A csiszolás általában a nem kedvelt tevékenységek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy meg lehetne úszni. Nagy kosszal járó tevékenység, amelynek célja a felületi egyenetlenségek eltávolítása. Nem mindegy azonban, hogy milyen anyaghoz mit használunk és ezt pontosan hogyan tesszük. Nézzük, mik a csiszolóanyagok tulajdonságai és mit kell tudni róluk!

A csiszolás fontosságáról

A csiszolás egy olyan forgácsoló folyamat, amely során a felületi egyenetlenség eltüntethető, ennek köszönhetően javul a felület minősége így az felhasználható lesz a legkülönbözőbb célokra. A csiszolást végezhetjük kézzel vagy csiszológép segítségével is, a lényeg azonban minden esetben maga a csiszoló anyag.

Csiszolásra minden ágazatban szükség lehet, különösen ott, ahol a fém, a fa és az üveg használata kiemelten fontos. A csiszoláshoz megfelelő szaktudás szükséges, hiszen nem mindegy, hogy milyen anyagot mivel és milyen módon próbálunk megcsiszolni. Ez azért is van így, mivel ma már, a technológia fejlődésének köszönhetően, a különféle anyagokhoz speciális csiszolólapokat, korongokat lehet vásárolni, így biztosítható, hogy a csiszolás minősége megfelelő legyen és az anyagban ne essen kár.

Nem elég azonban a megfelelő csiszolóanyagot megválasztani, ügyelni kell a csiszolási nyomásra, a forgácsolási sebességre, az előtolási sebességre is a megfelelő eredmény érdekében.

A csiszolóanyagok tulajdonságai felépítésük

A csiszolóanyagok tulajdonságai meghatározzák, hogy milyen esetekben használhatók. Felépítésük roppant egyszerű, általában van egy hordozóanyag, egy kötőanyag és a csiszolószemcsék. Vegyük sorra ezeket!

A hordozóanyag

A hordozóanyag feladata, hogy alapot adjon a szemcséknek, éppen ezért lényeges, hogy jól bírja a különféle mechanikai hatásokat, a húzást, a hajlítást, a folyamatosan ismétlődő és dinamikus mozgást. Jellemzően az alábbi anyagokat választják hordozóanyagnak:

• papír, amit a g/m2 alapján jelölhetnek A, B, C, D és E betűkkel,
• szövet, amit X, XF, YX, J és JF betűkkel jelölnek,
• vulkánfíber, ami a vastagság alapján lehet V8 és V6 jelölésű,
• fólia.

A papír hordozók népszerűségüket annak köszönhetik, hogy igen kedvező árfekvésűek, viszont nem annyira strapaírók, ezért leginkább sík csiszolásnál használják őket. A szövet alátétek erősebbek, mint a papír, ezért jól alkalmazhatók olyan folyamatoknál, mint a leválasztó csiszolás vagy a profilcsiszolás csiszolószalagok segítségével. A vulkánfíber, vagy fiber anyag alapja a pamut és a cellulózszálak. Ezt a típust csak és kizárólag fibertárcsák esetén alkalmazzák. Végül a fólia egy vékony poliészter réteg, amit a legcélszerűbb akkor használni, ha a finomcsiszolás tárcsákkal vagy szalagokkal történik.

A kötőanyag

A kötőanyag biztosítja, hogy minden csiszolószemcse hozzátapadjon a hordozóanyag felületéhez és ne váljon le onnan. Tehát kellő szilárdságot kell biztosítania, mégis engednie kell a szemcsék rugalmas mozgását. Erre a célra a leginkább alkalmas anyag a műgyanta, előfordul azonban az is, hogy állati bőrenyvet használnak kötőanyagként.

A csiszolószemcse

A csiszolószemcsék többféle anyagból készülhetnek, így például kiváló alapanyag lehet a korund, a cirkon-korund, a kerámia, a szilícium-karbid és a gyémánt is. A következőkben bemutatjuk, hogy melyik szemcsefajta milyen anyagok megmunkálására alkalmas:

