Vannak bizonyos speciális esetek, amikor a járművet nemcsak célszerű, hanem kötelező ellátni fényvisszavető anyaggal, vagyis a fényvisszaverő fólia valamilyen formájával. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttük, hogy mikor szükséges a fényvisszaverő fólia használata.

Mi az a fényvisszaverő fólia?

A fényvisszavető fólia egy speciális autó dekoráció, ami az ablakok, a karosszériára felület díszítőeleme. Az esztétikai funkció azonban egy ilyen matrica esetén nem elsődleges, sokkal fontosabb az a funkciója, hogy az autóra ragasztva a láthatóság növekszik.

Ez a típusú autódekoráció foszforeszkáló, fluoerszkáló, fényvisszavető, tükröződő, ennek köszönhetően a jármű sötétben is jól látható, észrevehető. A legtöbbször a klasszikus fehér-piros jelzést helyezik fel, de feliratot, telefonszámot, egyéb hasznos információkat is meg lehet így jeleníteni. A lényeg tehát a láthatóság növelése és a biztonság.

A fényvisszaverő fóliák esetén az alapszín többféle is lehet, van fehér, sárga, piros, kék és piros sávozott is. Az öntapadós változatokat roppant egyszerűen fel lehet helyezni az autókra, nem kell velük bajlódni, csupán néhány mozdulat és máris látható sötétben is a jármű. Így a biztonság növelhető még rossz látási viszonyok esetén is.

Milyen járművek esetén jó választás a fényvisszaverő fólia?

Alapvetően elmondható, hogy a közszolgálatot végző autókra hívják fel a figyelmet ezzel a módszerrel, így például rendőrautókra, mentőkre kerül ilyen fóliázás. A másik nagy csoportot azok a járművek képezik, amiket megfelelő körültekintéssel kell megközelíteni, mint például egy utánfutót, vagy pedig túl méretes, mint például egy lakóautó. Vegyük sorra, mely járművek esetén érdemes felhelyezni fényvisszaverő fóliát!

Mentőautó

A mentőautókra, vérszállító autókra kötelező elhelyezni fényvisszaverő anyagokat, hogy sötétben is láthatóak legyenek és a közlekedésben résztvevő többi autós messziről kiszúrja és szabad utat biztosítson.

Rendőrautó

A közbiztonságért felelős rendőri szervek legfontosabb eszköze maga a rendőrautó, amin jellemzően a kék, sárga és a piros színek jelennek meg, illetve szabvány feliratok. Az autón elhelyezett speciális fóliázás felhívja a figyelmet a járműre.

Tűzoltóautó

A tűzoltóautók, akárcsak a mentők és a rendőrautók a közlekedésben elsőbbséget élveznek, amennyiben használják a megkülönböztető jelzésüket. Ahhoz, hogy éjszaka vagy eső, köd, havazás idején is időben észlelni lehessen őket, amikor nagy sebességgel közelednek hangjelzést adnak ki, illetve fényvisszaverő fóliával látják el az autók elejét, hátulját, oldalait. A tűzoltóautók esetén általában fehér és sárga fóliákat használnak.

Utánfutó

Az utánfutó közlekedés szempontjából kritikus, ezért kell felhívni rá a többi autós figyelmét. Érdemes a jármű méreteit a fényvisszaverő fóliával kijelölni, vagyis az oldalaira és a hátuljára felhelyezni ilyen matricát. Ez egyébként megfelel annak a KRESZ által megfogalmazott elvnek, hogy a túl méretes járműveket érdemes megjelölni. Ez alapján szerencsés lehet ilyen fényvisszavető csíkokat ragasztani a lakóautókra, lakókocsikra, lakóbuszokra is, amik méretüknél fogva érdemlik ki a megkülönböztetést.

Veszélyes anyag szállítására szolgáló autó

A megfelelő jelzések láthatóvá tétele különösen fontos a veszélyes anyagokat szállító járműveket. Egy baleset esetén létfontosságú lehet, hogy minden helyzetben, még éjszaka is világosan és tisztán látható legyen, ha az autó veszélyes anyagot szállít. Ezzel igen veszélyes helyzeteket lehet elkerülni.

Járőrszolgálat

A rendőrök mellett a járőrszolgálatok gépjárműveit is érdemes ilyen dekorfóliával ellátni. A cég brandingje határozza meg ezeknél az autóknál a designt és a színeket, a lényeg, hogy kevésbé jó látási viszonyok mellett is észrevehetők legyenek.

