A szorbens nem más, mint felitató anyag, amely segítségével a kifolyt, veszélyes anyagok eltüntethetők, így azok nem tudnak sem környezeti, sem pedig személyi kárt, sérülést okozni. Bejegyzésünkben összegyűjtöttük, hogy milyen típusok léteznek és melyiket mikor célszerű alkalmazni. Nézzük, hogyan lesz újra tiszta a munkaterület kiömlés, kifolyás után!

Mi az a szorbens?

Az ipari szorbens feladata, hogy felszívja a kiömlött folyadékokat, veszélyes anyagokat, ennek köszönhetően segít elkerülni a baleseteket, anyagi károkat. Általános jellemzője, hogy igen könnyű és rendkívül gyorsan képes magába szívni a folyadékot. Nézzük, milyen szorbens típusok léteznek!

A szorbensek típusai felitatóanyag szerint

Állag szempontjából két a nagy csoportja létezik a szorbenseknek: vannak a textil szorbensek és a granulátumok. A textil szorbensek fő alkotóeleme a poliproplién, mely rostok segítségével tud akár nagyobb mennyiségű folyadékot is megkötni. A felitató képességük igen gyors, ennek köszönhetően jól alkalmazhatók nagyobb térfogatú szennyeződés esetén is, sőt akár szivárgások megelőzésében is jó szolgálatot tehetnek.

A granulátumok jellemzően különféle ásványokból készülnek és a kisebb, illetve a közepes folyadékkiömlés esetén alkalmazhatók. Remek hatékonyságuk van pórusos és egyenetlen felületeken és olyan helyzetekben is, ahol a kiömléshez nehéz hozzáférni. A granulátumok előnye, hogy mindenféle folyékony anyag esetén használhatók, hátrányuk viszont, hogy miután felszívták a folyadékot, hatástalanítani kell őket. A textil szorbens esetén ez annyit tesz, hogy egyszerűen kidobjuk a megfelelő hulladékgyűjtőbe, a granulátumot azonban össze kell söpörni, fel kell porszívózni.

A szorbensek típusai anyag és felület szerint

A textil szorbensek estén további három típust határozhatunk meg az alapján, hogy milyen anyagot kell felszívnia. E szempont szerint létezik általános, vegyszerálló és olajszorbens is.

Az általános szorbens

Az általános szorbensek széleskörűen alkalmazhatók, lényeges azonban tisztában lenni azzal, hogy ha nagyon veszélyes anyaggal van dolgunk, akkor érdemes inkább másfajta szorbenst választani. Felitatható vele a víz, gyengébb savak és olajos folyadékok is, bár utóbbi esetben az eredmény nem biztos, hogy 100%-os lesz.

Az olajfelitató szorbens

Az olaj kiömlése esetén érdemes speciális, olaj szorbenst használni, ezek ugyanis  rendkívül nagy hatékonysággal itatják fel még a legkilátástalanabbnak tűnő olajkiömléseket is.

 A vegyszerálló szorbens

Kifejezetten a veszélyes, maró anyagok, mérgek felitatására szolgálnak a vegyszerálló szorbensek. Ezek segítségével nagy biztonsággal lehet eltávolítani az agresszívebb anyagokat is. Szem előtt kell azonban tartani, hogy veszélyes anyag kiömlése esetén előbb a semlegesítésről kell gondoskodni, aztán a feltakarításról.

A szorbensek betűjelzései

A szorbenseket különféle betűjelzésekkel látják el, ezek segítenek eligazodni, hogy milyen helyzetben melyik típus a jobb választás. Az M jelzés például arra utal, hogy a szorbens egyetlen felitató réteggel rendelkezik, a különféle mechanikus behatásokkal szemben azonban nem ellenálló. A CMC ezzel szemben már jóval strapabíróbb, a felitató réteget ugyanis két oldalról védőréteg borítja. Az SMS a szorbensek közül a legellenállóbb a sérülésekkel szemben, ennek azonban az az ára, hogy a felitatás gyorsasága valamivel kisebb.

Milyen kiszerelésben kaphatók a szorbensek?