• Ruby: ez egy természetes anyagból készült csiszolószemcse, aminek a keménységi fokozata a Mohs-skálán 7-7,5. Leginkább kézi csiszolásra és a faanyagok megmunkálására alkalmas.
• Smirgel: ez már egy keményebb (7,5-9), de ugyanúgy természetes eredetű szemcse, mint a Ruby. Színesfémek és nemesfémek csiszolásához használják.
• Cikron-korund: a cikron-korund egy szintetikus anyag, aminek a keménységi fokozata 9. Ásványok, CK-lapok (cementkötésű forgács lap), acél csiszolására használják.
• Barna-korund: szintén szintetikus anyag a barna-korund, aminek az előzőhöz hasonlóan a keménységi foka 9. Fémek csiszolására a legalkalmasabb.
• Félnemes korund: a korundok táborát erősítve egy szintetikus anyagról van szó, amit fa és fém csiszolására használnak.
• Fehér-korund: a fehér-korund keménységi foka 9,4, így fa, festék és lakk csiszolása során alkalmazzák.
• Szilícium-karbid: a 9,3-9,7 keménységi fokú szilícium-karbid széleskörűen használható, alkalmas üveg, kő és MDF csiszolására is.
• Gyémánt: a legerősebb keménységi fokozatú csiszolószemcse anyaga gyémánt, ami akár az üveg, a márvány és a kerámia csiszolására is alkalmas.

Az sem mindegy, hogy a szemcsék hogyan helyezkednek el a hordozófelületen, vagyis, hogy milyen a szemcse eloszlás. Nyitott szórás esetén a szemcsék ritkábban helyezkednek el, ennek köszönhetően a csiszolás során keletkezett por átmenetileg meg tud ülni a szemcsék között, ami azért előnyös, mert így a por nem marad a felületen. A zárt szórás esetén a szemcsék sűrűbben helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy több is van belőlük, így több a vágóél is. Míg a nyitott szórású csiszolóanyagok a puhább anyagok megmunkálásához, a zárt szórásúak a keményebbekhez ajánlottak.

A szemcse finomság jele a P. Minél nagyobb ez az érték, annál kisebb és finomabb a szemcse. A folyamat során tehát érdemes egy durvább szemcséjűvel előcsiszolni, majd jöhet egy köztes értékű, végül pedig a finiseléshez egy finom szemcséjű csiszolót alkalmazni.

A csiszolóeszköz kivitele a felhasználás függvényében változik. Van például csiszolószivacs, csiszolószalag, csiszolópapír, csiszolótekercs és a gépekhez használatos csiszolókorong is.

Az epoxi és a gyanta egyaránt az iparban használatos kötőanyagok, de gyakran alkalmazzák őket háztartási és kreatív célokra is. Roppant jó kötési tulajdonságokkal bírnak, ellenállnak a hőmérséklet próbájának, a fizikai behatásoknak és a kémiai anyagoknak is. Mindkettő úgynevezett műanyagragasztó, de mégis mi az az epoxi ragasztó és mi a gyanta?

Mi az epoxi gyanta?

A gyanta egy erős kötőanyag, amit folyadék és por formájában is megvásárolhatunk. Jellemzője, hogy hosszú idő, akár 8-10 óra is szükséges a száradásához. Minél magasabb a külső hőmérséklet, annál gyorsabban képes megszáradni a gyanta.

Az epoxi (vagy ahogy sokan használják: epoxy) gyanta használatakor két folyadékot (a gyantát és a térhálósító anyagot) kell összekeverni a megfelelő arányban, így létrejön egy olyan anyag, ami ha megszilárdul térhálósodik és megkeményedik. Ezt követően egyszerűen lehet csiszolni, fúrni, megmunkálni, ha arra van szükség.

Számos típusa létezik, ezek közül az alábbi tényezők alapján érdemes dönteni: kötési idő, felhasználhatósági idő, kötési tulajdonság, viszkozitás, UV-állóság, vegyszerállóság, karcállóság, kopásállóság.

Kifejezetten erős kötést biztosít, így kiválóan alkalmas ipari felhasználásra. Előszeretettel alkalmazzák a fa megmunkálása során, fapanelekhez, padlóburkolatokhoz és munkalapokhoz. Készülhet belőle például garázspadló, dekorbevonat lakóingatlanokba, különféle dekorációs tárgyak, asztalok, ékszerek. Mivel vízálló és remek vízzáró, így olyan helyeken is jól alkalmazható, hogy a víz kizárására van szükség, például a fürdőszobában.

Mi az epoxi ragasztó?

