Hivatalosan is itt van már a tavasz! Erre az évszakra nemcsak a természet éledése, hanem a kerti és otthoni munkák felpörgetése jellemző. Ilyenkor a fokozatosan melegedő hőmérséklet sokakat arra csábít, hogy végre nekiálljanak a régóta halogatott lakásfelújítási feladataik elvégzéséhez vagy befejezéséhez. Az egyik ilyen – néha nem kis zajjal járó – tevékenység a csiszolás körül forog. Ebben a bejegyzésünkben röviden áttekintjük, amit az elektromos, kézi használatú csiszológépekről tudni szükséges.

Vibrációs vagy rezgőcsiszolók

A nevüknek megfelelően az ilyen csiszológépekbe épített motor vibráló, rezgő, körkörös mozgást végez. Minél kisebb ennek a körnek az átmérője, annál "finomabb" csiszolást tesz lehetővé. Csiszolófelületük legtöbbször téglalap alakú, amelyre méretre vágott, rugós szerkezettel vagy tépőzárral jól tapadó csiszolóvászon kerül. Ez egy smirgliszerű felület, amelyet vagy magunk szabunk méretre, vagy az erre szakosodott üzletekben, hipermarketek megfelelő részén méret szerint megvásárolhatunk. A rezgőcsiszolók az átlagnál nagyobb felületek finom csiszolására alkalmasak, és ilyenkor nem kell a csiszolandó felület teljes festékrétegét eltávolítani.

A rezgőcsiszolók különleges fajtái a deltacsiszolók, amelyek nevüket a jellegzetes háromszög alakjuk után kapták. Főleg olyan helyeken használatosak, amelyeket nehezebb elérni más csiszológép működtetésével, hiszen itt lehetőség van hosszabb, keskenyebb csiszolópapír használatával egyébként rejtettebb felületek kezelésére is. Rés és lyukak csiszolására is alkalmazhatók, de elbírnak a zsalugáterekkel és lamellákkal is.
Még mindig a rezgőcsiszolóknál járunk, amikor megemlítjük a marokcsiszolót. Ez a könnyen kézbe vehető, igazán kis méretű eszköz munkafelülete azért speciális, mert annak kör alakja miatt a vibráció mellett még a tengelye körül is forog. Ennek köszönhetően különösen jó teljesítményt lehet vele elérni például ívelt felületeken.

A szalagcsiszolók

A rezgőcsiszolókkal ellentétben itt két forgó henger közé feszített szalag végzi a csiszolást. A szalagcsiszolóknál egy nagy fordulatszámmal hajtott műanyag tárcsa gondoskodik a csiszolásról, sokszor fémmegmunkáláshoz használjuk. Egyedi tulajdonságuk a gyors anyageltávolítás, különösen amikor nagyméretű, hosszú felületek festék- vagy lakkrétegének teljes eltávolítása a cél. A szalagcsiszolók csiszolókerettel rendelkeznek, amellyel a pontos síkcsiszolás kivitelezhető.
 
Léteznek még az úgynevezett excentercsiszolók, amelyekkel igazán nagy felületeket lehet rendkívül finoman csiszolni, és a multifunkciós gépek is elérhetők, igaz ezek többnyire asztalra rögzítendő készülékek. Az excentercsiszolók különlegesek abból a szempontból is, hogy görbe felületekhez is kitűnőek, és különböző anyagból – fából, fémből, műanyagból – készült, egyenes vagy domború felületek csiszolására és polírozására is alkalmazhatók.

A csiszológépek kellékei

Önmagában egyetlen csiszológép sem bevethető! Ahogy már láttuk, szükség van csiszolóanyagra, -lapokra, de ma már az ehhez tartozó termékek kínálatában megtalálhatóak a kefék, csiszolószerszámok, korongok, tárcsák vagy éppen a villanyszerelési szalagok is.

Az első, még természetes anyagok feltalálása óta sokat fejlődött a ragasztástechnika. A cél azonban mit sem változott: két anyagot kell összetapasztani. Ebben a cikkben röviden áttekintjük a ragasztók fajtáit.

A ragasztók alapcsoportosítása

A ragasztóanyagok általában folyékony halmazállapotú anyagok, melyeket felhasználásuk előtt az alkalmazási célra alkalmasakká kell tenni ezeket, azaz: folyékony állapotba hozásról beszélünk, mert a felületek csak így nedvesíthetők. A szilárdulás az oldószer elpárolgásával vagy dermedési folyamatokkal megy végbe. E jellemzők leginkább az egykomponensű ragasztóanyagok sajátosságai közé tartoznak.