A fényvisszaverő anyagok alkalmazása a biztonság szempontjából igen lényeges. Nemcsak a megkülönböztetett autóban ülők biztonságáról van itt szó, hanem a közlekedésben résztvevő többi autóséról is. A Flanker számos megoldást kínál a fényvisszaverés kérdésének megoldására. Kattints, és nézd meg, milyen termékeket árulunk a webshopban!

A tépőzár ma már nélkülözhetetlen a mindennapok során. Praktikus és könnyű használatának köszönhetően hamar nagy népszerűségre tett szert. Típustól függően alkalmazása igen változatos lehet: a textilek rögzítésétől kezdve az ipari alkalmazásig, számos területen használják, mint rögzítő elemet. Az öntapadó tépőzár egy speciális kivitel. Nézzük, mit kell tudni róla!

A tépőzár feltalálása

Georges de Mestralt, a tépőzár feltalálóját a természet, egészen pontosan a bogáncs ihlette meg. 1941-ben egy vadászat után a nadrágjába és kutyája szőrébe akadt bogáncsokat szedegette ki. Megfigyelte, hogy miként képesek ilyen erősen megtapadni ezek a növények, hogyan tudnak a megannyi horog segítségével kapaszkodni a szövethez. Ezt a mechanizmust vette alapul, amikor megalkotta az első tépőzárat. Az ötlet tökéletesítését követően végül 1951-ben szabadalmaztatta találmányát, ami a Velcron nevet kapta. Az elmúlt 70 évben a tépőzár működési elve nem változott, a technológia, a felhasznált anyagok és a felhasználási területek köre azonban jelentősen bővült.

Hol érdemes tépőzárat használni?

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen esetekben lehet a tépőzár a legjobb választás. Alapvetően akkor javasolt, amikor fontos, hogy két elemet szilárdan rögzítsünk egymáshoz, de az is elvárás, hogy igény esetén ez a rögzítés egy mozdulattal eltávolítható legyen. Tipikusan ilyenek lehetnek a különféle panelek, reklámeszközök, információs táblák, a műszerfal egyes elemei és még folytathatnánk a sort.

Fontos kiemelni, hogy a tépőzárak igen strapabírók, jól állják az időjárás próbáit, ezért kültérre is kiválóan alkalmasak.

Milyen típusú tépőzárak léteznek?

A tépőzárakat többféle módon is csoportosíthatjuk. Alapvető megkülönböztetés, hogy miként lehet rögzíteni a zár két felét a felülethez. Vannak az úgynevezett varrható tépőzárak, amelyek egy tű és egy cérna segítségével könnyedén rögzíthetők. Ezeket leginkább textilek esetén szokták használni.

A másik nagy csoport az öntapadó tépőzárak csoportja. Ezek esetén a két csík hátoldala öntapadó, mivel ragasztó anyaggal vonják be, ezzel lehet őket a felülethez kapcsolni. Leginkább akkor alkalmazzák, ha az aljzat nem varrható felület, például fa vagy műanyag.

Mi az az öntapadó tépőzár?

Az öntapadó tépőzár a sima tépőzártól annyiban tér el, hogy egy erős ragasztószalag segítségével a tépőzár felhelyezése egyszerűbb, nincs szükség a hurokcsík és a másik oldal varrására. Olyan bontható és zárható, nagy szilárdságú rögzítési módot tesznek lehetővé, amelynek segítségével kiválóan alkalmasak ipari felhasználás esetén is.

A 3M™ Dual Lock™ ipari tépőzárak például annak köszönhetően, hogy gombaformájú tüskékkel kapaszkodik egymásba a tépőzár két fele, tizenkétszer erősebb tapadást biztosít, mint a klasszikus hurok-kampó rögzítés. Egy korábbi bejegyzésünkben részletesen mutattuk be ezt a technológiát.

Az öntapadó tépőzár előnyei

Az öntapadós tépőzárak számos előnnyel bírnak egyéb rögzítési módokhoz képest. Vegyük sorra ezeket!

Fúrás nélküli tapadás

A tépőzárak a mechanikus rögzítő elemekkel veszik fel a versenyt. Hatalmas előnyük, hogy nincs szükség fúrásra, a felület roncsolására. Jellegéből adódóan ugyanis a tépőzár egyetlen csavar nélkül képes összetapasztani a felületeket. Hasonlóan, akkor is jó szolgálatot tehet, ha a klasszikus tépőzárat nem lehet varrni.

Egyszerű felhelyezés

Az öntapadós tépőzárak felhelyezése gyerekjáték. Nincs szükség szerszámokra, sem pedig méricskélésre, mindössze az öntapadó tépőzár hátulján lévő védőfóliát kell eltávolítanunk és már fel is helyezhető a felületre.