A szorbensek többféle kiszerelésben is kaphatók, létezik például szőnyeg, párna, szorbens lap, vagyis felitató lap és úgynevezett olajszorbens hurka, vagyis kígyó is. A kígyók például kiváló szolgálatot tesznek akkor, ha hordókat kell körülvenni szorbenssel, de akkor is, ha a szennyeződés körülhatárolása szükséges. A párnák pedig akkor bizonyulnak a legjobb választásnak, ha a gépek alá kiömlő anyagokat kell eltávolítani.

Mi alapján válasszunk szorbenst?

A megfelelő szorbens kiválasztása a bőséges kínálatnak köszönhetően nem is olyan egyszerű. Első lépésként végig kell gondolni, hogy milyen folyadékok felitatására kell majd használni, nem mindegy az sem, hogy mennyire egyenetlen a terep és azt is érdemes tisztázni, hogy a nagyobb felszívóképesség és a gyorsaság a fontosabb vagy pedig a lépésállóság, ellenállóság.

A Flanker több mint 20 éve kínál termékeket a nyomda- és papíripar, a csomagolástechnika, a gépjárműipar és az elektronikai ipar szereplőinek. Kattints, és nézz körül a webáruházunkban!

A csiszolás általában a nem kedvelt tevékenységek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy meg lehetne úszni. Nagy kosszal járó tevékenység, amelynek célja a felületi egyenetlenségek eltávolítása. Nem mindegy azonban, hogy milyen anyaghoz mit használunk és ezt pontosan hogyan tesszük. Nézzük, mik a csiszolóanyagok tulajdonságai és mit kell tudni róluk!

A csiszolás fontosságáról

A csiszolás egy olyan forgácsoló folyamat, amely során a felületi egyenetlenség eltüntethető, ennek köszönhetően javul a felület minősége így az felhasználható lesz a legkülönbözőbb célokra. A csiszolást végezhetjük kézzel vagy csiszológép segítségével is, a lényeg azonban minden esetben maga a csiszoló anyag.

Csiszolásra minden ágazatban szükség lehet, különösen ott, ahol a fém, a fa és az üveg használata kiemelten fontos. A csiszoláshoz megfelelő szaktudás szükséges, hiszen nem mindegy, hogy milyen anyagot mivel és milyen módon próbálunk megcsiszolni. Ez azért is van így, mivel ma már, a technológia fejlődésének köszönhetően, a különféle anyagokhoz speciális csiszolólapokat, korongokat lehet vásárolni, így biztosítható, hogy a csiszolás minősége megfelelő legyen és az anyagban ne essen kár.

Nem elég azonban a megfelelő csiszolóanyagot megválasztani, ügyelni kell a csiszolási nyomásra, a forgácsolási sebességre, az előtolási sebességre is a megfelelő eredmény érdekében.

A csiszolóanyagok tulajdonságai felépítésük

A csiszolóanyagok tulajdonságai meghatározzák, hogy milyen esetekben használhatók. Felépítésük roppant egyszerű, általában van egy hordozóanyag, egy kötőanyag és a csiszolószemcsék. Vegyük sorra ezeket!

A hordozóanyag

A hordozóanyag feladata, hogy alapot adjon a szemcséknek, éppen ezért lényeges, hogy jól bírja a különféle mechanikai hatásokat, a húzást, a hajlítást, a folyamatosan ismétlődő és dinamikus mozgást. Jellemzően az alábbi anyagokat választják hordozóanyagnak:

• papír, amit a g/m2 alapján jelölhetnek A, B, C, D és E betűkkel,
• szövet, amit X, XF, YX, J és JF betűkkel jelölnek,
• vulkánfíber, ami a vastagság alapján lehet V8 és V6 jelölésű,
• fólia.

A papír hordozók népszerűségüket annak köszönhetik, hogy igen kedvező árfekvésűek, viszont nem annyira strapaírók, ezért leginkább sík csiszolásnál használják őket. A szövet alátétek erősebbek, mint a papír, ezért jól alkalmazhatók olyan folyamatoknál, mint a leválasztó csiszolás vagy a profilcsiszolás csiszolószalagok segítségével. A vulkánfíber, vagy fiber anyag alapja a pamut és a cellulózszálak. Ezt a típust csak és kizárólag fibertárcsák esetén alkalmazzák. Végül a fólia egy vékony poliészter réteg, amit a legcélszerűbb akkor használni, ha a finomcsiszolás tárcsákkal vagy szalagokkal történik.