Az epoxi ragasztók a ragasztók királyai. Olyan erősen képesek egymáshoz tapasztani a felületeket, hogy még az autók, repülőgépek összeállításánál is használják. Ellenáll a hőnek, a vegyszereknek és a nedvességnek is.

Az epoxi egy kőolaj-alapú ragasztó, amiben olyan anyagok találhatók, mint az epokohidrint, ami a kemény réteg képződéséért felel. Száradása gyors, típustól függően elég lehet néhány, maximum 30 perc. Mivel ennyire hamar megszilárdul és kialakul a kötés a magasabb árkategóriájú ragasztók közé tartozik.

A használata meglehetősen egyszerű, néhány dologra azonban érdemes ügyelni. Mielőtt alkalmaznánk a ragasztót, a ragasztani kívánt felületet zsírtalanítsuk és alaposan tisztítsuk meg. Ehhez a legjobb a benzin és az alkohol. A tisztítást követően szárazra kell törölni, nem maradhat nedvesség az anyag felületén, hiszen a ragasztó csak így tud majd megkötni. Ha előkészítettük a terepet már jöhet is maga a ragasztás.

Kiválóan alkalmas a fa, fém, kerámia, porcelán, beton, polisztirol és műanyag felületek összeragasztására, kültéri és beltéri, ipari használatra, de a háztartásban is szívesen használják. Van belőlük kétkomponensű és egykomponensű változat, illetve többféle színben is kapható, létezik például kék, fekete, átlátszó és törtfehér is.

Az epoxi ragasztók széles választéka megtalálható a Flanker webshopjában. A 3M™ Scotch Weld™ 7240 B/A epoxi ragasztó például egy kétkomponensű epoxi ragasztó, ami nagy teljesítményű, lángálló és 2:1 arányban kell keverni a használat során.

Vannak olyan ragasztók is a kínálatban, amelyek speciális igényeket szolgálnak ki. A 3M™ Scotch-Weld 2216 epoxi ragasztó nagy szilárdságú, segítségével erős tapadás jön létre, miközben rendkívül rugalmas, így jó szolgálatot tesz olyan esetekben, ahol számolni kell a hőtágulással, a zsugorodással vagy éppen vibrációval.

Különbségek és hasonlóságok

Mind az epoxi ragasztó mind pedig a gyanta erős kötések kialakítására alkalmas, előbbi azonban valamivel tartósabb. A két típus között a legjelentősebb különbség a száradási idő, ez lényegesen alacsonyabb az epoxi ragasztónál, még úgy is, hogy a ragasztó komponenseit a használat előtt össze kell keverni.

Az epoxi ragasztó és a gyanta között további lényeges eltérés az árban figyelhető meg. Előbbi ugyanis kiváló tulajdonságainak köszönhetően magasabb árfekvésű, mint a gyanta. Ezért, ha kevésbé fontos a gyorsaság és van idő kivárni a száradást, sokan inkább a gyantához nyúlnak. Ha viszont atombiztos és gyors megoldás kell, akkor az epoxi ragasztó a legjobb választás.

A Flanker az építkezők, felújítók, mesteremberek, szakik webáruháza is. Közel 25 éve vagyunk a piacon és szolgáljuk ki a vásárlókat, partnereinket minőségi alapanyagokkal és eszközökkel. Nézz körül a webshopunkban!

Az egészség megőrzése az irodában is fontos. A megfelelő környezet kialakítása alapfeltétel: ma már egyre többen választják a különféle ergonomikus székeket, ügyelnek az ülőalkalmatosság és az asztal magasságára, arra, hogy megfelelő mennyiségű fény és levegő jusson a térbe. Kevés szó esik azonban arról, hogy a kezeinket miként óvhatjuk meg a nagy igénybevételtől, hogyan kímélhetjük őket a laptop előtt ülve, ezért ebben a blogposztban az egér csuklótámasz használatának fontosságáról írunk!

Az irodai asztal elrendezése

Alapvető, hogy az asztalon meg kell találni az irodai eszközök, az egér és a billentyűzet vagy akár a monitor megfelelő helyét. A legszerencsésebb, ha a laptop klaviatúrája olyan messze van, hogy a kar 90 fokos szöget zár be.

Nemcsak a hát és az agy fárad el a laptop mögött töltött hosszú órák alatt, hanem a kéz is, ami folyamatosan, merev helyzetben a billentyűzet és az egér fölött feszül, tettre készen, hogy végre hajtsa a feladatokat. Sokat segíthet és könnyíthet az izmok terhelésén, ha a kart a kartámaszon tartjuk és az is, ha egy egér csuklótámasz is helyet kap az asztalon.