Megoldás, minden igényre

Nem mindegy, hogy milyen felületeket szeretnénk összetapasztani, mekkora tapadásra van szükség. Éppen ezért, az öntapadó tépőzáraknak számos típusa létezik. Vannak például olyanok, amik átlátszók, vannak, amelyek hátlapja gumi alapú ragasztót tartalmaz és olyanok is, amelyek esetén a profilmagasság alacsony.

Diszkrét kivitel

Az öntapadós tépőzárak segítségével feltűnés nélkül lehet egymáshoz rögzíteni felületeket. Egészen addig, amíg szét nem szedik őket, a rögzítés nyoma nem látható. Arról nem is beszélve, hogy ha a tépőzár átlátszó, akkor az alatta lévő felület színe is látszik, ezáltal a tépőzár pedig kevésbé feltűnő.

Az öntapadós ipari tépőzárak erős tapadást biztosítanak, így kiválóan alkalmasak különféle felületek összetapasztásához, különösen akkor, ha fontos, hogy ez a tapadás gyorsan és egyszerűen szétszedhető, de mégis stabil legyen.

Tekintsd meg a Flanker kínálatát fenti írásunk kapcsán!

Az építőipar fejlődése a technológiákban, az építőanyagokban is nyomon követhető. A szigetelés, a vízzárás ma már olyan könnyen használható és jó minőségű anyagok segítségével is elvégezhető, mint amilyen az öntapadós tömítőszalag. Vegyük sorra, mit kell tudni róla!

Mire való az öntapadós tömítőszalag?

A tömítőszalag segítségével orvosolni lehet számos problémát, például el lehet fedni a repedéseket, gondoskodik a tömítésről, vízzáró réteget alkot a konyha, a fürdőszoba és az egyéb hidegburkolatos helyiségek szükséges részein, így megoldja a szigetelés kérdését. Ez egy kompozit anyag, ami hálószerkezetének köszönhetően erős tapadást biztosít.

Köszönhetően annak, hogy vízálló, a szivárgás elejét veszi, így remekül helytáll a vizes helyiségekben. Alkalmazható fürdőkádhoz, zuhanyzóhoz, mosdókagylóhoz egyaránt. Ez különösen fontos, hiszen a vizes helyiségekben a felület alá/közé beszivárgó víz az idő múlásával jelentős állagromlást idézhet elő. Ez egyfelől esztétikai kérdés, hiszen így foltok jelennek majd meg az átázott felületen, elszíneződik és köszönőviszonyban sem lesz régi küllemével, másfelől viszont a nedves közeg baktériumok és kórokozók melegágya lehet. A lezárás az ilyen rések, illeszkedések, varratok esetén tehát elengedhetetlen.

A víz tehát ebben az értelemben ellenség, ami komoly problémát okozhat a lakóépületekben és az ipari létesítményekben is. A terület fontosságát igazolja, hogy a különféle gyártócégek időről időre jelennek meg hatékonyabb termékekkel. Míg korábban az ilyen jellegű problémák orvosolására olyan megoldásokat alkalmaztak, mint a cementkötés és a különféle fémlemezek, addig ma már ez megoldható egy könnyen használható öntapadós tömítőszalaggal.

Alapvetően két típusa létezik: az egyoldalú és a kétoldalú. Utóbbit akkor alkalmazzák, amikor két felületet szeretnének egymáshoz tapasztani. Egy másik csoportosítás a felhasználás szerint különbözteti meg a típusokat, ennek megfelelően léteznek kifejezetten ajtó és ablak szigetelésére való és univerzális tömítőszalagok.

A tömítőszalagokat nemcsak az építőiparban használják, hanem a járműiparban például hajók javításához, az autók ülésfülkéjének tömítéséhez. Alkalmazzák még csővezetékek szigetelésére és a háztartásokban is különféle javítások esetén. 

Hogyan lehet tisztítani?

Az öntapadós tömítőszalag tisztítása roppant egyszerű, mindössze egy nedves törlőkendőre vagy egy rongyra és némi vízre van szükség és egy mozdulattal újjá varázsolható a szalag felülete.

Így kell használni!

Az önapadó szalagok alkalmazáskor csupán néhány lépést kell elvégezni. Először le kell mérni azt a szakaszt, ahol a tömítőszalagot alkalmazni szeretnénk. Érdemes odafigyelni, hogy a mérés pontos legyen, így garantálható, hogy a végeredmény esztétikus legyen. Ezt követően a mért hosszt le kell vágni.

