A hegesztés védőfelszerelései

Számos veszély leselkedik arra, aki nap mint nap foglalkozik hegesztéssel. Ez egy meglehetősen rizikós és nagy precizitást igénylő tevékenység, hiszen akár néhány milliméteres tévedés is tönkre teheti az egész munkát. A körültekintés nemcsak az eredmény szempontjából lényeges, hanem a biztonság tekintetében is. A munkavédelem szabályai és a hegesztés védőfelszerelései gondoskodnak arról, hogy a munkálatot végző ember és a környezete is teljes biztonságban legyen. Mi a megfelelő ruházat hegesztés során és milyen a jó minőségű hegesztő védőfelszerelés? Ennek jártunk utána!

Mik a hegesztés védőfelszerelései?

A következőkben sorra vesszük, hogy milyen védőfelszerelések közül válogathatnak azok, akik a hegesztés során gondoskodnak a biztonság körülményeiről és szeretnék megóvni a testi épségüket. Jönnek tehát a hegesztés védőfelszerelései.

 hegesztés védőfelszerelései

A pajzs

A hegesztés során a pajzs alapfelszerelés. Léteznek úgynevezett kézi pajzsok és fejpajzsok is, amik kiválóan védik az arcot. Eközben azonban a látást nem zavarják, látómezőjük ugyanis általában 90x110 cm és fényszűrő betétet is tartalmaznak. Ma már olyan speciális termékeket is kaphatunk, amik a fényre vagy a mágneses hatás érzékelésére besötétednek, illetve vásárolhatunk hozzájuk kiegészítőket, például takaró lemezt is.

A kötény

A védőeszközök közé tartozik a kötény is, ami önmagában ugyan nem nyújt elegendő védelmet, kiegészítőként azonban jól funkcionál. A kötény biztosítja a kényelmes mozgást, nem korlátoz, karvédővel, hegesztőkabáttal kiegészítve jó kombináció.

Az öltözék

Aduász ruhadarab az overál, ami kényelmes, befedi a testet és még praktikus is a sok-sok zsebnek köszönhetően. Megóvja a testet a külső hatásoktól és kényelmesen lehet aláöltözni hidegebb időben, mivel egy aláöltöző gond nélkül elfér az overál alatt. A munkaruhát minden esetben az végzett tevékenység és a körülmények alapján célszerű megválasztani, így ha nem fedett helyen dolgozunk, akkor számolni kell a tűző nappal, az esővel, a széllel, az időjárási tényezőkkel. Jó szolgálatot tehet például a sapka, ami nyáron a nap, télen pedig a szél és a hideg ellen nyújt védelmet. Léteznek úgynevezett tűzvédő takarók is, amik a kipattanó szikra következményeitől védelmet.

A cipő

Bármilyen munkáról is legyen szó, a cipő a legtöbb esetben a védőfelszerelések alappillére. Ennek oka egyfelől, hogy a nem megfelelő lábbeli komoly mozgásszervi panaszokat okozhat, arról nem is beszélve, hogy a külső hatásoktól a lábakat meg kell óvni. Fontos, hogy a cipő talpa ne csússzon, jól tapadjon és az is, hogy megfelelően tartsa a lábat. A védelmi cipők és bakancsok közül célszerű olyan mellett dönteni, ami fűzős, ezeket ugyanis kényelmesebben lehet a lábhoz igazítani, illetve lényeges szempont az is, hogy a cipő vízlepergető-e. A hegesztéshez választhatunk kifejezetten hegesztő bakancsot, ami teljeskörűen védi a lábat a külső hatásoktól.

A kesztyű

Ha már a végtagoknál tartunk, nemcsak a lábat kell óvni, hanem a kezeket is! A munkafolyamat során többféle kesztyűt is célszerű használni: a fogás, a tárgyak mozgatása, a kisebb és finomabb mozdulatok egyszerűbben elvégezhetők egy vágásálló kesztyűben, míg konkrétan a hegesztés alatt ajánlott inkább bőrkesztyűt viselni. Előbbi kényelmesebb viselet, könnyebben lélegzik alatt a bőr, kopásállóság és tapadás tekintetében kiváló, utóbbi viszont a biztonság szempontjából előnyösebb és a hőhatástól is jobban véd.

