkészítésére a hegesztést megelőzően. A csiszolókorongok keménységét és simaságát szemcsékkel mérik, és a szemcseméret alapján választhatók ki a megfelelő korongok.

Vágókorongok

A vágókorongok vékonyabbak és a fémek pontosabb vágásához használatosak. Ezek a korongok speciális kialakításuknak köszönhetően biztosítják a precíz és hatékony vágást.

Lamellás korongok

Ezek a korongok utómunkálatokhoz használatosak, a csiszolókoronghoz képest finomabb megmunkálásnak engednek teret. Segítségükkel karcolásokat, sérüléseket és marásokat lehet eltávolítani, valamint fémfelületeket visszafényesíteni.

Drótkorongok

Ahogy a neve is utal rá, a drótkorongok legfontosabb szereplője a drót, amit egy kör alakú koronghoz rögzítenek hozzá. Különféle méretek és formák közül lehet választani attól függően, hogy pontosan mire is szeretnénk használni a korongot. A vékonyabb változatok például finomabb kidolgozást tesznek lehetővé, míg a vastagabbak, amelyek durvább sörtével rendelkeznek, igen gyors és hatékony munkavégzést engednek.

Gyémánt vágókorongok

A gyémánt keménységének köszönhetően kiváló anyag a vágáshoz. Ezek a vágókorongok vágóperemmel rendelkeznek, ami segíti magát a vágás folyamatát. Alapelv, hogy minél nagyobb ez a perem, annál jobban bírja a tárcsa, annál tartósabb. Lényeges, hogy a gyémánt vágókorongokkal nedves vágási és száraz vágási munkákat is el lehet végezni. Sokoldalúan használhatók, akár a gránitot is meg lehet munkálni ezekkel a korongokkal.

Polírozópárnák

A polírozópárnákkal az anyag fényesítését lehet elvégezni, miután befejeztük a munkát. Ezekkel igen finoman lehet csiszolni, aminek eredményeképpen az anyag fényes lesz. Fontos tudnivaló, hogy a polírozáshoz megfelelő fordulatszám kell, így nem minden sarokcsiszolóval lehet polírozni is.

Vágókorong flexhez: a legfontosabb tudnivalók

A vágókorongok különféle anyagok vágására alkalmasak. Jellemzőjük, hogy a művelet során hőt adnak le, ami azt jelenti, hogy gondoskodni kell a megfelelő hűtésről.

A vágókorong flexhez három változatban érhető el: standard változatai 19-22% ipari gyémántszemcsét tartalmaznak, léteznek úgynevezett economy és premium típusok is. Az economy esetén a gyémántszemcsék 10-15%-ot tesznek ki, a premium vágókorongoknál 25-30%.a gyémántszemcse.

Lényeges tudni, hogy a vágólapok szegmenseinek kialakítása függ attól, hogy milyen anyagon fogják használni. Ha kizárólag az adott anyagon, akkor tudják elérni a legnagyobb vágási sebességet és a leghosszabb élettartamot. Ennek megfelelően létezik például gránitvágó, márványvágó, betonvágó, téglavágó is.

A vágótárcsákat különféle módokon lehet használni: vannak azok a típusok, amik vizes tárcsák, léteznek száraz tárcsák és úgynevezett vizes-száraz tárcsák is, amik vegyes használatot tesznek lehetővé.

Fontos fogalom a szegmens magasság, ez az, ami a használat során szépen lassan elkopik. Ez azt jelenti, hogy végül már nem lesz alkalmas arra, hogy elvégezze a vágási munkálatokat. Ugyanilyen lényeges a szegmens szélesség is, ami a hordozótárcsa vastagsága. Alapszabály, hogy a motor teljesítményét a szegmens szélességével arányosan kell megválasztani. Ha túlságosan vékony, akkor a vágókorong sokkal könnyebben megsérül.

A korongok mérete összefüggésben van a sarokcsiszoló fordulatszámával. A kisebbek ugyanis magasabb fordulaton a leghatékonyabbak, ez lehet akár 10-15 ezer fordulat/perc, míg a nagyobbak esetén az alacsonyabb fordulat javasolt, például 2800 fordulat/perc.

Ipari eszközök, szerszámok, alkatrészek széles választékát kínálja a Flanker. Kattints, és nézz körül a webkatalógusunkban!

A pneumatikus, vagyis levegős rendszerű szerszámok igen hatékonyak. A pneumatikus csiszolók segítségével a felületi hibákat, egyenetlenségeket lehet hatékonyan eltüntetni. Ebben a blogposztban összegyűjtöttük tehát, hogy mi mindent kell tudni ezekről az eszközökről.

