Csattanó és csörömpölő hangot ad, amikor megadja magát az erőszaknak. A legtöbbünk épp ezért úgy gondol az ablaküvegre, mint egy átlátszó, törékeny, vékony anyagra. Nem épp egy bunker ajtajának való matéria, a betörők ezért is előszeretettel pécézik ki a lakás vagy ház gyenge pontjaként. Érdemes ebbe beletörődnünk? Semmiképp sem! Létezik megoldás erre a problémára is: íme a biztonsági ablakfólia, amely nem csak ember által okozható káresetek ellen nyújthat védelmet.

Első ok a biztonsági ablakfólia használatára: a betörés

Az otthonunknak annak a helynek kellene maradnia, amelyben biztonságban, kényelemben érezzük magunkat. A magyar nyelvben külön jelzőt használunk erre az érzésre: otthonos. De sajnos az ajtón túli világ történései néha betüremkednek a falak mögé, és ráébresztik a gyanútlan polgárt arra, hogy jobb, ha alapesetben is már felkészülten néz a veszélyek elé.

Az első ilyen fenyegetést a bevezetőben említett betörések okozzák. Tudta-e, hogy az USA-ban 18 másodpercenként történik valahol egy ilyen nem várt esemény? Erre még könnyen legyintünk, hiszen kontinensnyi országról beszélünk. Igen ám, de a másik statisztikai adat már beszédesebb: e szerint az amerikai lakosság 20%-a elkerülhetetlenül áldozata lesz élete során legalább egyszer a betörésnek.

De itthon sem sokkal jobb a helyzet. Bár évek óta csökkenő tendenciát mutat a hazai bűnözési statisztika, még mindig évente 200 000 bűncselekmény történik Magyarországon. (Ha ön Budapesten, Heves vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, akkor rossz hírünk van: leginkább ezekben a régióban eshet áldozatul bűncselekményeknek.)

Tegyünk a betörések ellen!

Természetesen az otthonokat védő aktív és passzív rendszerek reneszánsza is ennek a jelenségnek köszönhető. Manapság már nem számít úri huncutságnak például mozgásérzékelő lámpák, kamerák, érzékelők felszerelése sem, és a lakások könnyen „beköthetők” akár a rendőrségre is. De ezek többsége csak akkor kezd el működésbe jönni, ha a baj már megtörtént, és legfeljebb kárenyhítésről lehet szó.

Fontos tudnunk, hogy a betörők legtöbbször nem azok a nyugodt, hideg fejű végrehajtók, ahogy általában a filmekben ábrázolják őket. Elég egy zaj, egy váratlan esemény, és megneszelve a körülmények romlását, azonnal abbahagyják, amit elkezdtek. A biztonsági ablakfólia emiatt a pszichológiai tény miatt hatásos védekezési mód: számítások szerint akár két percre is lelassítja a rosszindulatú behatolót – ahogy pedig telik az idő, és nincs a zsákmány közelében, a betörő hajlamos feladni szándékát, és eltávozni a helyszínről.

2-3. ok: az időjárás és a váratlan események

Azt mondják a kutatók, hogy Magyarországon – valószínűleg a klímaváltozás hatására – egyre szélsőségesebb időjárásra van kilátásunk az elkövetkezendő években, évtizedekben. Ha ez igaz, akkor jobb felkészülni a földrengés vagy a különösen heves szélvihar ellen.

De ha kívülről semmi előre nem látható esemény nem történik, a háztartási balesetek az ablaküveget akkor is érinthetik, és a földön szanaszét heverő, balesetveszélyes üvegdarabok látványa nem egy szép látnivaló. Ennél is húzósabb érv, ha gyerekkel élünk egy fedél alatt: ők könnyebben összeszedik a sérülést az éles, véletlenszerűen szétszóródott szilánkokból – egy kis figyelmetlenség, és egyhamar az éjszakai ügyeleten találhatjuk magunkat egy zokogó, rémült gyermekkel, ahelyett, hogy jókedvű családi programban vennék részt. Nem jobb ezt megelőzni egy üvegfólia használatával?

Így működik a biztonsági fólia

Az ablakra belülről, szakemberek által, az esetleges későbbi káreset után is hasznos dokumentálással felszerelt fóliák az összetört üveget egyben tartják, emiatt kizárt a szilánkos törés. Így tehát egyrészt nem keletkezik akkora lyuk az ablakon, amelyen át a betörő behatolhat otthonunkba, másrészt pedig nem kell számolnunk a szétszóródó üvegdarabkákkal sem. Nem elhanyagolható tény, hogy ezek az ablakfóliák láthatatlan hatást keltenek. Úgy erősíthetjük tehát meg az ablakokat, hogy esztétikai szempontból nem kell vállalhatatlan kompromisszumot kötnünk. Ráadásul e termékek némelyike még hővédő funkciót is ellát. A sokoldalú fóliák használata ezért erősen indokolt.