A légzésvédők

Bizonyos esetekben szükség lehet úgynevezett légzésvédőkre, például maszkokra, betétes félállarcokra, ami megvéd a hegesztett anyagokból kipárolgó káros vegyületek, füstök ellen. A felszabaduló gázok negatív hatásait a megfelelő szűrőbetétekkel ellátott félálarcok és frisslevegős pajzsok segítségével lehet kivédeni. A légzésvédőkhöz akár fültokot is lehet erősíteni különféle kiegészítők segítségével.

A szemvédők

A hegesztés során célszerű a szem védelmére gondolni. Az olyan munkavédelmi kiegészítők, mint a szemvédők az infravörös és az ibolyántúli káros sugarakat védik ki és óvják az arcot a hőhatástól. A hegesztés körülményei határozzák meg, hogy milyen intenzitású védelemre van szüksége a szemnek.

 hegesztés védőfelszerelései

Milyen a jó hegesztő védőfelszerelés?

Láthatjuk, hogy igen sokféle védőfelszereléseket lehet beszerezni a hegesztéshez. Ennek ellenére sokan úgy gondolják, hogy a pajzs és esetleg egy kötény viselése elegendő. Valójában azonban arra kell törekedni, hogy amennyire csak lehet burkoljuk be a testet, védve ezzel a pattanó szikra hatásaitól.

A hegesztőruha tekintetében fontos, hogy az alapanyaga megfelelő legyen, illetve a varratok is erősek legyenek. Alapkövetelmény, a lángálló munkavédelmi ruházat, ahogy az is, hogy a sugárzó hővel szemben védelmet nyújtson, a fröccsenő anyagoknak, például a megolvadt fémnek ellenálljon. Fontos, hogy az anyag és a varratok a megfelelő szakítóerőt állják és az elektrosztatikai tulajdonságaik is kiválóak legyenek.

A hegesztőruhák kiválasztása során elsősorban a biztonság szempontját kell kiemelten kezelni. A kiegészítőkön, ruhadarabokon nem érdemes spórolni, hiszen az ember egészsége, munkaképessége foroghat kockán.

 

  • Találatok: 885

A ragasztószalag adagoló használata

A ragasztószalag a csomagolás egyik legfontosabb része. Ez biztosítja, hogy a doboz zárt maradjon egészen addig, ameddig arra szükség van, például amíg a megadott címre kikézbesítik. Mit kell tudni a ragasztószalagokról és hogyan működik a ragasztószalag adagoló használata? Erről szól ez a blogposzt!

A ragasztószalag

A ragasztószalag biztosítja, hogy a doboz zártan eljusson A pontból B pontba. A helyes dobozzáráshoz elengedhetetlen a megfelelő ragasztó kiválasztása, illetve az sem mindegy, hogy mekkora mennyiség kerül a doboz felületére. Ezek leginkább attól függenek, hogy a csomag mekkora súlyt nyom, illetve az sem elhanyagolandó, hogy mit kell bírnia a szalagnak, mennyi ideig kell a dobozt zárva tartani és milyen környezeti tényezők közepette.

Ragasztószalag adagoló használata

A ragasztószalag hatalmas előnye, hogy gyors és kényelmes használatot tesz lehetővé, mivel öntapadó. Sokféle módon használható, kisebb, nagyobb, könnyebb és nehezebb csomagok lezárására is alkalmas. A legnépszerűbb típusai:

  • PVC alapú ragasztószalag: akár nehéz súlyú csomagokat is le lehet zárni a tapadás magas fokának köszönhetően, sérülés esetén pedig a szalag nem szakad tovább.
  • Polipropilén alapú ragasztószalag: kiváló zárási teljesítménye van és szakítószilárdságára sem lehet panasz.
  • Akrilát rétegű ragasztószalag: jellemzője, hogy a minőség tekintetében igen széles skálán mozog, a jó minőségűek ára általában magasabb.
  • Ragasztószalag hotmelt réteggel: ár-érték arányban jó választásnak bizonyul és öntapadó ragasztóként kiválóan tapad a felület felszínéhez.