Túl az irodán…

A csuklótámasz használata azonban egy teljesen más területen is nélkülözhetetlen. Korunkban ugyanis a kezek fentiekben bemutatott típusú igénybevétele sok esetben túlmutat az iroda keretein. Manapság, főleg a gyermekek és fiatal felnőttek körében népszerű szabadidős tevékenység a napi rendszerességű, akár több órán keresztül tartó, számítógépes játékok használata. Az úgynevezett „Gamer” termékek között bizony fontos szerepe van a csuklótámasznak is.  Az egér csuklótámasz főleg olyan játékok használatakor ajánlott, ahol többnyire monoton, nem heves egérmozgást igénylő feladatokat kell végrehajtani. Ilyen játékszituációkban nem csak egészségesebb környezetet teremthetünk a kéz ízületei számára, de nagyobb kényemet is biztosíthatunk kezeinknek.

Az egér csuklótámasz

A csuklótámasz segítségével elkerülhető tehát, hogy a kéz, a csukló túlzottan elfáradjon, esetleg a rossz vérkeringésből adódó zsibbadás, fájdalom jelentkezzen. A csuklótámasz általában valamilyen rugalmas anyagból készül, így képes a csuklóhoz alakulni, felvenni annak formáját, és elősegíteni, hogy a lehető legtermészetesebb állapotban tartsa az ember a csuklóját és kézfejét.

A csuklótámasz domború alakú, a töltőanyag pedig jellemzően szilikon, zselé, gél vagy valamilyen hab. Csatlakozhat a billentyűzethez, az egérpadhoz, de önmagában is állhat, különféle mintákkal, átlátszó színben és bőr borítással is kapható.

Csuklótámasszal a betegségek ellen

Mivel a csukló izmai egy munkanap alatt akár 8-10 órát is dolgozhatnak, így meglehetősen nagy igénybevételnek vannak kitéve. Ha a helyzet hosszú távon fennáll, könnyen alakulhat ki ínhüvelygyulladás, ganglion vagy akár kéztőalagút szindróma is.

A csuklótámasz azáltal, hogy alátámasztja a csuklót, segít abban, hogy a kéz ne terhelődjön túl és ne alakuljanak ki a fent említett betegségek. A számítógép ma már a legtöbb iroda és otthon életében nélkülözhetetlen, használatát nem lehet csökkenteni és kizárni, azonban ezekkel az apróságokkal, mint amilyen a csuklótámasz is hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.

A Flanker a csukótámaszokon kívül egyéb otthoni és irodai munkaállomásokon használt kiegészítő eszközök széles választékával várja vásárlóit. Ilyenek például a betekintésvédelmi fóliák, adatvédelmi szűrők, notebook/laptop állványok, vagy precíziós egéralátétek.

A táblagépek, okostelefonok és egyéb érintőképernyős eszközök kijelzőinél nem ritka, hogy a felület megsérül. Elég egy óvatlan mozdulat és máris megvan a baj, a képernyő megkarcolódik, betörik. Szerencsére van megoldás, a védőfóliával elkerülhető a sérülések egy része. Lépésről lépésre bemutatjuk, hogy hogyan történik a képernyővédő fólia felhelyezése.

A képernyővédő fólia feladata, hogy óvja a kijelző monitort a sérülésektől, a nedvességtől, az ütésektől, karcolásoktól. Nem éri meg ezen spórolni, az elektronikai eszközök ugyanis egyre drágábbak, a fólia segítségével, egy kis ráfordítással bizony sokat lehet tenni azért, hogy sokáig használhatók legyenek. Érdemes azonban körültekintően választani, ha ugyanis valaki párszáz forint kedvéért választja a gyengébb minőséget az könnyen ráfaraghat.

A képernyővédő fólia felhelyezése

A képernyővédő fólia felhelyezése elsőre egyszerűnek tűnhet, valójában azonban nagy figyelem kell hozzá. Első lépésként érdemes egy csendes és nyugodt helyet keresni, ahova kényelmesen le tudsz ülni, letenni stabilan a telefont, ahol van elég fény. Az asztal legyen tiszta, a felülete sima, sőt az is előnyös, ha olyan felső van rajtad, amiből nem tud szösz kerülni a kijelzőre.