Mik azok a pneumatikus szerszámok?

A pneumatikus szerszámok levegős meghajtásúak. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy kiépítenek egy levegős rendszert, amelyre különféle speciális eszközöket lehet csatlakoztatni, például vésőt, fúrót, sarokcsiszolót, tűzőgépet, ütvecsavarozót vagy éppen szögbelövőt.

Az ilyen levegős rendszerek óriási előnye, hogy sokkal kedvezőbb áron kiépíthető az oszlopokra, amire aztán könnyedén rácsatlakoztathatók a különféle szerszámok.

A pneumatikus csiszológépek

A pneumatikus csiszoló egy olyan szerszámgép, amelyet általában az anyagok felületi egyenetlenségeinek csökkentésére és simítására használnak. A működési elve az, hogy a gép levegőnyomást használ az energia előállítására, amely által a csiszolófej forog, és így a csiszolóvászon, a csiszolókorong vagy csiszolópapír végez csiszolómozgást.

Ezek a pneumatikus csiszolók segítenek hatékonyan és eredményesen végezni a különböző csiszolási munkafolyamatokat. Használatuk előnyös, mivel a pneumatikus energiaforrásnak köszönhetően erőteljesek és megbízhatóak.

A pneumatikus csiszológépek fajtái

Excentercsiszolók

Az excentercsiszolók nagyon sokoldalúan használhatók, alkalmasak fa, fém és más anyagok felületeinek csiszolásához és polírozásához. A forgó-rezgő mozgásnak köszönhetően egyenletes csiszolást lehet végezni, legyen szó az erőteljesebb vagy finomabb csiszolásról.

Szalagcsiszolók

A szalagcsiszolók hosszirányú csiszolást végeznek, így alkalmasak nagyobb munkadarabok felületének igényes és egyenletes csiszolására. A gépek teljesítményét és a csiszolás minőségét az alkalmazott csiszolóanyag szemcsenagysága határozza meg.

Sarokcsiszolók

A sarokcsiszolók olyan sokoldalú szerszámgépek, melyeket különféle feladatokhoz lehet alkalmazni. Általában az anyagok felületeinek csiszolására és vágására használják. Kompakt, praktikus kialakításuk és különböző méretű tárcsáik lehetővé teszik, hogy szinte mindenféle anyaggal megbirkózzanak.

Rezgőcsiszolók

A rezgőcsiszolók szabálytalan rotációs mozgást végeznek, ennek köszönhetően kiválóan alkalmasak nagy felületek finomra csiszolására. Élek és sarkok csiszolására is használják. Kompakt és könnyű kialakításuk miatt kényelmesen kezelhetők és ideálisak olyan helyeken, ahol a hozzáférés korlátozott.

Egyenescsiszolók

Az egyenescsiszolók különböző méretű és típusú csatlakozóval rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a különféle csiszolókorongok vagy vágókorongok használatát. A csiszoló felhasználható fémek, faanyagok vagy más anyagok felületeinek csiszolására, simítására vagy levágására. A pneumatikus egyenes csiszolók különféle iparágakban és szakmákban széles körben használatosak, ilyenek például az autóipar, a faipar, a gépipar és az építőipar. Az ergonomikus kialakítás és a könnyű súly ráadásul lehetővé teszi a hosszabb ideig tartó fáradtság nélküli munkavégzést.

Pneumatikus csiszolók előnyei

Biztonság

A legtöbb esetben a csiszolószerszámokat a munkaterületen, a műhelyben használják, ahol összegyűlhet a por, kifolyhat valamilyen folyadék vagy éppen vezető fémek is lehetnek a közvetlen környezetben. Ezek mind veszélyforrást jelentenek, különösen akkor, ha elektromos eszközökkel dolgozunk. A pneumatikus csiszoló esetében viszont nem kell attól tartani, hogy megsérül a vezeték vagy véletlenül elvágják, sőt, maguk a készülékek sem jelentenek semmiféle elektromos veszélyt a használóikra.

Kompakt kialakítás

A pneumatikus szerszámokat, így a csiszolókat is jellemzően azért kedvelik, mert igen kompaktak, könnyen használhatók. Erősek, ennek ellenére a súlyuk kisebb, utóbbi annak köszönhető, hogy az alumínium váz tartós, acélból készült pneumatikus motort takar, a munkát pedig egy kompozit fogantyú teszi még kényelmesebbé.

Abból adódóan, hogy sokkal könnyebb, egyszerűbb  és gyorsabb is vele dolgozni, ezáltal a munkavégzés sokkal hatékonyabb. Összehasonlításképpen, míg egy elektromos csiszoló súlya valamivel több mint 3 kg, a teljesítménye pedig 710 W, addig a pneumatikus csiszoló alig 2 kg-ot nyom, és 1700 W teljesítményre képes.