A ragasztószalag adagoló használata

A ragasztószalag adagoló segítségével a szalagokat sokkal könnyebben és pontosabban fel lehet ragasztani, így pengék segítségével optimalizálható a ragasztószalag mennyisége. Többféle adagoló típus is létezik, van ami kézi, van ami gépi, félautomata vagy automata.

A ragasztószalag adagolókat csoportosíthatjuk az alapján is, hogy mekkora szalagok befogadására képesek. Létezik 9 mm, 25 mm, 38 mm, 48 mm, 50 mm vagy akár 75 mm széles, illetve 50 méteres, 60 méteres, 66 méteres, 100 méteres, 130 méteres és 150 méteres változat is.

A professzionális készülékek használatával a ragasztószalag adagolása hatékony, ráadásul csendesen és gyorsan működnek.

Íme néhány termék a Flanker kínálatából:

3M™ H-180 Kézi ragasztószalag adagoló

Ez egy kézi ragasztószalag adagoló, amit pisztolymarkolattal készítettek, így a használata könnyű és kényelmes, a cserélhető szalag eltávolítása pedig csupán egy mozdulat. Mindössze néhány pillanat a ragasztás, a gurítás, a simítás és a tépés.

Scotch® H150 Alacsony zajkibocsátású Dobozlezáró Ragasztószalag-adagoló

Ez egy kézi, pisztolymarkolatos, tekercses szalag adagoló, amit zajcsökkentő szerkezettel láttak el, így nem kell aggódni attól, hogy a tevékenység, a dobozok ragasztása túl nagy zajjal jár. Igen tartós és robusztus szerkezet, amit könnyű tölteni, így a ragasztószalag adagoló használata és a befűzés gyerekjáték.

Scotch® M920 ragasztószalag-hosszadagoló

A M920 ragasztószalag hosszadagoló 1,25 cm-től egészen 10 cm-ig egyenletes és automatikus adagolást biztosít.

3M™ AccuGlide™ II Alsó szalagfelhordó fej

A dobozzáró gépeknél használatos ragasztószalagfelhordó fej minimális erőt fejt ki, miközben tökéletesen zárja le a dobozt. A nyitott szalagpályának, illetve az alacsony profilú oldallemeznek köszönhetően a vágás menetét könnyíti és igen gyors is. A szalag feszességéről a fék gondoskodik, ami egyben azt is megakadályozza, hogy használat közben túlfeszítsék a szalagot.

Ragasztószalag adagoló használata

Ragasztási technikák

A dobozok esetén többféle ragasztási technika is alkalmazható. Vegyük sorra ezek közül a leggyakrabban alkalmazott megoldásokat:

  • L lezárás: Létezik az úgynevezett L lezárás, amit leginkább kisebb, könnyebb csomagok lezárására használnak, mivel csupán két ponton zárja a dobozt, és nem a nyílás teljes hosszában.
  • U lezárás: könnyebb és nehezebb dobozok lezárására is alkalmas, akár hosszú távon is. Az U lezárás, ami a kartondoboz nyílásán teljes hosszban végighúzódik és ráfordul a doboz oldalára.
  • U + L lezárás: az előző két változat vegyítése, amivel akár nehéz dobozokat is le lehet zárni hosszú távra is.
  • H lezárás: különösen viszontagságos körülmények esetén ajánlott a H zárás, aminek lényege, hogy üvegszálas szalaggal erősítik meg a dobozt.

Szakértelem és minőség jellemzi a Flanker termékeit, melyekkel 8 iparágat szolgálunk ki. Nézz körül a webkatalógusunkban!

  • Találatok: 1501

Korrózióvédelem: védelem a környezeti hatások ellen

A korrózió nagy ellenség, az egyes anyagokat ugyanis a környezeti hatások kikezdhetik, amelyből a későbbiekben közvetlen és közvetett problémák, károsodások származhatnak. Éppen ezért lényeges, hogy a korrózióvédelem kellő figyelmet kapjon. Ebben a blogbejegyzésben ezt a témát járjuk körül.

Mi az a korrózió?

