A bútorok amellett, hogy használati tárgyak, meghatározzák bizonyos mértékig szokásainkat és eszközként szolgálhatnak az ízlés, a világnézet kifejezésére. Esztétikai szerepet töltenek be egy ingatlanban, jelentősen hozzájárulva annak atmoszférájához. A régi, sokat használt, kevésbé strapabíró darabok idővel megadhatják magukat és felújításra szorulhatnak. Ha gyorsan és egyszerűen szeretnél új küllemet adni megunt bútoraidnak, akkor a legjobb választás a bútor fóliázás!

Számtalan oka lehet annak, ha szeretnél egy bútordarabodnak új külsőt adni. Előfordulhat, hogy az idő vasfoga hagyott nyomot a felületén, de az is, hogy stílusváltás küszöbén állsz, esetleg a bútordarab kerül át más helyiségbe, ahova nem illik annyira.

A bútor felújítás több módon is történhet, amennyiben azonban kevés időt szeretnél rászánni és inkább gyors, hatékony és költségkímélő megoldást keresel, akkor a bútor fóliázás a legjobb megoldás.

Mi az a bútor fóliázás?

A bútorfóliázás egy olyan folyamat, amely során a bútorlapot egyszerűen bevonják egy speciális fóliával. Ez a fólia a legtöbb esetben öntapadó és három fő részből áll. Akárcsak a matricák esetén, van egy védőréteg, maga a felület és egy ragasztó réteg, ami a bútorlaphoz tapad. Hasonló elven működik egyébként az öntapadós tapéta is, amit leginkább a beltéri felületek dekorálása során alkalmaznak.

Az öntapadós tapéta és bútor fólia változatos színekben elérhető, van olyan minta amelyik fahatást kelt, van ami kőre emlékeztet és olyan is, ami a fémes hidegséget jeleníti meg a bútor felületén.

A védőrétegről annyit kell tudni, hogy a felvitel során eltávolítják, funkciója annyi, hogy védi a fóliát a külső hatásoktól. Tehát, amikor a lapok felkerülnek például a szekrény oldalára, akkor ezeket le kell húzni.

A ragasztás lényege, hogy a fólia stabilan tapadjon a felülethez. Gyakran találkozni olyan esetekkel, amikor a ragasztószalag elenged a készen vásárolt MDF felületről, tipikusan ilyen a szekrény bútorfront. Mi lehet ennek az oka?

Az MDF farost alapú, amit nagy nyomáson állítanak elő préseléssel. Hatalmas előnye, hogy könnyű vele bánni, egyszerűen lehet festeni, fóliázni. Jellegzetességük, hogy a felhelyezés során fellépő hő és nyomás hatására a ragasztó térhálósodik, és ez az, ami megköti a fóliát. Fenyő esetén a gyanta kipárolgása azonban a ragasztó anyagát gyengítheti, arról nem beszélve, hogy hőhatás következtében is romolhat a tapadás. Fontos tudni, hogy a fóliák természetükből adódóan szeretnének összezsugorodni az eredeti méretükre, ami szintúgy azt eredményezheti, hogy elválnak a felülettől. Ezek a negatívumok azonban kis odafigyeléssel és jó minőségű anyagok választásával kiküszöbölhetők, ráadásul egy utólag felhelyezett hővédő fólia segítségével bebiztosítható a hosszú élettartamuk. 