Fóliaválasztékból ötös

Jó hír, hogy egyre több ilyen termék áll rendelkezésünkre – némelyikük még többre is képes, mint amire eredetileg gondoltunk! A 3M™ Safety S40 biztonsági ablakfólia például amellett, hogy magas szakítószilárdsággal és tépőellenállással rendelkezik, még a bejövő UV-A sugarak mennyiségét is jelentősen csökkenti, megakadályozva a színek kifakulását. A 3M S70 biztonsági ablakfólia különlegessége, hogy rendkívül vékony, ámde erős, míg a 3M™ Biztonsági és Betörésvédelmi Ablakfólia - Safety Sorozata időjárásálló stabil poliészter fóliákból áll és karcolásálló felülettel rendelkezik.

Ezen kívül már kaphatók olyan biztonsági fóliák is, amelyek bizonyítottan ellenállnak akár az óránkénti 270 km-es széllökésnek, az orkánnak is. (Habár néha épp a banális, hétköznapi helyzetek sem elhanyagolható veszélyforrások – idetartozik a véletlenül az ablak közepén landoló, kertből átlőtt focilabda esete is…)
 
Jobb felkészülni, mint megijedni! A baj bekövetkezte után már mindenki sokkal okosabb, de a valódi bölcs lépés a veszélyek előtt járni egy-két lépéssel. Sokkal többet nyerhetünk, mint nyugalmat. A betörések után keletkező anyagi kár ugyanis a sokszorosa lehet annak, amelyet a fólia segítségével megakadályozott kár, és a betört, de egyben maradó ablaküveg jelent.

Nézzen csak egy pillanatra fel a képernyőről! Mit lát? Segítünk: nagy valószínűséggel találkozni fog a tekintete valamilyen műanyagból készült, vagy azt tartalmazó termékkel. Annyira hétköznapi anyagról – és a belőle készült tárgyainkról van szó – hogy szinte észre sem vesszük, mennyire domináns matériáról beszélhetünk. Mostani blogbejegyzésünkben a műanyag diadalmenetének néhány érdekesebb állomását emeljük ki.

A műanyag gyártás története: a kezdetek

A brit Alexander Parkes vegyész hozta létre az első műanyagot, amelyet álszerénységgel épp nem vádolható módon épp magáról nevezett el perkeszinának. Az 1862-es londoni nemzetközi kiállításon és öt évvel később egy hasonló, Párizsban megrendezett eseményen be is mutatta a perkeszinából készült, elefántcsontra emlékeztető tárgyakat.

Apropó, elefántcsont! Gondolnánk-e arra, hogy a műanyag történelmében fontos szerepet játszanak az elefántok? Pedig pont erről van szó! A történet valójában a biliárdgolyóval kezdődött, ugyanis e kicsiny, de lényeges tárgy alapanyagának évszázadokon át az elefánt agyara számított. Az emberek azonban a mértékletességet nem ismerve annyira lecsökkentették e hatalmas állatok populációját, hogy az agyar szinte hiánycikké vált. A kereslet kielégítésére más alternatíva után kellett nézni.

A kihívást csak fokozta, amikor egy jelentős biliárdgolyó-gyártó, a Phelan and Collander az akkoriban busás összegnek számító 10 000 dollárt ajánlott fel annak, aki megtalálja a tökéletes helyettesítő anyagot. Egy New Yorki mérnök, John Wesley Hyatt testvérével, Isaiah Smith Hyattal sok álmatlan éjszaka gyümölcseként, kísérletet kísérletre halmozva megalkotta a hőn várt új anyagot. Az 1870-ben celluloid néven szabadalmi védjegyoltalmat kapott celluloid – bár nem volt olvasztható – már alakítható, formálható lett, akárcsak az elefántcsont. A celluloidot egyébként először a fogorvosok kezdték alkalmazni a korábban népszerű, de drága vulkanizált gumi helyett.

A szép summa elnyerése ellenére Hyatték rájöttek arra, hogy a celluloidból azért nem lehet a tökéletes biliárdgolyót megformálni, pattogása és súlya elmarad az elefántagyarból készült tárgyaktól. Éppen ezért előállított egy olyan anyagot, amelyet már műanyagként definiálhatunk.