A korrózió egy folyamat, egy olyan kémiai reakció, amely a környezet hatására indul be a fém felületeken és egyéb anyagokon. Ennek a folyamatnak közvetlen és közvetett hatásai lehetnek. Közvetlen következmény, hogy a korrózió következtében fellépő károsodás miatt az adott berendezés elemeit pótolni kell, amelynek anyagi vonzata van, közvetett pedig, hogy a berendezés szerelés miatti leállása a rendszer egészében véve vett működésében is fennakadást, kárt okozhat. Korrózióvédelem

A korrózió nedvesség hatására alakul ki, a vízcsepp alatt ugyanis kevesebb az oldott oxigén, a jelenlévő ionokból rozsda keletkezik, elindul a rozsdásodás. Így a korrodálódás olyan természeti jelenségek hatására is beindulhat, mint a pára vagy a csapadék.

A korrózió megjelenésének formái

A korróziós folyamat többféle formában is megjelenhet, ezeket mutatjuk be a következőkben. Nézzük, milyen korrózió típusok léteznek!

  • Egyenletes korrózió: ebben az esetben az anyagveszteség egyenletes, a háttérben pedig jellemzően kémiai korrózió vagy elektrolitos oldódás áll.
  • Bemaródásos korrózió: pontkorrózió, ami nem az egész felületen mutatkozik meg, hanem apró pontok formájában. Leggyakrabban párás környezetben jelenik meg, illetve a védő bevonatok hibáinál.
  • Szövetszerkezeti korrózió: a fémek nem homogén jellege miatt alakul ki a környezeti hatásai miatt.
  • Repedéses korrózió: akkor áll fenn ez a jelenség, ha a korróziós hatás mellett nagy húzófeszültség jelentkezik.
  • Berágódásos korrózió: ez a korrózió típus akkor jelentkezik, amikor súrlódó, koptató erő is hat a felületre. Tipikus előfordulási helyek: szegecskapcsolatoknál, csavarkapcsolatoknál, saruknál, csuklóknál.
  • Réteges korrózió: az eltérő szemcseméretű vagy összetételű fémfelületek határán jelentkezik. Gyakori a kevert vasból készült szerkezeteken.

A korrózióvédelem technológiái

A felületek megóvása többféle módon is történhet. Vegyük sorra ezeket!

Korrózióálló anyagok alkalmazása

A korrózióvédelem bevett módja, hogy olyan, kémiailag stabil anyagokat alkalmaznak, amelyek ellenállnak a korróziónak. Ilyenek például az alábbi anyagok:

  • nemesfémek: a környezeti hatásokat remekül tűrik a nemesfémek, így az arany, a platina és az irídium, az ezüst, a ródium és a ruténium viszont bizonyos anyagokra érzékenyen reagálhat. Mivel az áruk meglehetősen borsos, ezért leginkább bevonatként alkalmazzák őket.
  • titán: a titán ellenáll a korróziónak, ebből adódóan alkalmazzák szerkezeti anyagként, bevonóként és ötvözőanyagként is.
  • fémötvözetek: az ötvözés segítségével a különféle fémeket sokkal ellenállóbbá lehet varázsolni. Ilyen például a rozsdamentes acél, a saválló acél és a sárgaréz-réz ötvözet.
  • nemfémes anyagok: előszerettek alkalmazzák a porcelánt, a szilikongumit és a kvarcüveget is.

Szerkezet speciális kialakítása

A korrózió elleni védekezés már a fémszerkezet megtervezésekor elkezdődik, a legfontosabb korrózióvédelmi szempontokat ugyanis figyelembe kell venni. Lényeges, hogy minden elem hozzáférhető legyen, így a kötelező karbantartások könnyedén elvégezhetők.

Azok a szerkezetek, amelyek nem rendelkeznek sarkokkal vagy csak kevéssel sokkal kevésbé vannak kitéve a korrózió káros hatásainak. Célszerű ügyelni azokra a felületekre, amik betonhoz csatlakoznak, illetve a zárt szelvények légmentes lezárására is. Különösen ügyelni kell a korrózióvédelemre olyan esetekben, ahol az elemek túl vékonyak.