Kötési módjuk alapján a ragasztóanyagok két csoportra oszthatók. Egyik csoport a kémiai reakció lejátszódása nélkül kötő ragasztók, melyek nem is kötnek, csak nedvesítenek. Ezek hidegen kötő, tartósan tapadó anyagok, és ezek némelyike száradással, az oldószer eltávozásával hozza létre a kötést. A melegen kötő ragasztók szobahőmérsékleten nem tapadnak, nem nedvesítenek, ezért a kötés létrehozásához a ragasztót előbb meg kell olvasztani, az olvadékot felvinni a felületre, és általában szorítóerőt kell használni. A ragasztóhatást a kötésben megdermedt ragasztó fejti ki.

Másik csoportba tartoznak a kémiai reakcióval kötő ragasztók, mely a reakció jellege alapján még további két csoportba sorolható: polimerizációsokra és polikondenzációsokra. Előbbieknél az alkotóegységek folyamatos összeadódásával alakul ki az új kötőanyag, míg utóbbiak kötésekor a kondenzációs melléktermék nyomása miatt a ragasztási technológiában mindig előírják a szorító nyomást.

Innen indultunk: a természetes eredetű ragasztók

Idetartoznak a növény- és az állatvilág anyagai. A növényeket felépítő anyagok és bizonyos fák nedveként nyerhető, vagy egyes növények terméséből kivont anyagok kisebb-nagyobb kémiai átalakításával, fizikai módosításával ragasztásra alkalmas anyagok állíthatók elő. Egyik legfontosabb ilyen anyag a cellulóz, a növényi sejtfal építőanyaga. Szintén nagyon fontos a növényekben bioszintézissel képződő keményítő. A keményítőből vizes főzéssel nyert csiriz ragasztóként alkalmazható.

Az állati eredetű ragasztóanyagok közül érdemes megemlíteni az enyveket, például a kazeinenyvet, mely a tej fehérjéinek egyike. Ragasztásra por alakban kerül forgalomba, melyet vízzel keverve lehet feldolgozni, és a víz elpárologtatásával szilárdul meg. A legrégebben ismert és használt ragasztók egyike a glutinenyv, mely por, granulátum, gyöngy, tábla formában kerül forgalomba. Előnye, hogy a ragasztó kihűlésekor azonnal kielégítő kezdeti tapadószilárdságot ad.

Az ásványi eredetű ragasztók

Az ebbe a kategóriába tartozók lehetnek szervesek, mint a bitumen, és szervetlenek, mint a cementfélék. Tudni kell róluk, hogy szűk körű felhasználásuk ellenére nagy fontosságúak, pótolhatatlanok.
Az üvegömledékből készülteket hő-, és tűzálló fémkötésekhez alkalmazták. A kerámiaragasztók az üvegnél általánosabban használhatók hőálló kötések kialakítására. Ugyancsak ásványi eredetűek a foszfátcementek, melyek a fogtömés alapanyagát adják, a kerámiacsövek, szelepek, kőagyag-áruk javítására használt ólomoxidok vagy a hidraulikus cementek, például a gipsz is. Ez utóbbi a bitumennel együtt az építészet legfontosabb kötőanyagainak számít.

Mi a helyzet a szintetikus ragasztókkal?

A modern vegyipar által előállított szintetikus ragasztók a 20. század közepétől kezdték felváltani a hagyományos fajtákat. A múlt század 50-es éveiben kezdte "pályafutását" az epoxi, mely elsősorban könnyű alkalmazhatóságának, kiváló szilárdsági tulajdonságának és 100%-os szárazanyag tartalmának köszönhette sikerét.
A szintetikus ragasztóknak sok fajtája létezik. A poliamidoknak például a legfontosabb felhasználási területük a cipőiparban szélbehajtó, fára foglaló ragasztó, a járműiparban fém-fémkötések ragasztói, a fafeldolgozó-iparban szerkezeti faragasztó, de tartós gépek alkatrészeinek gyártásában is fontos szerepet töltenek be az ebből készült eszközök.

A poliuretánok egykomponensű oldatok, melyek alkalmasak textíliák, bőr, fa, papír ragasztására. Az epoxigyanták általában két komponensből állnak, ezeket a felhasználás előtt a gyártó által megadott arányban kell összekeverni, és így jön létre a polimerizáció, a ragasztóanyag szilárdulása. Felhasználhatók a legkülönbözőbb anyagok, úgymint fémek, kerámia, porcelán, fa ragasztására. (A kétkomponensű ragasztókat sokszor a power fantázianévvel látják el, utalva az erős kötésre, amelyet e termékekkel létre lehet hozni.)