Ha a környezetet felkészítetted és megmostad a kezedet is, akkor jöhet a fólia felhelyezése. A védőfólia mellett általában a csomagolás tartalmaz antisztatikus törlőkendőt, ezzel alaposan töröld át a kijelzőt. Minden szennyeződést, port, foltot távolíts el a törlőkendő segítségével. Akkor jó, ha a folyamat végére a kijelző por és vízmentes, a fény felé fordítva pedig semmit nem látsz, csak a tiszta felületet.

Lényeges, hogy a tisztítást közvetlenül a felhelyezése előtt végezd el, így minimalizálhatod annak esélyét, hogy időközben kerüljön rá szennyeződés. Távolítsd el a fólia védőfóliáját és óvatosan pozícionáld az okostelefon fölött. Ha megvan, akkor helyezd rá a kijelzőre fentről lefelé haladva szépen, lassan.

A felhelyezés telefonra és monitorra ugyanúgy történik, utóbbinál azonban nehezebb dolgunk van, mivel nagyobb felületről van szó.

A légbuborékok

A védőfólia felhelyezésekor olykor kis levegőbuborékok szorulnak a kijelző monitor és a fólia közé. Ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy egy kártya vagy valami hasonló, de nem éles tárgyat határozott mozdulatokkal végig húzol a légbuborék fölött, így tolod szépen lassan a fólia széle felé, míg végül eltűnik.

Amennyiben a buborék a képernyő közepén helyezkedik el, akkor is próbálkozhatsz ezzel a technikával, de előfordulhat, hogy nem jársz sikerrel. Minél távolabb van a nem kívánatos buborék a szélektől, annál nehezebb a dolgunk. Ilyen esetben érdemes levenni az egész fóliát, tudni kell azonban, hogy ennek során akár meg is sérülhet a fólia és előfordulhat, hogy újat kell beszereznünk. Ha meg tudunk barátkozni a kis buborék jelenlétével akkor nem biztos, hogy megéri kockáztatni.

A nedves felhelyezés

Léteznek olyan üvegfóliák, amelyekhez egy ragasztóanyag is jár. A folyamat ebben az esetben is úgy kezdődik, mint a száraz felhelyezés esetén, a kijelzőt alaposan meg kell tisztítani, a különbség, hogy kapunk ehhez egy speciális spray-t. Ezzel aztán nemcsak a kijelzőt kell megnedvesíteni, hanem a védőfólia mindkét oldalát is. Ezt követően jön a fólia pozícionálása és felhelyezése, majd a  két réteg közé szorul víz eltávolítása, kiszorítása. Ha fent a fólia, akkor meg kell várni, hogy teljesen megszáradjon, csak ezt követően használható az okostelefon.

Adatvédelem mindenek felett

A telefonokat, tableteket védő fóliák alapvető funkciója, hogy óvják a készülékeket a mechanikus hatásoktól. Ma már azonban ennél több szerepet is betölthet egy egyszerű fólia. Léteznek ugyanis, úgynevezett adatvédelmi vagy betekintésvédő fóliák, amik megakadályozzák, hogy a mellettünk állók beleolvassanak abba, ami a kijelzőn van.

Ezek a speciális fóliák igen hatékony védelmet nyújtanak a 60 fokos látószögön kívüli oldalnézet esetén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a buszon utazunk és éppen céges e-mailekre válaszolgatunk, akkor a mellettünk ülő kíváncsiskodó nem látja majd a képernyőn azt, mint mi, így nem tud hozzájutni az érzékeny adatokhoz, információkhoz.

Ezek a fóliák nemcsak adatvédelmi szempontból fontosak, de védik is a kijelzőt a porral és a karcolásokkal szemben. Így mind az adataink, mind pedig a készülék biztonságban lehet.

Az adatvédelmi fóliák számos kivitelben léteznek , ahogy a normál védőfólia esetén, itt is az okostelefon típusa szerint kell más-más modellhez nyúlnunk. Vannak például kifejezetten iPhone 6 Plus/6S Plus/7 Plus/8 Plus eszközhöz gyártott fóliák, de találhatunk a Google Pixel 3-hoz is védőfóliát.

Kattints, és szerezz be védőfóliát a Flankertől a telefonodra és a laptop monitorodra!