Mielőtt felhelyeznénk a szalagot, alaposan tisztítsuk meg a felületet és töröljük cseppmentesre, szárazra. Ha ez megtörtént, akkor jöhet a felhelyezés. Távolítsuk el a szalagon lévő védőfóliát, majd hajtsuk be tömítőanyagot a jelölés mentén és nyomjuk oda a felületre.

Miért jó választás az öntapadó tömítőszalag?

Az öntapadós tömítőszalag a többi tömítéshez képest számos előnnyel bír, ezeknek köszönhetően igen változatos helyzetekben bizonyulhat a legjobb választásnak. Nézzük, melyek a legjelentősebb előnyei!

Számos felületre jól ragad

A tömítésre váró hézag bármilyen anyagú felületen keletkezhet. Az idő, a nem megfelelő anyaghasználat, a külső hatások következtében repedés keletkezik, aminek pótlására ez egy remek megoldás. Akkor is érdemes az öntapadó tömítőhöz nyúlni, ha a felületek találkozását, az átmenetet szeretnénk vízállóvá, strapabíróvá tenni. Tipikusan ilyen lehet a mosogató és az azt körbefogó konyhapult vízzárása. Ezek a tömítőszalagok remekül tapadnak a fémhez, a fához és a műanyaghoz egyaránt.

Egyszerű felragasztani

Különféle tömítőanyagokkal lehet orvosolni a vízzárás problémáját, ezek közül a legtöbb azonban macerás, szakértelmet igényel, költséges és elrontani is könnyű. Ezzel ellentétben a rugalmas, öntapadó tömítőszalag felhelyezése, ahogy fent is bemutattuk, gyerekjáték. Az öntapadó kialakításnak köszönhetően a tömítés elkészítésének ideje igen jelentősen csökkenthető.

Univerzális

A tömítőszalagoknak számos típusa létezik, így biztosan mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelőt. Van például olyan változat, amit kifejezetten kültérre fejlesztettek ki, így jól bírja a közvetlen napfényt, a szélsőséges időjárási viszonyokat és a magas páratartalmat is. Létezik rugalmas tömítő is, amit az illeszkedések és nyílások tömítésére terveztek. Ez általában transzparens és keskenyebb és szélesebb változatban is kapható.

A szigetelés, a vízzárás egy igen fontos lépés, amit nem érdemes megspórolni. Ha ugyanis nem történik meg, akkor komoly anyagi károkra lehet számítani. Sokkal egyszerűbb megelőzni a bajt, mint orvosolni. Mindössze az öntapadós tömítőszalagokat kell használni és elejét lehet venni a különféle ázásokból adódó rongálódásnak.

A Flanker számos, az építőiparban használatos terméket kínál, köztük öntapadó tömítőszalagokat is. Böngészd a webshopunkat és tedd le a voksod a minőségi alapanyagok, eszközök mellett!

A sarokcsiszoló, vagy más néven flex egy igazi mindenes a műhelyben. Rengeteg kiegészítővel felszerelhető, ennek köszönhetően számos feladat elvégzésénél jó szolgálatot tehet, így például bevethető, csiszolás, vágás vagy polírozás esetén. Csiszolókorong flexhez számos változatban létezik, nézzük, melyiket mikor kell alkalmazni!

Mi alapján válassz sarokcsiszolót?

Volt egy idő Magyarországon, amikor a csaknem az összes sarokcsiszolót a német Flex gyártotta, ennek köszönhető, hogy itthon a köznapi nyelvben ezt a fajta csiszolót leginkább flexként emlegetik. A sarokcsiszoló, bár a neve arra utal, de nem alkalmas sarkok csiszolására. Az egyenes-csiszolók ellentéteként kapta ezt a nevet. Míg ugyanis az egyenes-csiszoló esetén a motor és a korong egy síkon van, addig a sarokcsiszoló esetén derékszögben. Ma már többféle változata is létezik, így nem árt tájékozódni a vásárlás előtt.

Alapvetően elmondható, hogy minél magasabb az eszköz fordulatszáma, annál erősebb. Ez az erő sokszor elengedhetetlen, olykor azonban, például a polírozás során túl sok. Ha gyakran találkozunk ilyen esetekkel, akkor érdemes inkább olyan csiszoló mellett dönteni, amelyen a fordulatszám szabályozható. Ezek ugyan valamivel drágábbak, ha azonban a nagy fordulat következtében a gép vagy az alapanyag megsérülhet, akkor nincs nagyon más választás.

A csiszológépek 150 mm tárcsaátmérő alatt egykezesek, az ennél nagyobb tárcsaátmérő fölött pedig kétkezesek. Ez összefügg azzal, hogy utóbbiak teljesítménye meglehetősen magas, így két kéz kell a biztonságos tartásukhoz.