Néhány tipp a használathoz

1. Kezd kicsiben! Ha még gyakorlatlan vagy, akkor érdemes egy egyszerűbb felületen kezdeni a szárnypróbálgatásokat, például egy sima és egyenes felületen.
2. Tisztíts, aztán ragassz! Mielőtt nekiesnél a fólia ragasztásának, előtte alaposan tisztítsd meg a felületet, portalanítsd, zsírtalanítsd, mivel csak így tud megfelelően feltapadni a felületre a fólia. A tisztítás során használj mikroszálas törlőkendőt, ez ugyanis magához vonzza a szennyeződéseket, így könnyebb azok eltávolítása is.
3. Alapozz! Ha a bútor felülete nincs semmivel kezelve, akkor érdemes az alapozással kezdeni, vagyis előbb lefesteni valamilyen alapozó festékkel.
4. Apró lépésekben haladj! A felragasztás nem akkora ördöngösség, de kell hozzá némi gyakorlat. Először csak kisebb darabokat (10 cm) tekerj le a fóliáról, akkorát, amivel biztonságban tudsz bánni. Középről kifelé haladva simítsd fel a fóliát úgy, hogy ne rekedjen alatta a levegő. A legjobb, ha mindezt egy speciális simítóeszközzel teszed meg, de ha nincs más, egy mikroszálas kendő is megteszi.

Az öntapadó fólia előnyei

• Az öntapadós fólia előnyökkel és hátrányokkal is bír. Jöjjenek most az előnyök, amelyek miatt sokak kedvence lett a bútorfelújítás e módja!
• Vízzáró réteget alkot a bútor felületén, vagyis nem hagyja, hogy a fát nedvesség érje.
• Nem bocsát ki az emberi egészségre káros anyagokat, mint a legtöbb festék.
• Minta tekintetében a választék igen bőséges, bármilyen árnyalat, szín, felület megtalálható a piacon.
• Könnyen felhelyezhető, nem kell hozzá semmi különleges, drága, nehezen beszerezhető eszköz. Elegendő csak maga a fólia és egy simító.
• A felhelyezése nem bonyolult, odafigyelést igényel, de egyszerűen elsajátítható. 

Az öntapadó fólia hátrányai

A bútor fóliák igen népszerűek, néhány probléma azonban adódhat használatuk közben. Nézzük a hátrányokat!

• Nem lélegzik a fólia alatt a fa, mivel teljesen lezárja a felületet.
• A nem jó minőségű fólia idejekorán megadhatja magát, a jó minőségű azonban sokáig bírja a strapát.
• Az ütődések meglátszanak a fólián is, akárcsak az eredeti bútorlapon.

A bútorok új köntösbe öltöztetése remek program, a kikapcsolódás egy kiváló formája, ami nem mellesleg költséghatékonyabb és környezetbarátabb, mint ha új bútort vásárolnánk. Adj új színt a bútoraidnak, frissítsd fel az enteriőrt, pezsdítsd fel a tereket!

Nézd meg, milyen bútorfóliákat találsz a Flanker kínálatában!

Az FFP maszkok fogalmával korábban leginkább a szakmabeliek, az ipar, az egészségügy dolgozói találkoztak, a COVID-19 járvány azonban mindennapos használati eszközzé tette ezeket a légzésvédelmi eszközöket. A részecskeszűrő félálarcok használata ugyanis számos munkakörben már régóta kötelező, törvényi előírás. Bejegyzésünkben összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az FFP 2 maszk és a többi FFP maszk használatáról.

A munkahelyi környezetben, például egy gyárban vagy egy laborban számos veszélyes vagy nagy mennyiségben káros anyaggal találkoznak a dolgozók nap mint nap. A különféle aeroszolok és a finompor-részecskék különösen nagy kockázatot hordoznak magukban, mivel karcinogének, esetleg radioaktívak lehetnek és az ember légzőrendszerét károsíthatják. Ez megtörténhet egyszeri hatás, de a folyamatos kitettség következtében is. 

Ezek ellen a leghatékonyabb védekezést a részecskeszűrő félálarcok jelentik, amelyek az orrot és a szájat fedik el, viselésük pedig olyan munkakörökben kötelező, ahol a szálló por, a füst és az aeroszolok koncentrációja egy meghatározott érték fölé kúszik.  

Mire jó egy részecskeszűrő félálarc, vagyis egy légzésvédő maszk?

Az FFP maszk (Filtering Facepiece Particulare) egy légzésvédő álarc, vagyis a maszk a belélegzett levegőt egy szűrő segítségével megszűri, a szennyezőanyagokat visszatartja, így azok nem tudnak a szűrő rétegén továbbhaladni.