Védőbevonatok képzése

A bevonatok megtervezésénél két fő szempontot kell figyelembe venni: azt, hogy mit szeretnénk bevonni és milyenek a körülmények. Végig kell gondolni a szerkezet alkalmazásának körülményeit, az anyagot, a felület minőségét, a kötések módját, a tervezett élettartamot és azt is, hogy mennyi ideig kell a szerkezetnek helytállni. A bevonat tekintetében lényeges, hogy milyen funkciót tölt be, milyen eszközök állnak rendelkezésre a bevonat kialakításához és az sem mindegy, hogy a készítés pillanatában milyen klimatikus viszonyokra lehet számítani.

Korrózióvédelem

Az alábbi bevonatok, bevonatrendszerek alkalmazhatók a megelőzés céljából:

  • tűzi-mártó fémbevonás: tűzi horganyzás, amit leginkább könnyű acélszerkezeteknél használnak
  • festékbevonatok: ezek lehetnek alapozó rétegek és átvonó rétegek. Előbbi gondoskodik a korrózióvédelemről, utóbbi pedig a külső megjelenést adja.
  • kombinált bevonórendszerek: előnyük, hogy az oxidmentesítés folyamatát ki lehet hagyni, tény azonban, hogy az előző megoldásoknál drágábbak.

A bevonat kialakításának előfeltétele, hogy a felület száraz legyen és szennyeződésektől mentes. Szerencsés, ha a levegő hőmérséklete a harmatponttól 3 Celsius-fokkal eltér, a felhasznált eszközök pedig megfelelőek, szakszerűen tárolták őket.

A rétegeket többféle módon fel lehet vinni, például festés útján, hengerrel, ecsettel vagy szórással, ezekhez más-más, specializált anyagokat célszerű használni. Ügyelni kell a rétegek közötti száradási idő betartására, illetve célszerű eltérő színű rétegeket használni a visszakövethetőség érdekében.

A bevonatok a használattól függően igen sokfélék lehetnek. Vannak például szélturbina lapát védő bevonatok, de olyanok is, amik kifejezetten üzemanyagállók.

Katódos védelem

A katódos védelem lényege, hogy a fém-elektrolit rendszerben a fém szerkezetpotenciálját megváltoztatják negatív irányba, a korrózió sebessége így az egyenáramú polarizációval csökkenthető. Az oxidáló közegen keresztül hoz létre galvánáramot, aminek az elektron többlete a felületet a korrodáló anyaggal szemben közömbössé teszi.

A Flanker az ipar szereplőinek webáruháza, ahol a munkavédelmi felszerelésektől kezdve a ragasztóanyagokon át a csiszolástechnikai termékekig mindent megtalálnak a vásárlók. Kattints, és nézz körül a webkatalógusunkban!

  • Találatok: 1285

A szálerősített ragasztószalag

Egy jó minőségű ragasztószalag sok bosszúságtól mentheti meg az embert. Tény azonban, hogy nem minden ragasztó ugyanolyan minőségű, vannak köztük gyengébbek és erősebbek egyaránt. Attól függően kell kiválasztani a megfelelőt, hogy pontosan mire szeretnénk használni. A szálerősített ragasztószalag különösen stabil kötést biztosít. Nézzük, mit kell tudni róla!

Mitől függ a ragasztószalag erőssége?

A ragasztószalag stabilitása, a szakítószilárdság alapvetően attól függ, hogy milyen a ragasztóanyag és milyen a hordozó. A megfelelő párosítás esetében különösen erős kötés alakítható ki.

Szálerősített ragasztószalag

A hordozó anyag többféle lehet. A PVC kiválóan alkalmas a nagy és nehéz súlyú, vastag fallal rendelkező dobozok lezárására, míg a Polipropilén alapú ragasztókkal inkább a könnyebb, közepesen nehéz tárgyak száját érdemes lezárni. A hordozóanyag ezeken kívül lehet még papír és akár üvegszál is. A ragasztóanyagok tekintetében is több változat létezik. A kötőanyag lehet például akrilát, hot-melt, kaucsuk és solvent is.

A szálerősített ragasztószalag alkalmazási területei

A ragasztószalag biztosítja, hogy a kívánt felületek egymáshoz tapadjanak. Kiválóan alkalmas például arra, hogy papírdobozokat zárjon le, így a csomagok biztonságban érhetnek el a célállomásra. Nemcsak a csomagolás tekintetében játszik fontos szerepet a szálerősített ragasztószalag, hanem jó szolgálatot tehet rakomány rögzítés alkalmával is.