Léteznek vezetékes és akkumulátoros csiszolók is. Értelemszerűen az akkumulátoros változatok sokkal nagyobb szabadságot engednek, könnyebb és kényelmesebb velük mozogni. Számolni kell azonban azzal, hogy a gyakori használat következtében az akkumulátorok idővel veszítenek kapacitásukból, így egyre rövidebb és rövidebb ideig bírják majd.

A flexek esetén a biztonságra különösen ügyelni kell. Éppen ezért, érdemes olyan modellt választani, amiben van lágyindítás. Ennek lényege, hogy ha bekapcsoljuk az eszközt, akkor az csak fokozatosan veszi fel a fordulatszámot, így sokkal biztonságosabb és az áramterhelés szempontjából is előnyösebb. Egyes típusokban túlterhelés-érzékelő is megtalálható, így ha a gép túlterhelődik, túlmelegedik, akkor automatikusan kikapcsol és csak akkor indítható el újra, ha lehűlt.

A típusok tekintetében végül arról kell ejteni néhány szót, hogy vannak kifejezetten barkács célú csiszolók és profi gépek is. Ezek árban és teljesítményben is eltérnek egymástól, nem mindegy ugyanis, hogy félévente egyszer kerül elő a sarokcsiszoló vagy naponta többször is kézbe kell fogni.

Csiszolókorong flexhez

A sarokcsiszoló korongot a készülékhez erősítve lehet tehát nekikezdeni a tervezett munkálatoknak. Csiszolókorong flexhez többféle változatban is létezik, a korongfajták attól függően változnak, hogy fa, fém, műanyag, kerámia, vas, térkő vagy beton megmunkálásához vagy éppen a polírozás folyamatához szeretnénk használni.

A csiszolóhoz járó alap tartozék a vágótárcsa és a csiszolótárcsa. Ezek átmérője és anyaga a megmunkálni kívánt anyag szerint változik, a vastagságuk azonban eltérhet ezen belül is. Míg a vágótárcsa 2,5-3 mm, addig a csiszolótárcsa 4-6 mm vastagságú. Általában színekkel jelölik, hogy melyik tárcsa mire való: a kék fém vágásra, a piros fém csiszolására, a zöld kő csiszolás esetén használható. Amennyiben műanyag tárcsával csiszolunk, érdemes különböző szemcseméretben beszerezhető csiszolóvásznakat, fíber lapokat is használni, amiket gumitárcsa kiegészítésével vagy pedig tépőzárral lehet rögzíteni. Ez a csiszolóvásznas korong, amely felhasználását szintén színek segítségével adták meg: a vörös alkalmas a fém és a fa, a szürke pedig a kő csiszolására.

Ma már léteznek úgynevezett gyémántszemcsés tárcsák is, amelyek új szintre emelik a vágás folyamatát, hiszen igen nagy teljesítményűek, kapacitás tekintetében remekül állják a sarat, és képesek akár a kő építőanyagok feldarabolására is.

A tárcsákon egyébként egy szám és olykor figyelmeztető feliratok is vannak. Ezekből meg lehet tudni, hogy mekkora a tárcsa külső átmérője, a vastagsága, a középfurat átmérője és a fordulatszám.

A flex használata

A flex használata nem ördöngösség, de van néhány alapszabály, amit mindenképpen érdemes betartani. Fontos például, hogy a gépezeten található védőburkot ne szedjük le, ezt ugyanis biztonsági célból szerelték rá: védi a felhasználót a vágás és egyéb veszélyes munkálatok esetén. Lényeges az is, hogy a sarokcsiszolót két kézzel fogjuk, az alapanyagot/munkadarabot pedig egy satu segítségével rögzítsük és ha gépünk fűrész funkciót tölt be, akkor mindenképp használjuk védőszemüveget is.

A csiszológép használatát sokan ott rontják el, különösen az eszköz fűrész funkciójának használata, vagyis a vágás esetén, hogy minden erejüket beleadva igyekeznek úrrá lenni az anyagon. Ez azonban nem a legjobb megoldás, hiszen így az alapanyag károsodhat, a korong pedig megsérülhet. Érdemes inkább hagyni, hogy a gép a saját súlyánál fogva tegye a dolgát és nem erőltetni semmit.

Kiegészítők sarokcsiszolóhoz

A sarokcsiszolókhoz ma már többféle kiegészítőt is lehet vásárolni. A csiszolókorong eltávolítását követően így könnyedén rögzíthető az új adapter. Létezik olyan kiegészítő, aminek köszönhetően a csiszoló körvágóvá, lyukfúróvá alakítható át, de akár kézifűrész is varázsolható belőle.