Ez elméletben működik így, a valóságban azonban a maszkok sosem nyújtanak 100%-os védelmet az úgynevezett alászívás, szivárgás miatt. Az alászívás azért jön létre, mivel a védőeszköz természetéből adódóan nem igazodik teljes mértékben az archoz. Az arc felülete és a maszk között, az illesztéseknél, a szelepeknél a környezet levegője könnyedén bejuthat, ezzel szivárgás jön létre, ami csökkenti a védőhatást.

Az alászívás alapján három osztály különböztethető meg (EU-s EN 149 szabvány):

• FFP 1: maximális alászívás: 22%, alkalmazása: nem veszélyes por, szennyeződés esetén.
• FFP 2: maximális alászívás: 8%, alkalmazása: finom por, közepesen veszélyes vegyi anyagok, fibrogén porok, cseppek, folyadékok esetén. 
• FFP 3: maximális alászívás: 5%, alkalmazása: mérgező anyagok esetén.

A különböző kategóriákon belül két alapvető típus létezik: vannak a szeleppel ellátott és a szelep nélküli változatok. Utóbbiak előnye, hogy csökkentik a légzésvédő eszköz bemelegedését.

Az FFP maszkok különféle formában és színben érhetők el. Kialakításuknak köszönhetően kényelmesen simulnak rá az orrnyeregre és az arcra, ami hozzájárul ahhoz, hogy a szemüveg bepárásodása elkerülhető legyen.

Fontos tudni, hogy FFP maszkok egyszerhasználatosak. Ez annak köszönhető, hogy a maszkban lévő szűrő „munka közben” idővel eltömődik a kiszűrt szennyeződésektől, a légzési ellenállás megnövekszik, ami szükségessé teszi a védőeszköz cseréjét. 

FFP1 maszk

Az FFP 1 a legalacsonyabb védelmi fokozatú arcmaszk, amit akkor érdemes használni, ha a munkakörnyezet nem terhelt mérgező anyagok és fibrogén porok által. Vagyis, ha az anyagok belégzése nem eredményezi súlyos megbetegedés kialakulását, de kellemetlen érzés, irritációt okoz.

Az FFP 1 maszk a részecskék 80%-át szűri meg és leginkább olyan környezetben javasolják a viselését, ahol a foglalkozási expozíciós határérték a négyszeres mértéket nem haladja meg. Jellemzően az építőiparban és az élelmiszeriparban írják elő ezeknek a maszkoknak a kötelező használatát.

 FFP 2 maszk

Az FFP 2 maszk az FFP1-hez képest komolyabb védelmet nyújt. Az ártalmas szilárd, folyékony anyagok, aeroszolok, porok és füstök negatív hatásait lehet vele elkerülni. Olyan anyagok ezek, amik rövidebb időtávlatban csupán irritációt okoznak, hosszabb távon azonban komoly betegségek kialakulásához vezethetnek, például csökkenthetik a tüdő szöveteinek rugalmasságát.

Ezek a védőmaszkok a részecskék 94%-át kiszűrik, használatuk pedig javallott, ahol a mért értékek nem haladják meg a foglalkozási expozíciós határérték tízszeresét.

Vannak iparágak, ahol gyakran találkozhatunk az FFP 2 maszkokkal. Ilyen például a bányászat és a fémipar. Ezek mind olyan területek, ahol a dolgozók olyan anyagokkal kerülhetnek kapcsolatban, amelyek hosszú távon betegségek okozói lehetnek.

FFP 3 maszk

Az ilyen típusú légzésvédő álarcok közül a legmagasabb védelmi fokozatot az FFP 3 maszk adja. Mérgező füstök, aeroszolok és porok ellen igen hatásosan alkalmazhatók, védelmet nyújtanak a radioaktív anyagok, a vírusok, a baktériumok és a gombaspórák ellen is. A levegőben lévő káros részecskék igen magas, 99%-át szűrik ki.

Olyan környezetben teszik a legjobb szolgálatot, ahol a foglalkozási expozíciós határérték túllépése nem több mint 30-szoros. Tipikus ilyen környezet a vegyiipar, ahol a legmagasabb szintű légzésvédelem szükséges.