A polimerizációs ragasztók oldatát elsősorban ugyanazon anyagból készült tárgyak ragasztására használják. Az oldószeres poliakrilát ragasztók néhány műanyag – így a polisztirol, PVC, polietilén – fa, papír, bőr és textíliák ragasztására használhatók. Végezetül a poliakrilátokról se feledkezzünk meg: közülük a legismertebbek a ciano-akrilátok, ez a mindennapi életben pillanatragasztó néven ismerjük, és sűrűbb, gél formájú fajtájuk a ragasztott felületek fix rögzítésére is használhatók. Közöttük megtalálhatjuk a néhány anyagféleség erős rögzítésére létrehozott változatokat is.
 
A ragasztás világa az első anyagok óta természetesen hatalmasra növekedett. Ma már ennek kapcsán nem csupán ragasztókról beszélhetünk, hanem magát a ragasztást segítő termékek széles palettájáról: például kötésgyorsítókról, ragasztóapplikátorokról, vagy éppen tömítő- és töltőanyagokról. Külön kategóriát képeznek a különféle ragasztószalagok is, amelyekkel a művelet sokkal kényelmesebb, mint állati enyvet használó őseinknek volt. Ráadásul szinte minden anyagféleséghez beszerezhetők jó kötőszilárdságú ragasztóanyagok, és sokféle univerzálisan használható kötőanyag is kapható a szakboltokban.

A nyári hűtési terhelés egyharmadát az ablakokon beáramló hőnek köszönhetjük. Habár egyre több lakóépület kinézetéhez hozzátartozik a klímaberendezés külső egysége, a benti, telepített klíma mégsem megoldás mindenkinek. Van, ahol a lakás elrendezése miatt nehéz beszerelni, mások inkább a természetes árnyékolásra esküsznek. Mindenesetre létezik egy hatékony mód arra, hogy a nyári kánikulában a lakás ne váljon szaunává, és ehhez ne kelljen falat fúrni, vezetékeket elhelyezni.

A hővédő fólia ablakra

Ahogy a neve is mutatja, itt olyan öntapadós, hővédő ablakfóliákról beszélhetünk, amelyek korlátozzák a napfényt, és megakadályozzák az annak következtében fellépő rekkenő hőség kialakulását. A hővédő ablakfólia azelőtt szabadít meg a napsugárzás hőjének 45-86%-ától, hogy az egyáltalán bejutna a lakásba.
Mindenről a Nap és az üvegfelületek tehetnek. Az üveg ugyanis szerkezeténél fogva a Napból érkező sugárzás 280 – 2500 nanométerbe tartozó tartományát átereszti. Ez az UV-sugárzás (UVA és UVB) egy részét, a teljes látható fény és az infravörös-sugárzás egy hányadát jelenti.

A látható fénytartományt bármelyik, egyszerű színezésű autófólia képes szűrni, még energiavédelmet is adnak, azonban az infravörös tartományban szűrésük elenyésző, körülbelül 12 százalékos. Miért gond ez utóbbi tény? Az infravörös sugárzás mélyebben hatol a bőr rétegébe, mint a látható fény, így jobban ingerli a receptorokat, ezért lényegesen intenzívebb hőérzetet kelt. Vagyis jó megoldás lehet, ha az infravörös sugárzás erőteljes szűrésével minimálisra csökkentjük a Napból származó hőérzetet. Éppen ezért hővédő fóliának azokat a termékeket nevezzük, melyek az infravörös tartományban is képesek szűrésre.

A hővédő fólia ablakra olyan termékcsoportot foglal magába, amelyek különböző gyártási eljárások szerint csoportosíthatók. A hővédő ablakfóliák első szintje a színezett és alumínium fémgőzölt szerkezetű fóliákat jelenti, ezután következnek a teljesen fémezett termékek kevéssé tükröző nikkel-króm fóliák, a titánium-nitrát alapanyagra épülő kerámiás hővédő ablakfóliák – ez utóbbiak kiemelkedő hővédelemmel rendelkeznek, infravörös szűrésük 80-60% között mozog. Végül léteznek úgynevezett infraelnyelő fóliák is. A technológiát Japánban dolgozták ki, az alapja egy különleges részecske, amely képes elnyelni az infravörös sugárzást.