A PVC

Fontos mellékvágány a polivinil-klorid, vagyis a PVC megjelenése. Ennek szintetizálása Eugen Baumann német vegyészhez fűződik, aki ezt az anyagot 1872-ben hozta létre kiterjedt vizsgálat és kísérletezés után. Waldo Semon és a BF Goodrich Company 1926-ban kifejlesztettek egy módszert a képlékenyítésre úgy, hogy a PVC-hez különféle adalékokat kevertek. Az eredmény egy rugalmasabb és könnyebben feldolgozható anyag lett, amely a kereskedelemben hamarosan széles körben elterjedt. A PVC ma is népszerű, a csövek, elektromos kábelek gyártásában nélkülözhetetlennek számít.

Mi a műanyag?

Angolul közelebb állunk a megfejtéshez: a „plastic” szó görög eredetije a „plasticos”, és formázhatót jelent. A hosszú atomláncokból, ismétlődő egységekből felépülő szintetikus polimerek legfontosabb tulajdonsága pont a „plasztikságuk”: a láncok hossza és mintázatuk elrendezésének köszönhetően a polimerek erősek, könnyűek – és rugalmasak. Formálhatóságuk rendkívül hasznossá teszi őket.

A celluloid után

Sajnos a celluloid igencsak tűzveszélyesnek bizonyult, ezért más anyag keresésébe, előállításába fogtak a kémikusok, feltalálók. 1905-ben azután egy vegyész a kőszénkátrány melléktermékének számító fenolt kevert össze formaldehiddel, és így egycsapásra létrehozott egy új polimert, a bakelitet. A flamand származású, de az USA-ban élő Leo Hendrik Baekelandról van szó, aki pár évvel később a szabadalmi jogokat is megszerezte az új anyagra.

Miért bizonyult a bakelit forradalminak? Elsősorban azért, mert kiküszöbölte a celluloid tűzveszélyességét, ugyanakkor az előállításához szükséges alapanyagok is könnyebben beszerezhetőknek bizonyultak, vagyis nagyobb tömeggyártásra lettek alkalmasak. Bebizonyosodott az is, hogy a bakelit nemcsak tartós, hőálló, de jó szigetelő is. Baekeland invenciójával egy gyantás jellegű, de hőre keményedő anyagot állított elő, amely öntőformába löttyintve rendkívül változatos, egyéb alakot ölthetett.

A színezhető és csiszolható bakelitet hamarosan háztartási elektromos készülékek, játékok, dobozok, lámpák vagy éppen autók műszerfalának gyártására is használták, manapság pedig elektromos szigetelőként, edényfogóként is ismeretes (nem utolsósorban pedig a hagyományos hanglemez szinonimájaként).

A térhódítás kezdete

A frissen megalakult Bakelit Corporation nem bízta a véletlenre műanyagának elterjedését: 1926-ban egy kis füzetecskét mutattak be, amely az új anyagnak a mindennapi életben történő felhasználását, megjelenését propagálta. A férj pipájától kezdve a csecsemő cumiján keresztül az anya tolláig tetszetős illusztrációk és leírások sora ecsetelte a bakelit életrevalóságát, a benne rejlő lehetőségeket. Az első szintetikus műanyag tehát már a kezdetektől sikerre volt ítélve, hiszen könnyen lehetett az előnyeivel azonosulni, érthető volt, hogy megvan a helye a háztartásban.

A műanyag tovább fejlődik

1913-ban a svájci Jacques Edwin Brandenberger feltalálta a celofánt, egy cellulóz alapú, átlátszó és vízhatlan anyagot, amelyet hamarosan a csomagolás területén kezdtek el használni.
A ’20-as években megkezdődtek az első kísérletek arra, hogy az olajból nyersanyagként műanyagot hozzanak létre. 1935-ben az amerikai vegyész, Wallace Carothers a duponti vegyi laboratóriumban szintetizálta a ma nejlon néven ismert (poliamid) textilszálat.

Ez az anyag idézte elő a „szintetikus szálak” népszerűségének növekedését, és a textiliparban találta meg az egyik legfontosabb felvevőpiacát: a harisnyanadrágtól az ejtőernyőig termékek tömkelege készül celofánból. Ez a találmány sorsdöntőnek bizonyult a második világháború vérzivataros éveiben, amikor a természetben megtalálható anyagok nem álltak elegendő mennyiségben a katonaság számára. A nejlonból a világháború folyamán többek közt ejtőernyőket, kötelet és vízálló esőkabátokat gyártottak. Nem csoda, hogy az USA műanyaggyártása ezekben az években a négyszeresére nőtt.