A kötőanyag

A kötőanyag biztosítja, hogy minden csiszolószemcse hozzátapadjon a hordozóanyag felületéhez és ne váljon le onnan. Tehát kellő szilárdságot kell biztosítania, mégis engednie kell a szemcsék rugalmas mozgását. Erre a célra a leginkább alkalmas anyag a műgyanta, előfordul azonban az is, hogy állati bőrenyvet használnak kötőanyagként.

A csiszolószemcse

A csiszolószemcsék többféle anyagból készülhetnek, így például kiváló alapanyag lehet a korund, a cirkon-korund, a kerámia, a szilícium-karbid és a gyémánt is. A következőkben bemutatjuk, hogy melyik szemcsefajta milyen anyagok megmunkálására alkalmas:

• Ruby: ez egy természetes anyagból készült csiszolószemcse, aminek a keménységi fokozata a Mohs-skálán 7-7,5. Leginkább kézi csiszolásra és a faanyagok megmunkálására alkalmas.
• Smirgel: ez már egy keményebb (7,5-9), de ugyanúgy természetes eredetű szemcse, mint a Ruby. Színesfémek és nemesfémek csiszolásához használják.
• Cikron-korund: a cikron-korund egy szintetikus anyag, aminek a keménységi fokozata 9. Ásványok, CK-lapok (cementkötésű forgács lap), acél csiszolására használják.
• Barna-korund: szintén szintetikus anyag a barna-korund, aminek az előzőhöz hasonlóan a keménységi foka 9. Fémek csiszolására a legalkalmasabb.
• Félnemes korund: a korundok táborát erősítve egy szintetikus anyagról van szó, amit fa és fém csiszolására használnak.
• Fehér-korund: a fehér-korund keménységi foka 9,4, így fa, festék és lakk csiszolása során alkalmazzák.
• Szilícium-karbid: a 9,3-9,7 keménységi fokú szilícium-karbid széleskörűen használható, alkalmas üveg, kő és MDF csiszolására is.
• Gyémánt: a legerősebb keménységi fokozatú csiszolószemcse anyaga gyémánt, ami akár az üveg, a márvány és a kerámia csiszolására is alkalmas.

Az sem mindegy, hogy a szemcsék hogyan helyezkednek el a hordozófelületen, vagyis, hogy milyen a szemcse eloszlás. Nyitott szórás esetén a szemcsék ritkábban helyezkednek el, ennek köszönhetően a csiszolás során keletkezett por átmenetileg meg tud ülni a szemcsék között, ami azért előnyös, mert így a por nem marad a felületen. A zárt szórás esetén a szemcsék sűrűbben helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy több is van belőlük, így több a vágóél is. Míg a nyitott szórású csiszolóanyagok a puhább anyagok megmunkálásához, a zárt szórásúak a keményebbekhez ajánlottak.

A szemcse finomság jele a P. Minél nagyobb ez az érték, annál kisebb és finomabb a szemcse. A folyamat során tehát érdemes egy durvább szemcséjűvel előcsiszolni, majd jöhet egy köztes értékű, végül pedig a finiseléshez egy finom szemcséjű csiszolót alkalmazni.

A csiszolóeszköz kivitele a felhasználás függvényében változik. Van például csiszolószivacs, csiszolószalag, csiszolópapír, csiszolótekercs és a gépekhez használatos csiszolókorong is.

Az ablakfólia többek között az üvegfelületek dekorálását és védelmét szolgálja. Hatalmas előnye, hogy igen gyorsan, könnyen és egyszerűen fel lehet akár saját kezűleg is helyezni. Mai bejegyzésünkben megmutatjuk, hogy miként végezhető el az ablakfóliázás házilag!

Mire való az ablakfólia?