FFP maszkok és a koronavírus

A COVID-19 járvány hatására az FFP maszkok használata az munkahelyeken kívül is elterjedt. A vírus elleni védekezés egyik eszközeként több országban kötelezővé tették a maszkok, sok helyen pedig a legalább FFP 2-es védelmi szintű maszkok használatát.

A vírusvédelem szempontjából ezek a maszkok igen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a megakadályozzák a vírus továbbterjedését, legalábbis csökkentik annak lehetőségét.

A légzés védelem munkahelyi környezetben nemcsak ajánlás, hanem munkavédelmi előírás. A különféle FFP maszkok könnyen, egyszerűen használhatók, viselésük pedig a lehető legkevesebb kellemetlenséggel jár. A munkahelyi veszélyek kivédésében jelentős szerepet töltenek be a többi védőfelszereléssel, így például a védőszemüvegekkel, füldugókkal, védősisakokkal egyetemben.

Egy nemrég közzétett KSH statisztika szerint az otthoni halálos kimenetű balesetek kétharmada esés, csúszás és botlás következménye. A biztonságos környezet kialakítása mind otthon, mind pedig azon kívül rendkívül fontos, a megfelelő óvintézkedésekkel ugyanis elkerülhetők a szerencsétlen balesetek. Ebben a beltéri és kültéri csúszásgátló szalag igen jelentős szerepet játszik. Nézzük, mit kell tudni róla!

Beltéri és kültéri csúszásgátló szalag

A beltéri és kültéri csúszásgátló szalag feladata, hogy a csúszós felületeken biztonságossá tegye a közlekedést esőben, hóban, akkor, ha a felületet nedvesség éri. A gyerekek, idősek számára ilyen körülmények között különösen nehéz a közlekedés, az egyensúly megtartása igazi kihívás. Ezek a szalagok segítenek abban, hogy az elcsúszás, elesés ne következzen be, mivel nem hagyják, hogy a talp megcsússzon.

Egy csúszásgátló szalag öntapadós felülete segítségével rögzül a burkolaton. Jellemzően egy nagy rugalmassággal bíró PVC szalag adja az alapját, amire alumínium-oxid kristályrétegek kerülnek különböző mennyiségben, attól függően, hogy milyen típusról van szó. Ezek a kristályok érdes, karcos, kopásálló réteget képeznek, ami a csúszást elkerülhetővé teszi.

Hol szükséges a csúszásgátló szalag elhelyezése?

Az mondhatjuk, hogy mindenhol, ahol a felület anyaga ezt szükségessé teszi. Mind kültéren, mind pedig beltéren használhatók ezek a szalagok. A leggyakrabban lépcső felületére, rámpára helyezik el őket, de akár egy sima vízszintes felületen is jó szolgálatot tehetnek, amennyiben a felszín önmagában vagy vízzel érintkezve csúszóssá válik. Felragaszthatók márványra, műkőre, fa felületre, de akár kerámiára és simított betonra is.

Csúszásgátló szalag minden igényre

A különféle csúszásgátló szalagok más-más helyzetekben bizonyulnak a legjobb választásnak. Ma már rengeteg típus elérhető, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy melyik tekercset tesszük be a virtuális kosarunkba vagy vesszük le a polcról a boltban. Vegyük sorra a leggyakoribb típusokat!

Szalag és lap

A burkolat csúszásmentes felülete öntapadós szalagok és lapok segítségével is elérhető. A lapok és a szalagok tulajdonságai megegyeznek, így a körülmények és a felragasztani kívánt felület mérete döntik el leginkább, hogy melyik változat a szerencsésebb választás.

Normál érdességtől az extráig

A normál erősségű szalagok könnyen felragaszthatók és igen tartósak. Mivel PVC lapok képezik a szalag alapját, így a nedvesség hatására nem áznak fel. Három érdességi fokozat létezik a normál, a fokozott és az extra, a veszélyesség foka határozza meg, hogy melyiket érdemes választani.