A műanyag kora

A manchesteri Calico Printers’ Association két munkatársa, John Rex Whinfield és James Tennant Dickson már 1941-ben szabadalmaztatta a polietilén-tereftalátot (PET). A PET a második világháború után terjedt el, és ejtőernyők, pulóverek és ingek készítésére használták, amelyeket nem kell vasalni.
A „műanyag évei”-nek nem hivatalos kezdete talán 1954. március 11-ére tehető, amikor Giulio Natta, a későbbi kémiai Nobel-díjas naplójában ezt írta: „Elkészítettem a polipropilént”. A később „Moplen” névre keresztelt új anyag termékek ezreinek az előállítását tette lehetővé az edényektől az autóalkatrészeken át a tálakig és a játékokig.

A PET-palackok megjelenése

A Whinfield és Dickson által korábban feltalált szintetikus anyag 1973-ban lépett be az élelmiszer-csomagolás világába, amikor a feltaláló és termékeny amerikai mérnök, Nathaniel Wyeth (Du Pont) vállalta a kihívást: üveg használata nélkül megtalálni a gyömbéres palackok előállításának módját. Évekig tartó tesztek után 1977-ben szabadalmaztatták a műanyag palackok gyártásának új módszerét. Megoldása abból állt, hogy egy speciális formát használt, amely meghosszabbíthatja a szálakat úgy, hogy a molekulák egymáshoz igazodjanak, és ezáltal az anyag erősebb legyen. A Wyet által kitalált üveg könnyű, ütésálló és átlátszó volt.

Itt tartunk ma

Ahogy a bevezetőben mondtuk, mindenhol találkozhatunk különböző műanyag termékkel. Elektronikai célokra tervezett ragasztószalagra van szükségünk? Izzadságszívó betétet tartalmazó védősisakot keresünk? Megtaláljuk! Még az ipari alkalmazása is rendkívül elterjedt, amelyhez kiegészítőt, például gépjárműipari, műanyag alkatrészek javítására használatos szupergyors ragasztót is beszerezhetünk.
 
Látható, hogy a műanyagok két évszázada rendkívüli könnyebbséget és kényelmet hozott, mindennapi életünk szerves részévé vált. A 19. század óta íródó története tovább folytatódik: a gyártás korszerűsödésével, az újrahasznosíthatóság technológiájának fejlődésével pedig egyre több lehetőségünk nyílik környezetünk megóvására is.

Az iroda a második otthonunk, a munkával, munkahelyen töltött idő pedig meghatározó jelentőségű az életünkben. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények közt telnek munkanapjaink. Ki mondta, hogy a kényelem szó a csak a pihenéshez kapcsolódhat? Itt az idő, hogy komfortosabbá tegyük az irodát, és kedvezzünk saját egészségünknek! 

Ergonómia az irodában: optimalizáljunk! 

A munkahely tele van mindennapi kihívásokkal: határidőkkel, szeszélyesen viselkedő kollégákkal, váratlanul megoldandó, halasztást nem tűrő feladatokkal, „tűzoltással”. De van olyan tényező, amelyen változtathatunk. Az ergonómia – amely görögül kb. annyit jelent, hogy „munkatan” – feladata, hogy segítségével a munkakörnyezetet, a munkaeszközöket az emberi igényekhez, elvárásokhoz, adottságokhoz igazítsuk.

Az ergonomikus környezet olyan helyet jelöl, ahol az ember a tárgyakkal, gépekkel, eszközökkel harmonikusan dolgozik és él együtt. A kezelhetőség és emberbarátabb, könnyebb használat irányába mutatott erőfeszítések eredményeképp ilyen viszonyok teremthetők. A legszebb az egészben, hogy néha egészen kicsinek tűnő változtatások is jelentős eredményeket hozhatnak – ez csak odafigyelést és gondos tervezést kíván. Így például az irodai bútorok, az asztal és a szék, valamint a képernyő helyes beállítása csodát művelhet. Nézzük meg, milyen problémákat oldhat meg a hatékony ergonómia! 

Mozgás! 