Az ablakfólia igen sok szerepet tölthet be, attól függően, hogy milyen típusú, színű fóliáról van szó. Vannak, akik dekorációs céllal helyeznek ilyen fóliát az ablak vagy az üveg felületére, vannak, akik azt szeretnék így elkerülni, hogy belássanak az üvegen keresztül a helyiségbe vagy az autóba, de vannak olyanok is, akik az árnyékolást igyekeznek segítségével megoldani.

A fólia tehát bármilyen üvegre felhelyezhető, legyen az a szoba ablaka, egy kirakat üvege, de akár egy térelválasztó falat is díszíthetünk ezzel a megoldással. Az ablakfóliák speciális fajtái azok, amelyeket kifejezetten autókhoz terveztek, ezekről itt olvashatsz bővebben!

Az ablakfólia jellemzője, hogy az UV sugárzás jó részét, akár 85%-át is kiszűri, ráadásul vannak olyan típusok is, amelyek árnyékolnak, így hozzájárulnak ahhoz, hogy az általuk határolt tér ne melegedjen fel. A fólia jellemzője, hogy strapabíró és hosszú élettartamú, így akár 10 évig is a felületen marad. Vízhatlan, így nem ázik fel, a felületet pedig egyszerűen lehet tisztítani. Lényeges, hogy a normál ablakfólia nem ugyanaz, mint a biztonsági fólia, előbbi egy esztétikai plusz, utóbbi védelmet is nyújt törés ellen.

Ablakfóliázás házilag

Az ablakfóliázás házilag könnyedén elvégezhető művelet, mindössze egy mérőszalagra, ollóra, egy simító eszközre és némi vízre lesz szükséged. Nézzük a folyamatot lépésről lépésre!

Nulladik lépés

Mielőtt a fóliához nyúlnánk az első és legfontosabb feladat a fóliázásra kerülő felület megtisztítása. Lényeges, hogy az ablak vagy üvegfelület mentes legyen mindenféle portól, szennyeződéstől, ne legyenek rajta zsíros ujjlenyomatok, ez ugyanis befolyásolja, hogy mennyire tapad majd a fólia.

Első lépés: előkészítés

Vágj le a fóliából egy hozzávetőlegesen akkora darabot, mint amekkorára szükség lesz. Nem kell pontos méretek alapján vágni, arra azonban ügyelj, hogy ne legyen kisebb. Ha ez megvan, akkor víz használatával nedvesítsd be az üveg felületét. A legegyszerűbben ezt egy permetezős flakon segítségével éred el.

Második lépés: felhelyezés

Ezt követően az öntapadós fólia védőrétegét távolítsd el, majd nyomd a fóliát az üvegfelülethez. A felhelyezés során óvatosan járj el, hogy a fólia ne csúszkáljon! Keresd meg a pozícióját és közben nedvesítsd meg a fólia másik felét is, így a simítás sokkal könnyebb lesz.

Harmadik lépés: simítás

Ha felhelyezésre került az öntapadós fólia, akkor következik a fixálás, vagyis a simítás, csakúgy, mint egy tapéta esetében. Ezt egy simító segítségével érdemes elvégezni, ami lehet egy ablaklehúzó vagy bármilyen más eszköz, ami alkalmas a fólia simításához. A lényeg, hogy segítségével minden levegőt, buborékot  és egyenetlenséget el kell tüntetni. Érdemes középről kifelé mozgatni a simítót, lassan, hogy biztosan minden levegőbuborék távozzon.

Negyedik lépés: formázás

Ha stabilan áll a fólia, akkor már majdnem végeztünk is. Amit még mindenképpen szükséges megtenni, az a feleslegek eltávolítása egy szike vagy tapétavágó segítségével. Ha szükség van rá, akkor használj vonalzót vagy sorvezetőt, hogy az egyenes tényleg egyenes legyen.

Ötödik lépés: tisztítás

Az ablakfóliázás házilag egy keretes folyamat, tehát tisztítással kezdtünk és azzal is fejezzük be. Ha felkerült az öntapadós ablakfólia és méretre van vágva, akkor nincs más hátra, mint megtisztítani a felületet.

Szerezz be minden az ablakfóliázáshoz a Flankertől! Nézz szét webáruházunkban!