Alapvetően azt lehet mondani, hogy ahol normál gyalogosforgalom zajlik, ott elegendő a normál érdességű szalag. Természetesen érdesebb változatot is fel lehet helyezni, az azonban kevésbé kopásálló, így rövidebb idő alatt szükség lesz a szalag cseréjére.

Az ilyen szalagok lépcső felületére, állványokra, a létrák fokaira, bejáratokhoz, különféle gépekre, járművekre helyezhetők fel, hogy a felületükön a közlekedés biztonságosabb legyen.

Az extra érdes felszínű szalagot leginkább olyan helyeken érdemes lehelyezni, ahol a normál csúszásgátlókon található kristályok méretei nem elegendő, például olyan rámpán, amelyen nagyobb gépek, targoncák közlekednek.

Gumis

A gumis szalagok és közepes rugalmasságú szalagok leggyakrabban uszodákban, fürdőkben, fürdőszobákban, zuhanyzókban kerülnek a burkolatokra. Ezek közepesen barázdáltak és kifejezetten jól teljesítenek nedves környezetben.

A szalagok beltéri és kültéri felületre egyaránt felhelyezhetők, utóbbi esetben azonban érdemes arra ügyelni, hogy +10C° feletti hőmérsékletű felületre kerüljön fel a szalag.

Felületre alakuló

Az alumínium alapú csúszásgátló szalagok előnye, hogy sokkal könnyebben alakulnak a felszín sajátosságaihoz, ahhoz idomulnak, formálódnak. Ezt a megoldást leginkább akkor alkalmazzák, amikor a padló felülete fém, ami leggyakrabban ipari környezetben fordul elő.

Felhelyezésük ugyanolyan egyszerű, mint a műanyag (PVC )alapú szalagoké: az öntapadós kialakításnak köszönhetően, csupán rá kell simítani a fém felszínre, majd pedig rányomni azt, és a mintázathoz simítani.

Vészjelző színek

Az öntapadó csúszásellenes szalagok színükkel a veszélyre hívhatják fel a figyelmet. Amennyiben fontos a feltűnőség, a fekete-sárga csíkozás színkombináció egy kifejezetten jó választás, ez ugyanis az arra közlekedők számára jelzi, hogy érdemes fokozott óvatossággal és körültekintéssel áthaladni a felületen.

Átlátszó

Előfordulhat, hogy egy szép, különleges padlófelülettel van dolgunk, amit nem lenne ildomos eltakarni a csúszásgátló szalagokkal, de mégis, valamilyen formában gondoskodni szeretnénk a biztonságról. Az csúszásgátló szalagok szerencsére átlátszó kivitelben is készülnek, így nem kell az esztétika miatt lemondani a biztonságról.

Foszforeszkáló

Léteznek a sötétben zöldesen világító szalagok is, amelyek a nappali világosságban „feltöltődnek”, éjszaka pedig zöldes-sárgás fényükkel segítik a tájékozódást. Ezek különösen hasznosak olyan helyeken, ahol gyakran kell sötétben vagy félhomályban közlekedni.

Gyenge ragasztóval ellátott

A csúszásgátló szalagoknak létezik olyan változata is, amit gyengített ragasztócsíkkal látnak el. Ennek előnye, hogy nem hagy nyomot, a felület a szalag eltávolítását követően tiszta marad. Hátránya azonban, hogy a kevésbé tartósak. Éppen ezért, olyan esetekben javallott a használata, ahol érzékeny a felület és csupán ideiglenesen kell gondoskodni a csúszásmentes felületről.

Alumínium lapra felvitt szalag

Vannak olyan esetek, amikor a felület miatt nem szerencsés az öntapadós szalagot választani, például ha egy rácsos lépcsőre szeretnénk csúszásgátló szalagot ragasztani. Ebben az esetben ideális választás az alumíniumlapokra felvitt csúszásgátló szalag, amit csavarokkal lehet a felszínhez erősíteni.