Hatékony

A csiszológép legfőbb mutatója, hogy milyen az anyageltávolító-képessége, vagyis mennyi idő alatt képes eltávolítani a meghatározott mennyiségű csiszolandó anyagot. A csiszológépekre általánosan igaz, hogy a legoptimálisabb működés egy adott teljesítmény mellett érhető el. A modern eszközökön már állítani lehet a sebességet, így amikor ezt növeljük, akkor emelkedik a légáramlás, a fordulatszám és értelemszerűen a csiszolóanyag sebessége is.

Strapabíró

A pneumatikus csiszolók igen strapabírók, bírják a vágást, a köszörülést, sorjázást, alkalmasak a hegesztés előkészítésére, a varratok eltávolítására, csiszolásra. Az elektromos csiszolók több korláttal is bírnak, például nem alkalmazható nedves közegben és jelentősen ki vannak téve a por és a levegőbe jutó lecsiszolt részecskék negatív hatásainak. Ezzel szemben a pneumatikus készülékek sokkal strapabíróbbak, alkalmazhatók nedves környezetben és a por sem kezdi ki a motort. Ennek köszönhetően használatuk előnyösebb például öntödékben, ahol extrém hőmérsékleti viszonyok vannak, fúrótornyok esetében, ahol az víz, a só és a hideg jelent kihívást, szélmalomlapok gyártása során, ahol pedig a kompozit részecskék jelentenek fenyegetést.

Megbízható

A pneumatikus csiszolók jellemzője, hogy rettentően időtállók, tartósak és megbízhatók. Szerkezetük egyszerű, ami egyben azt is jelenti, hogy könnyű őket karbantartani szervizelni. Általánosságban elmondható, hogy 60-120 üzemóra után van szükség a karbantartásra, legalábbis a szénkefét mindenképpen érdemes cserélni. Amennyiben professzionális vagy ipari gépről van szó, a szénkefe cseréjére még ritkábban kerül sor, előbbi esetben 200 óránként, utóbbi esetben pedig 2000 óránként érdemes ezt elvégezni. Márpedig ha kevesebb a szerviz, akkor rövidebb ideig áll a gép, így üzemeltetése sokkal költséghatékonyabb.

A Flanker fő értékei a megbízhatóság, az együttműködés és dinamizmus. Ennek szellemében végezzük nap mint nap munkánkat és törekszünk arra, hogy a lehető legmagasabb minőségben kiszolgáljuk ügyfeleinket. Több mint 20 éve vagyunk a piacon és nyújtunk professzionális és komplex megoldásokat az ipari szereplőknek. Nézz körül a webkatalógusunkban!

A fóliázás kiváló megoldás arra, hogy alacsony költségek mellett, gyorsan alakítsuk át a különféle tárgyak, bútorok, autók, üvegfelületek megjelenését. Lényege, hogy egy nagyon vékony réteget, a fóliát visszük fel a felületre, ennek köszönhetően változik a megjelenés és még a külső hatások ellen is védelmet nyújt bizonyos mértékben. Nézzük, milyen fóliázó szerszámokat érdemes használni és hogy néz ki a folyamat lépésről lépésre!

Milyen felületre kerülhet fólia?

A fóliázást előszeretettel használják olyan iparágakban, mint például a belsőépítészet, az autóipar és a nyomdaipar. A bútorfóliázás segítségével fafelületeknek új külsőt adnak anélkül, hogy az egész bútordarabot ki kellene cserélni. Például egy fényét vesztett fából készült szekrényt egy új bútorfólia bevonattal át lehet alakítani, így friss és modern megjelenést érhetünk el igen hatékonyan.

Az autóiparban a fóliázást arra használják, hogy megváltoztassák az autó színét anélkül, hogy le kellene festeni. A járműfóliázás népszerű lehetőség azok számára, akik szeretnék személyre szabni autójukat, elrejteni a karcolásokat és horpadásokat vagy éppen megvédeni az enyhe felszíni sérülésektől. A fóliázás kiváló marketingeszköz: sokan a járműfólia segítségével helyeznek el reklámüzeneteket a kocsin, így hoznak létre egy mozgó „reklámfelületet”. 

A fóliázást ablakokon, üvegfelületeken is használják. Akárcsak az autóknál, itt is lehet az üveg reklámhordozó, gondoljunk csak egy kirakatra, ebben az esetben az ablakfólia dekorációs elem. De kiváló választás akkor is, ha szeretnénk a belátást korlátozni. A belátásgátló ablakfóliának köszönhetően nem lesz sötét a térben, a bent tartózkodók kilátnak, viszont a kint lévők nem látják mi történik az ablak mögött. Az ablakfóliázást magunk is megcsinálhatjuk, főleg akkor, ha nem túl nagy felületről van szó.