A 3M kínálatában olyan hővédő ablakfólia is megtalálható, amely prémium minőségben, több rétegben, fémmentes nanotechnológiával készülnek.
Áttetsző vagy színezett, a hővédő fólia ablakra azért is okos választás, mert nyáron hűt, télen fűt, tehát a hidegebb időszakban képes benntartani a hőt. Ma már attól sem kell tartani, hogy a lakást elsötétítik a hővédő ablakfóliák, hiszen a napfényt szépen áteresztik, csak a hőségnek állnak ellen.
A hővédő ablakfólia jelenleg itthon elérhető választéka igen széles: a hőtől 40-60-80%-ban is védő változatok között válogathatunk.

A hővédő fólia felhasználási területei

Magától értetődő, hogy e termék elsődleges felhasználási területe a házak, lakások üvegfelülete, vagyis elsősorban az ablakra kell gondolni. A vakító fény ugyanis nemcsak egészségügyi kockázatot jelent a bent tartózkodók számára, de a berendezést is károsíthatja, kifakíthatja. A lakótérbe betörni kívánó napfény jól kordában tartható a megfelelő fóliával.

Ablakszigetelő fólia esetén választható kültéri változat, ebben az esetben a fólia az ablak külső oldalára kerül, de ez nem optimális: a kültéren elhelyezett ablakfólia élettartama ugyanis rövidebb, mintha beltéren lenne elhelyezve, emiatt gyakrabban kell cserélni. Ebből kifolyólag az ablaküveg fólia telepítése az üvegfelület belső oldalán ajánlott általában: így hosszabb a hővédő ablakfólia élettartama és a telepítéskor könnyebben biztosítható a pormentesség.

Az üveg azonban nemcsak otthonunkban, hanem az autónkban is fontos szerepet tölt be. A ragyogó napsütésben való vezetés egyrészt örömteli, másrészt bosszantó is tud lenni: a sofőrt elvakíthatja a szemből érkező, látásában korlátozó fénysugár, különösen, ha hosszabb útról van szó. A színezett, sötétített fólia segítségével csökkenthető a hatás, jobb kihasználtságot tesz lehetővé a klíma számára, és végeredményben az autó belső terének hőmérséklete is kellemes maradhat.

Itt is igaz, hogy az UV-sugarak szűrésével a bőrkárosodás jobban elkerülhető, és az autó belső színezése sem fakul meg. Az FX autóüveg fóliák például az ablaküvegen áthatoló teljes napenergia akár 46%-át is visszaverik, karcmentes védőréteggel rendelkeznek, és többféle sötétségi árnyalatban elérhető. Nincs akadálya annak, hogy bárki megtalálja a számára megfelelő fóliát.
 
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fólia nem termel jelentős hulladékot, így nagyobb szemetelés nélkül ablakcsere esetén az üvegek kidobásával keletkező környezetterheléssel sem kell számolnunk.

Egy kis bevezető a 3M-ről

Ahogy a honlapunkon is büszkélkedünk a ténnyel: a Flanker1998-as megalapítása óta a 3M hivatalos kereskedelmi partnereként ipari ragasztástechnikai termékek forgalmazásával foglalkozunk. De miért olyan fontos adat ez? Erre pontos választ csak akkor adhatunk, ha megmutatjuk, mit jelent a 3M cég és az általa gyártott, itthon pedig a Flanker forgalmazta termékei.

A nem mindennapi márkanév az USA 32. tagállamához kötődik. Az M-ek ugyanis az 1902-ben alapított vállalat eredeti nevét rejtik. Több mint 100 esztendeje ugyanis Minnesota Mining and Manufacturing Company néven jegyezték be a kezdetben bányászattal foglalkozó, öt üzletember által alapított vállalatot, és a hosszabb elnevezés később rövidült az azóta is használatos, frappáns 3M két betűjére.

A szerény kezdetből mára magabiztos, világszerte jól ismert vállalatcsoport nőtt ki, mely a vegyi jellegű márkák világában megkerülhetetlen szereplőnek számít. Több mint 60 000 termék tartozik a 3M portfóliójába, és maga a vállalat is több egységben szolgálja ki az egyéni fogyasztói és üzleti igényeket. A legismertebb, ragasztástechnikával egyáltalán nem foglalkozó hétköznapi vásárlók számára a talán legismertebb termék a Post-It (melyről érdekességeket a honlapunkon itt olvashat).

De érdemes kicsit jobban szétnézni a 3M háza táján!