Az egészség megőrzése az irodában is fontos. A megfelelő környezet kialakítása alapfeltétel: ma már egyre többen választják a különféle ergonomikus székeket, ügyelnek az ülőalkalmatosság és az asztal magasságára, arra, hogy megfelelő mennyiségű fény és levegő jusson a térbe. Kevés szó esik azonban arról, hogy a kezeinket miként óvhatjuk meg a nagy igénybevételtől, hogyan kímélhetjük őket a laptop előtt ülve, ezért ebben a blogposztban az egér csuklótámasz használatának fontosságáról írunk!

Az irodai asztal elrendezése

Alapvető, hogy az asztalon meg kell találni az irodai eszközök, az egér és a billentyűzet vagy akár a monitor megfelelő helyét. A legszerencsésebb, ha a laptop klaviatúrája olyan messze van, hogy a kar 90 fokos szöget zár be.

Nemcsak a hát és az agy fárad el a laptop mögött töltött hosszú órák alatt, hanem a kéz is, ami folyamatosan, merev helyzetben a billentyűzet és az egér fölött feszül, tettre készen, hogy végre hajtsa a feladatokat. Sokat segíthet és könnyíthet az izmok terhelésén, ha a kart a kartámaszon tartjuk és az is, ha egy egér csuklótámasz is helyet kap az asztalon.

Túl az irodán…

A csuklótámasz használata azonban egy teljesen más területen is nélkülözhetetlen. Korunkban ugyanis a kezek fentiekben bemutatott típusú igénybevétele sok esetben túlmutat az iroda keretein. Manapság, főleg a gyermekek és fiatal felnőttek körében népszerű szabadidős tevékenység a napi rendszerességű, akár több órán keresztül tartó, számítógépes játékok használata. Az úgynevezett „Gamer” termékek között bizony fontos szerepe van a csuklótámasznak is.  Az egér csuklótámasz főleg olyan játékok használatakor ajánlott, ahol többnyire monoton, nem heves egérmozgást igénylő feladatokat kell végrehajtani. Ilyen játékszituációkban nem csak egészségesebb környezetet teremthetünk a kéz ízületei számára, de nagyobb kényemet is biztosíthatunk kezeinknek.

Az egér csuklótámasz

A csuklótámasz segítségével elkerülhető tehát, hogy a kéz, a csukló túlzottan elfáradjon, esetleg a rossz vérkeringésből adódó zsibbadás, fájdalom jelentkezzen. A csuklótámasz általában valamilyen rugalmas anyagból készül, így képes a csuklóhoz alakulni, felvenni annak formáját, és elősegíteni, hogy a lehető legtermészetesebb állapotban tartsa az ember a csuklóját és kézfejét.

A csuklótámasz domború alakú, a töltőanyag pedig jellemzően szilikon, zselé, gél vagy valamilyen hab. Csatlakozhat a billentyűzethez, az egérpadhoz, de önmagában is állhat, különféle mintákkal, átlátszó színben és bőr borítással is kapható.

Csuklótámasszal a betegségek ellen

Mivel a csukló izmai egy munkanap alatt akár 8-10 órát is dolgozhatnak, így meglehetősen nagy igénybevételnek vannak kitéve. Ha a helyzet hosszú távon fennáll, könnyen alakulhat ki ínhüvelygyulladás, ganglion vagy akár kéztőalagút szindróma is.

A csuklótámasz azáltal, hogy alátámasztja a csuklót, segít abban, hogy a kéz ne terhelődjön túl és ne alakuljanak ki a fent említett betegségek. A számítógép ma már a legtöbb iroda és otthon életében nélkülözhetetlen, használatát nem lehet csökkenteni és kizárni, azonban ezekkel az apróságokkal, mint amilyen a csuklótámasz is hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.

A Flanker a csukótámaszokon kívül egyéb otthoni és irodai munkaállomásokon használt kiegészítő eszközök széles választékával várja vásárlóit. Ilyenek például a betekintésvédelmi fóliák, adatvédelmi szűrők, notebook/laptop állványok, vagy precíziós egéralátétek.