Bemutatjuk, a Flanker milyen szálerősített ragasztószalagokat kínál: 

3MTM Tartan 8953 szálerősített ragasztószalag

Ez a ragasztószalag kötegelés, palettázás esetén a legmegfelelőbb, mivel kifejezetten ellenálló, nem kopik, az anyaga nem öregszik és a nedvesség sem kezdi ki. Az erősítésről az üvegszálak gondoskodnak, ennek köszönhető, hogy a felragasztást követően a szállítás, tárolás során fellépő szélsőséges hőmérséklet esetén sem enged a tartásból.

Scotch® 8898 eltávolítható rögzítőszalag

E ragasztószalag előnye, hogy megannyi felület esetében hatékonyan alkalmazható, kifejezetten ajánlott azonban a háztartási gépek esetében. Legyen szó műanyagról vagy üvegről, a Scott rögzítőszalag erős tapadást tesz lehetővé, nem nyúlik, ami a polipropilén hordozónak és az öntapadó szintetikus ragasztónak köszönhető.

Scotch® 8915B erősített ragasztószalag

Nagy szilárdságú üvegszállal látták el a Scotch ragasztószalagját, ami ennek köszönhetően ideális a gyártási folyamat vagy éppen a szállítás során az alkatrészek összetartására. Ellenáll a nedvességnek, illetve a külső hatásoknak, nem kopik, nem sérül meg. Ha már nincs rá szükség, akkor egyszerűen eltávolítható és semmiféle nyomot nem hagy a felületen.

Scotch® 8959 kétirányú szálerősítésű ragasztószalag

Egy duplán megerősített ragasztó, ami kivételes tapadással bír. Ez a lezárószalag ellenáll a kopásnak, a nedvességnek, nem engedi, hogy a doboz középen, a záródás mentén szétnyíljon se hosszanti, se pedig keresztirányban.

Szálerősített ragasztószalag

A doboz lezárás a szálerősített ragasztószalag segítségével egyszerű és igen biztonságos. Nem kell aggódni, hogy a ragasztó elenged, elszakad, a technológiának köszönhetően ugyanis állja a különféle külső hatásokat.

A Flanker több mint 20 éve áll a nyomdaipar, a papíripar, a csomagolástechnika, a gépjárműipar, az elektronikai ipar rendelkezésére. Nézz körül a webkatalógusunkban és válogass kedvedre a minőségi termékek közül!

  • Találatok: 470

Zsugorcső használata: védelem a külső hatások ellen

A zsugorcső jellegzetessége, ahogy a neve is jelzi, hogy a hő hatására a cső átmérője lecsökken, vagyis zsugorodik. E tulajdonságának köszönhetően igen sokoldalúan alkalmazható, arról nem is beszélve, hogy a zsugorcső használata roppant egyszerű és gyors. Ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy mi is ez a zsugorcső és milyen esetekben tehet jó szolgálatot!

Mi az a zsugorcső

A zsugorcső tehát, köszönhetően annak, hogy melegítés hatására csökken az átmérője, felveszi az adott tárgy alakját, védőburkot képez és szigetel is. Lényeges, hogy kizárólag a cső átmérője zsugorodik, a hossza nem változik, így lehetséges, hogy rásimul a vezetékre, szinte bevonja azt. zsugorcső használata

1964-ben a Raychem Corporation találta fel, így már közel 60 éve alkalmazzák az elektromos vezeték szigetelésére és a kopásállóság növelésére, a szigetelés sérüléseinek javítására, vezetékek kötegben történő rögzítésére és érintkezők, illetve csatlakozók szigetelésére. Mivel színes változatokban is létezik, így kiválóan alkalmas arra, hogy segítségével jelöljünk meg valamit, például ezzel különböztessük meg a vezetékeket egymástól.

A zsugorcső minden esetben hőre lágyuló anyagból készül, ez lehet például PVC, fluoropolimer, (pl.: PTFE, Kynar, FEP), poliolefin, neoprén, viton, de akár szilikon elasztomer is. A gyártás során különféle adalékanyagokkal állítják be az anyag tulajdonságait. Ha például kültéri használatra készül, akkor UV stabilizátorral látják el, hogy az UV sugárzás ne okozzon károsodást.