Korunk egyik népszerű mondása szerint az ülés az új dohányzás. Valóban, a szék-asztal-számítógép (laptop) hármasának viszonyában dolgozó ember kénytelen elviselni az ezzel járó kellemetlenségeket is. A viszonylag kevés, természetellenes mozgásformákkal járó irodai munka legnagyobb kárvallottjai az izmok, inak, izomszalagok, de az idegek, sőt még a véredények is. Az ujjakban megjelenő fájdalom, a bizsergés vagy zsibbadás, az ízületi gyulladás mind-mind változtatás után kiált. 

Az első probléma megoldása

Hiába kényelmesebb ülni, mint állni, a testünknek hosszú távon nincs ínyére a kényszerű ücsörgés. Az irodai ergonómiával foglalkozók szerint emiatt óránként érdemes szüneteket beiktatni, melyek közben lábemeléssel, a váll nyújtásával lehet az ülés monotómiáját feloldani. Az akár fél óránként beiktatott felállás, séta sokat segít, ha netán a munkahelyen végzett kis torna furcsa lenne a többiek szemében.

Egyre jobban terjed az állva végzett irodai munka, érdemes tehát az ülést és állást kombinálni. De ha már ülni muszáj, a billentyűzet elhelyezése fontos: gépeléskor a laza váll, az oldalt kényelmesen elhelyezkedő könyök szükséges az egészségesebb munkavégzéshez. Az egér kicsiny eszköz, ergonómiai szempontból mégis fontos: lazán kell tartani, az erősen összeszorított kéz később panaszokhoz vezethet. 

Mindent a szemnek? 

A monitor nem mindig optimális megvilágítása miatt szemünk sokszor extra munkára kényszerül, ami hosszú távon károsodással járhat. Ráadásul a megfigyelés azt támasztja alá, hogy a képernyők kisugárzott kék fénye kimondottan ártalmas. 

A második probléma megoldása 

Szemészek azt ajánlják, hogy húszpercenként egy 20 lábnyira (kb. 6 méternyire) lévő tárgyat bámuljunk minimum 20 másodpercig. A 20-20-20-as szabály betartása mellett jót teszünk látásunkkal, ha a kék fényt szűrő szemüvegben dolgozunk. 
Az ergonomikus megközelítés szerint a monitor elrendezésével javítható a helyzet. A monitort úgy érdemes elhelyezni, hogy karnyújtásnyira legyen. Ezen kívül jó, ha a szemmel egy szintben helyezkedik el a képernyő teteje. A képernyőnek az ablakok(ok)ra merőlegesen kell állnia – különben vagy a használója takarja el a fényt, vagy pedig az ablakon bedőlő, a képernyőn visszatükröződő világosság készteti korrigálásra a szemet. 

Lélegzetünk is elállhat 

Az irodát működtetők – különösen ha sokan dolgoznak azonos légtérben – gyakran szembenéznek a levegő, a keringetés problémájával. Ugyanis a páratartalom, a hőmérséklet optimális mértéke eltérő az egyes embereknél, és gyakori konfliktusforrás. Az épületek működtetői középértéket igyekeznek beállítani, és elvárás a HEPA-szűrő megléte is (különösen az allergiások számára, hiszen ez az eszköz a pollent is megszűri). A nem jó levegő légzési problémákhoz vezethet, és az emberi szem sem tolerálja a rossz beltéri levegőt.  

Ülés és testtartás 

Mielőtt az irodai dolgozó leül székébe, érdemes megszabadulnia zsebei tartalmától, hiszen például egy hátsó zsebben elhelyezett kulcscsomóra vagy pénztárcára ülve senkinek sem pont a kényelem szó fog bevillanni. (Ezek az elemek ráadásul általában extra nyomást gyakorolnak a farizomra.) Éppen emiatt ajánlatos a szakemberek tanácsait betartani: üljünk egyenes háttal, a térdeinket 90 fokos szögben behajlítva, és a talpak simuljanak finoman a padlóra! 

A munkaállomás kényelmesebbé tétele 

Az egérhez általában sima felület kell. A 3M Optikai egéralátét notebook öntapadó tartozéka ezt a kívánalmat teljesíti. 
Most emeljük tekintetünket a képernyő felé, és kérjünk segítséget! Itt is van a 3M™ Notebook állvány, amely a képernyőt ergonomikus pozícióba emeli, magassága állítható, csúszásgátló felülettel rendelkezik, és még laptartó is csatlakoztatható hozzá. Az állítható dőlésszögű 3M™ Notebook állvány ugyancsak kiválóan alkalmas a szembarátabb helyzet kialakítására. 
 