Az amerikai cég központja ma Maplewoodban található. Innen indulnak világhódító útjukra az eredetileg szabadalom formájában megszülető termékek, melyeket számtalan területen használhatnak a vevők. Így például az egészségügy ugyanúgy profitál a 3M termékek kínálatából, mint a gyártás, a járműipar, az elektronika vagy a kereskedelem. Bárhová is nézünk, szinte mindenhol találkozunk a 3M ragasztástechnikai és egyéb megoldásaival. (Az évente mintegy 3000 újonnan benyújtott 3M-szabadalom jó utánpótlást jelent a termékfejlesztés számára.)

A 3M választékára úgy is lehet tekinteni, mintha az ember egy óriási áruházban sétálna, miközben általános és speciális célra keres eszközöket. A különféle eszközök között a kicsitől a nagyig minden olyan megtalálható, amely a biztonsággal, az iparral, a közlekedéssel, az elektronikával vagy éppen az egészségüggyel függ össze.

Az egyik Magyarországon is kiemelt terület a munkavédelem és a védőeszközök világa. A 3M tulajdonképpen az emberi test szinte összes fontos szervének védelmére kínál terméket, legyen szó akár légzésvédelemről, hallásvédelemről vagy hegesztéstechnikai védelemről. Az ipari kínálat is lenyűgözően széles: az óriási ipari zajban dolgozók számára például állítható védelmű füldugót kínál, de a nehézipari hegesztőpajzs is a termékpaletta része. 

A 3M számos más, ismert és fontos márka tulajdonosa. Ilyen a Scotch, amely 3M és Scotch márkanév alatt több mint 400-féle ragasztószalagot, szigetelő jellegű ragasztót és más termékeket kínál. Érdekesség, hogy 1930-ban egy Richard Drew nevű bendzsójátékosból lett 3M-es mérnök találta fel az első átlátszó ragasztószalagot. Az volt a szakember célja, hogy nedvességmentes zárást tudjon létrehozni. A Scotch ikonikus terméke az 1939-ben bevezetett, jellegzetes „csiga”, az ikonikus kézi adagoló. Az első verziót fémből préselték, a fröccsöntött műanyag verziót pedig egy évvel később kezdték gyártani. 2013-ban azután újragondolták a „csigát”, és mindenki megelégedésére egy modernebb megjelenéssel, könnyebb felhasználási lehetőséggel ruházták fel.

Egyre zajosabb világban élünk. A munkahelyeken szerencsére van erre megoldás: a 3M Peltor kommunikációs headsetek világszintű vezetők a kétirányú és aktív hallgató headsetek között a veszélyes, zajos környezetekben történő használathoz. A headsetek és hallásvédők széles skálája használható számos környezetben, és megfelelnek a legtöbb kommunikációs, hallásvédő headsetekre vonatkozó előírásoknak. Egy ilyen készülék a fül legjobb barátja lehet.

A munkavédelem kiemelt területe az emberi bőr védelme. A bőr védőrétegének mindig kell egy bizonyos mértékű nedvességet és zsírt tartalmaznia, hogy megfelelően működjön. Ha ez megvan, a rugalmassága és zárt felülete megakadályozhatja, hogy a potenciálisan káros anyagok áthatoljanak rajta. A munka során különösen a vegyi anyagok bőrrel való érintkezésére kel figyelni. A 3M-nél olyan megoldásokat is találhat, mely csökkenti a bőrsérülést, így a bőr szakadását is.

Bár a COVID-19 miatti intenzívebb home office háttérbe szorítja, mégis, érdemes minden laptoppal dolgozónak képernyőn megjelenő adatait munkahelyén és azon kívül védenie! Szinte már nem is meglepő, hogy a 3M-nél erre is gondoltak: a betekintésvédelmi szűrők megakadályozzák a vizuális adattolvajokat abban, hogy oldalról a képernyőre pillantva adatot lopjanak, viszont a felhasználónak szemből éles és tiszta képet biztosítanak.

Apropó, COVID: a járvány terjedésének megakadályozásában sorsdöntő fontosságú N95-ös maszkot ugyancsak 3M-es mérnökök fejlesztették ki, és 1972 óta van használatban. A vírus részecskéinek kiszűrésére rendkívül hasznos termék iránt akkora lett a kereslet, hogy az amerikai elnök az N95 exportálását be akarta tiltani.

Reméljük, sikerült felvillantanunk a 3M színes világából néhány pillanatképet. Böngéssze az általunk forgalmazott 3M-termékeket, hogy megtalálhassa az önnek, vállalatának leginkább hasznos termékek közül a legjobbat! Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország területén mi képviselhetjük a minnesotai világcéget.