A csúszásgátló szalagok feladata, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést mind az emberek, mind pedig a gépek számára. Használatuk lakossági és ipari környezetben is egyaránt indokolt, sőt még otthon, a saját lakásunkban is gondoskodhatunk a család biztonságáról ezekkel a könnyen felhelyezhető szalagokkal.

A fej védelme kiemelten fontos a különféle munkák során. Magánszemélyként mindenkinek a saját felelőssége, hogy biciklizés, síelés, vagy egyéb tevékenység közben miként védi testének épségét. A cégek esetén azonban ez nemcsak lehetőség, hanem kötelesség, kereteit pedig a munkavédelmi szabályzat írja elő. Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy mit tud egy igazán jó védősisak és milyen fajtái léteznek ennek a munkavédelmi eszköznek.

A munkavédelem minden területen más formában jut érvényre. Míg irodai környezetben olyan tényezők játsszák a legfontosabb szerepet e tekintetben, mint a rendszeres mozgás és levegőzés, a helyes testtartás, addig vannak olyan munkakörök, ahol a test fizikai védelme sokkal nagyobb hangsúlyt kap.

A munkavédelmi ruházat összetettsége és a ruhadarabok száma attól függ, hogy pontosan milyen munkakörről van szó, milyen veszélyek leselkednek a dolgozóra. A test egyik legsérülékenyebb része a fej, nem csoda hát, hogy a védősisak egy alap munkavédelmi felszerelés.

Minden sisak védősisak?

Munkakörnyezetben azt mondhatjuk, hogy nem. A munkáltató ugyanis csak akkor mondhatja el, hogy gondoskodott a dolgozók testi épségének megőrzéséről, ha az előírás és a szabvány figyelembevételével, megfelelő, minősített sisakot biztosít a munkatársak számára.

A védősisak feladata, hogy védje a fejet a külső fizikai hatásoktól. Ezt a feladatát azonban csak akkor tudja ellátni, ha makulátlan állapotban van, ezért érdemes bizonyos rendszerességgel ellenőrizni a sisak felületén képződött sérüléseket, repedéseket. Ha bármilyen hiba tapasztalható, akkor a sisakot cserélni kell, a sérült darab ugyanis nem biztos, hogy képes a védelem megfelelő szintjét nyújtani. Minden sisaknak van egy érvényességi ideje, ez akár több év is lehet. A kihordási idő leteltét követően a cserét mindenképp meg kell lépni.

A védősisakok mellett érdemes említést tenni a fejvédők egy másik típusáról is, amit leginkább a kevésbé veszélyes munkaterületeken alkalmaznak. Ezek a fejvédő baseballsapkák, amik kivédik a kis erejű ütéseket, stílusosak és sokkal kényelmesebbek.

Védősisakok csoportosítása

A védősisakokat többféle különböző jellemző, tulajdonság szerint lehet csoportosítani. Vegyük sorra a legfontosabbakat!

Milyen veszély ellen véd?

Az egyik alapvető csoportosítás, hogy milyen külső hatás ellen kell védenie a fejfedőnek. Nem mindegy, hogy elektromosság, erőhatás, égés, vagy extrém hideg ellen kell helytállnia a védőfelszerelésnek. Ezek a rizikófaktorok más-más ellenállóképességet követelnek meg.

Ezeken a fő kategóriákon belül természetesen számos specializáció létezik, vannak például olyan védősisakok, amiket kifejezetten erdészeti célokra használnak.

Milyen szabvány?

Két kategóriájú sisak létezik a szabványok alapján, vannak az ipari védősisakok, amelyeket olyan területeken kötelező használni, ahol a lezuhanó tárgyak és az oldalirányú behatások okozhatnak sérülést. Ezeken az ipari darabokon kötelező feltüntetni a gyártás időpontját, a sisak típusát, a gyártót, a méretet, az anyag rövidítését és a biztonságtechnikai jelölést.

A másik szabvány a beütődés elleni védősisakok, amiket akkor alkalmaznak leginkább, ha a munkavégzés szűk helyen folyik, például csővezetékeknél, járműszerelésnél. Ezek felépítése az előzőekhez képest egyszerűbb, könnyebbek és nem védenek a leeső tárgyak ellen.