Ha pedig valaki sem az irodában, sem otthoni munkavégzésben nem találja meg a számára megfelelő viszonyokat, még mindig választhat magának egy külső helyszínt – egy kávéházat vagy például egy könyvtárat. Az ilyen esetekben azonban a képernyőn megjelenő bizalmas adatok védelme kulcsfontosságú. Ebben segíthet a 3M™ adatvédelmi szűrő, amely csak a képernyő előtt dolgozó tulajdonosa, használója számára enged betekintést a képernyőre, miközben a hátrébb vagy oldalt állók elől lesötétíti a képernyőt. 
 
Az ergonómia az irodában olyan fontos szempont, amelyet tudatosan kezelve az ott dolgozók jólléte is nagyban javítható. 

A tavasz hangjai közé sorolhatjuk nemcsak az énekes madarak füttyei és trilláit, hanem a távolabbra útnak induló személygépkocsik hangjait is. Kevesen gondolnák, hogy egy-egy hosszabb autós kiruccanásnál a gépjármű apró ellenségeinek számítanak az útfelverődések, felpattogzó kövek, sőt, még maga az időjárás is. Szerencsére erre a problémára is egyszerű megoldást választhatunk.

Mitől véd a festékvédő fólia?

Az elnevezés kicsit csalóka. Ha megnézzük például a 3M™ Scotchgard™ Festékvédő Fólia leírását, rögtön láthatjuk, hogy festékről igazából szó sincs. Ez egy, a kővédő fóliák családjába tartozó termék, amely a legmagasabb szintű karc- és foltállóságot, áttetszőséget és tartósságot ígéri az autóját kímélni szerető tulajdonos számára.

A kővédő fóliák kategórianév már közelebb visz minket e termékek használati előnyeihez. Sajnos Magyarországon nagyon is megvan a létjogosultsága, hiszen a közel 32 000 kilométernyi út egy jelentős része még mindig nem rendelkezik korszerű betonburkolattal. A földutak, murvásabb, elhanyagoltabb helyek pedig melegágyai a kőfelverődéseknek.

A festékvédő fólia haszna

Maradjunk tehát a festékvédő fólia kategóriánál! Az autó sérülékenyebbnek számító felületeire ezért jelentenek kiváló megoldást e fóliák: a rendkívül vékony, tiszta, az autó formájához tökéletesen alkalmazkodó védőréteg egyik oldala nyomásérzékeny ragasztóval lett ellátva, hogy könnyen a járműre lehessen helyezni. Ezen kívül anyaguk hihetetlen jó védelmet biztosít – a 3M™ Scotchgard™ SGH6PRO Festékvédő Fólia, Pro sorozata például önhegedő formulájukkal elősegítik, hogy a kisebb karcolások egyszerűen, maguktól eltűnjenek. Az átlátszó, bevonatos technológia maximális ellenállást mutat az időjárás, kopás, de még a foltok ellen is. Az autó „sebe” így hamar begyógyul.

A 3M™ 8592 Festékvédő Fólia pedig a maga 200 mikron vastagságával, stancolható poliuretán fóliájával még a zsugorodással és tágulással szemben is megfelelő védelmet biztosít. Ráadásul itt a fóliabevonat nem rendelkezik átlátszó réteggel, így ideális választás a nem látható felületekre, míg az átlátszó fóliák közül a nyolc milliméteres 3M™ Scotchgard™ SGH6PRO Festékvédő Fólia is elérhető.

Általában a PRO utótaggal ellátott termékeket nem véletlenül hívják így: az autó kontúrjait kiválóan követő, szívós poliuretán anyagból készült autóvédelmi eszközök PRO, azaz professzionális védelmet garantálnak például az első lökhárítók, az oldalsó tükrök, a motorháztetők vagy az ajtókilincs üregei, valamint az ajtószélek körül. Ezen kívül jó hír, hogy még az UV sugarak okozta károsodásokkal szemben is védik járművünket. Ránézésre ugyanolyan marad az autónk, ahogy megszoktuk, de már az úttalan utakra is felkészült állapotban, azaz kopás-, szúrás- és szakadásállósággal felszerelve, és még magas hő- és nedvességállósággal kiegészítve gördülhet ki.
 
Így már azért nyugodtabban aludhatunk, ha az autó külseje miatt aggódnánk. A termékkínálattal, a megfelelő választással, vagyis a festékvédő fóliák használatával nyugalmasabb éveket szerezhetünk magunknak. (Ezekre a termékekre ugyanis többéves garanciát vállalnak a gyártóik.)
Útra fel, autózzunk okosan, a jármű külsejére is gondolva!