A zsugorcsövek típusai

A zsugorcsöveket alapvetően a falvastagságuk és a merevségük szerit lehet csoportosítani. Ez alapján vannak vékonyfalú, rugalmas zsugorcsövek, vastagfalú, merev zsugorcsövek, illetve gyantás zsugorcsövek.

A rugalmas csövek anyaga a polietilén, nem olvadók és igen gyorsan képesek összezsugorodni, így kifejezetten hasznosak olyan helyzetekben, amikor lényeges, hogy a bevont anyag továbbra is rugalmas maradjon. A merev változatok nem olvadnak, nem repedeznek, roppant strapabírók, így akár kültéren is használhatók. A gyantás zsugorcső az aduász, a legerősebb változat, ami magas szinten képes megvédeni a bevont tárgyat a külső hatásoktól. Ennek lényege, hogy a zsugorcső belső falán egy plusz gyantaréteg van, ami megolvad a hő hatására és így tapad oda a felülethez.

Lényeges megjegyezni, hogy amiről írunk, az a melegzsugor esetén igaz, létezik azonban hidegzsugor is, ebben az esetben a cső átmérőjének csökkentéséhez nincs szükség hőre. Ez úgy működik, hogy a cső egy belső műanyag tartóspirál kihúzásával zsugorodik rá a vezetékre.

A Flanker kínálatában a zsugorcsövek széles választéka érhető el. Van például vékonyfalú zsugorcső, hidegzsugorcső, melegzsugorcső és vékonyfalú ragasztó nélküli zsugorcső is. A csöveket egyébként vegyes csomagban lehet általában kapni, vagyis különböző méretekből lehet egyszerre betárazni.

zsugorcső használata

Hogyan készül a zsugorcső?

Az alap anyaghoz adalékokat, például színezéket és stabilizátorokat adnak. Létrejön a kiindulási cső, amit az alap anyagból extrudálnak, majd elektronsugárzás által keresztkötést hoznak létre. A csövet felmelegítik a polimer kristályos olvadáspontja fölé és módosítják az átmérőjét. Ezt követően lehűtik. A lényeg tehát, hogy a térhálósítás következtében létrejön egyfajta „memória”, így amikor a zsugorcső használata közben a felhasználó felmelegíti az anyagot, akkor képes az eredeti extrudált méretre visszazsugorodni.

Anyagtól és adalékoktól függ, hogy milyen mértékben képes összezsugorodni egy zsugorcső, ez általában 1:2 és 1:4 arány körül mozog.

A zsugorcső használata

A megfelelő minőségű zsugorcső biztosíték arra, hogy a bevont elem ellenálljon a környezeti, kémiai, mechanikai és elektromos hatásoknak. Így például az időjárási hatások, például a víz sem okozhatnak problémát a vezetékek vagy éppen az optikai szál működésében.

A zsugorcső használata meglehetősen egyszerű szakemberek és laikusok számára egyaránt. A zsugorítás elvégzéséhez hő, vagyis meleg levegő szükséges, aminek forrása lehet például egy hőreflektor, egy melegítőszekrény, egy hőlégfúvó, de akár egy infrasugárzó is. Ha nincs kéznél ilyen, akkor egy öngyújtó is megfelelhet, bár tény, hogy ez nem éppen profi megoldás.

Kevés buktató van a zsugorcső használata során, amin azonban el lehet csúszni az a megfelelő méret kiválasztása. Átlagosan a zsugorcsövek 50%-ot képesek zsugorodni, ez azt jelenti, hogy ha túl nagy átmérőjűt választunk, akkor nem tud rásimulni a felületre.

Lényeges, hogy legalább 120 Celsius-fokra melegítsük fel a csövet, méghozzá úgy, hogy középről haladjunk a szélek felé, szépen, egyenletesen, így a cső végül bevonja a vezetéket. Ennyi az egész, és már kész is a vezeték szigetelése.

Ha anyag, akkor Flanker! Nézz körül webshopunkban és válogass a minőségi termékek közül!

  • Találatok: 1040

© All Rights Reserved – Flanker Plusz Kft. | Site by Meraki