A fóliázó szerszámok 

A fóliák felületre történő felviteléhez néhány eszközre lesz szükség. Vegyük sorra ezeket, és nézzük, mit kell tudni róluk!

A fólia

Először is szükséged lesz magára a fóliára. A fóliák különböző színekben és mintákban kaphatók: vannak egyszínűek, mintásak, vannak átlátszók és belátásgátlók. Széles a kínálat, így mindenki megtalálhatja a kedvére való fóliát.

Vágószalag

A fóliákat különféle kivitelben árulják, a legtöbbször hengerelve. Ez azt jelenti, hogy nekünk kell méretre vágni. A szalagtechnológiát azért fejlesztették ki, hogy kés nélkül lehessen elvágni a fóliát, elkerülve ezzel a szakadásokat és vágásokat, utóbbiak a penge következtében jelenhetnek meg. A vágószalag esetében egy nagyon erős szalag végzi a vágást, méghozzá egy hordozószalag segítségével.

Fóliavágó

Vannak olyan kések, amik valójában pengével ellátott eszközök, melyeket fóliavágásra fejlesztettek ki. Használatukkal rojtosodás nélkül vágható a fólia, a biztonsági penge pedig arról gondoskodik, hogy véletlenül se történhessen baleset.

Mérőeszköz

Ahogy írtuk, a legtöbb esetben a fóliát méretre kell vágni. Ehhez szükség lesz valamilyen mérőeszközre, például vonalzóra. Célszerű pontosan mérni, ellenkező esetben az eredmény nem olyan lesz, mint amire számítunk.

Simító

Miután kimértük, levágtuk a megfelelő méretű fóliát, jöhet a felragasztás! A felületre a fóliát simítóval vegyük fel. Ezek segítenek abban, hogy buborékmentes legyen a végeredmény. Használhatunk különböző méretű hengereket is, ezekkel ugyanilyen eredményt érhetünk el.

Fólialyukasztó toll

A legnagyobb igyekezet ellenére is maradhatnak légbuborékok. Ha nem szeretnénk ezekkel megbarátkozni, akkor használhatunk fólialyukasztó tollat, melyekkel egyszerűen eltávolíthatjuk a buborékokat.

A fóliázás menete

A fólia felrakás első lépéseként a felületet alaposan meg kell tisztítani. Gondoskodni kell a szennyeződések és a zsír, ujjlenyomatok eltávolításáról. Ez biztosítja, hogy a fólia megfelelően tudjon tapadni a felületre. Ezután a fóliát a felület méretére vágjuk a megfelelő eszközök segítségével. Kerüljük az olyan megoldásokat, mint az olló, a konyhában megtalálható kés, ezek nem megfelelő használata esetén ugyanis elszakadhat a fólia.

Ha van rá mód, akkor ne egyedül álljunk neki a fóliázásnak, hanem kérjünk segítséget, így könnyebb egyenesen elhelyezni a fóliát.

Ha tiszta a felület és méretre vágtuk a fóliát, akkor lassan és óvatosan helyezzük a felületre, és közben simítsuk és nyomjuk a felületre. Ehhez használjunk valamilyen lapos tárgyat, a legjobb ha simítót alkalmazunk. A fólia megfelelő elhelyezése után alaposan simítsuk át, hogy ne legyenek benne hólyagok és ráncok. Ügyeljünk arra, hogy eltűnjön minden légbuborék, a felület sima és egységes legyen.

A fólia előnye, hogy nemcsak felhelyezni egyszerű, hanem eltávolítani is. Ha szeretnénk újabb külsőt adni a felületnek mert meguntuk vagy a fólia megsérült, elhasználódott, akkor egyszerűen le tudjuk húzni a felületre. Ehhez kell keresnünk egy pontot ahol egy hegyes tárggyal a fólia alá tudunk nyúlni, majd ellentétes irányba húzva eltávolíthatjuk a fóliát. Óvatosan járjunk el, ügyeljünk arra, hogy ne sérüljön meg az alap felület.

A fólia használata gyors és egyszerű. Egyes esetekben mi magunk is nekifoghatunk, például egy kisebb bútorlap vagy ablakfelület fóliázásának, a legtöbb esetben azonban célszerű szakemberre bízni ezt a feladatok, aki megfelelő szaktudással és fóliázó szerszámokkal rendelkezik.

A Flanker kínálatában mindent megtalálsz, amire szükség lehet! Nézz körül a webkatalógusban!