Milyen a sisakhéj?

Vannak az úgynevezett hőre lágyuló és a hőre keményedő sisakhéjak. A hőre lágyulók az UV-sugárzásra sokkal érzékenyebbek, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az anyaguk hamarabb megadja magát a napfény hatására. Ezeket a sisakokat jellemzően maximum 4 évig lehet használni.

A másik kategóriába a hőre keményedő sisakok tartoznak, amelyek sokkal jobban tűrik a napfényt, az UV sugár próbáját és kevésbé ridegek. Ilyen például az üvegszál erősítésű poliészter sisakhéj, a fanol-textil sisakhéj és a szál-polianilin acetát sisakhéj.

Színek jelentősége

Azt gondolhatnánk, hogy csupán a design áll amögött, hogy a védősisak színe bizonyos esetekben eltérő. A valóságban azonban a különböző színek más-más munkaterületeket jelölnek. Ennek segítségével már ránézésre meg lehet mondani, hogy az adott dolgozó mely szakterület képviselője. Nézzük, mit jelöl a védősisak színe:

• Zöld: gépészek,
• Sárga: magasépítők,
• Piros: ellenőrök,
• Kék: nagyfeszültség közelében dolgozók,
• Fehér/Szürke: látogatók.

Kinek kötelező a védősisak és hogyan kell viselni?

Alapvetően elmondható, hogy a munkaterületeken, építkezéseken a sisak használata mindenki számára kötelező, még a látogatóknak is. Olyannyira érdemes ezt a szabályt betartani, hogy mulasztás esetén komoly büntetésekre lehet számítani, még akkor is, ha szerencsés módon nem történik semmiféle baleset.

A védősisak használata tehát, ilyen környezetben nem lehetőség, hanem kötelesség. Sőt, nem elég a sisakot a fejre biggyeszteni, megfelelően be kell állítani és be is kell kapcsolni, hiszen csak így tudja betölteni védőfunkcióját. 

Hogyan lehet ápolni a sisakot?

A sisakot érdemes időnként megtisztítani a szennyeződésektől, fontos azonban, hogy soha ne használjunk erre a célra erős vegyszert, ez ugyanis károsíthatja az anyagát. Előfordulhat, hogy egy sisakot több ember is használ egymás után, itt a megfelelő higiénia érdekében érdemes a belső felületet fertőtleníteni. Minden körülmények között tilos a sisakot felmatricázni, ráfirkálni, ráírni, átfesteni, illetve a felületén szándékosan karcokat ejteni.

A sisakok tárolása egyébként nem túl bonyolult, arra kell ügyelni, hogy lehetőleg ne érje őket erős és közvetlen napfény, ne legyen a helyiség, ahol tárolják, se túlságosan meleg, se extrém módon hideg. Ezzel elkerülhető, hogy az anyag állásában tönkremenjen. 

A sisak kiegészítői

A védősisak önmagában azonban nem minden esetben elegendő a megfelelő védelem eléréséhez. A védőoverall természetesen alap, ezen felül, a sisakot különféle kiegészítőkkel lehet felszerelni a célnak megfelelően. Például izzadtságszalaggal és izzadságbetéttel, melyek az arcon legördülő izzadtságcseppeket fogják fel, különféle látómezőkkel és adatperekkel, amik az arcot védik, szemellenzőkkel, védőszemüveg variációkkal, amik a szemet, vagy éppen fültokkal, ami a halláskárosodás elleni védelem biztosításáról gondoskodik, akárcsak a füldugó.

A védősisak egy veszélyes környezetben dolgozó ember számára nélkülözhetetlen, segítségével ugyanis életveszélyes szituációkat lehet átvészelni. Balesetek bárhol, bármikor történhetnek, így jobb az elővigyázatosság! A megfelelő védőfelszereléssel és karbantartásukkal a sérülések és tragédiák nagyon sok esetben elkerülhetők.